prcikk: Tölgyessy Péter: Eddig mindig ára volt, ha a nyugat alkonyára tettünk | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Tölgyessy Péter: Eddig mindig ára volt, ha a nyugat alkonyára tettünk

A politikai elemző szerint a nyugati demokráciák alapelve a kapitalizmus, a politikai váltógazdaság és a joguralom. Magyarország viszont az elmúlt évben a jogot leginkább eszköznek tekintette a hatalom kezében.


Szerda este a Transparency International konferenciáján tartott előadást Tölgyessy Péter, aki volt az SZDSZ elnöke, majd a Fidesz képviselője is.

Tölgyessy egy példázattal kezdte az előadását. A történet szerint a Potsdam melletti királyi palota szomszédságában épült egy malom, aminek zaja azonban nagyon zavarta a királyt. Kérte a molnárt, hogy bontsa le azt, ő azonban nem volt hajlandó. Az uralkodó figyelmeztette, hogy övé a hatalom, ha akarná, akár erővel is elvehetné a malmot, a molnár azonban azt felelte: „Van még bíró Berlinben”. Ezzel a nyugati alkotmányos jogrendszer alapjára mutatott rá, amelyben az uralkodó hozta a törvényt, de a jogok meg is kötötték a kezét, a közvetlen uralom nem az ő kezében volt.

Magát a joguralom kifejezést az angol Edward Coke használta először, még a 16. században. Ez a fogalom a nyugati demokrácia egyik alappillére: azt jelenti, hogy egy választott testület vezeti az országot, akik felelősek az országért és választásokon leválthatók. A rendszer másik alapja a versengő kapitalizmus, ami nyereségen alapszik, vagyis folyamatosan többletteljesítményre sarkall.

Tölgyessy szerint a keleties berendezkedésű államok (mint Kína, India vagy az Oszmán birodalom), azért nem tudtak hosszú távon sikeresek lenni - noha a történelem adott pillanataiban mindenki másnál erősebbek voltak-, mert

ahol az állam az összetartó erő, mindenről ő dönt, és minden az ő tulajdona, ott kicsi az esély a fejlődésre és a változásra.

Ezzel szemben a nyugat a kapitalizmus kezdete óta hihetetlen fejlődést mutat: míg Krisztus korától nagyjából az 1600-as évekig alig volt ezrelékben mérhető az évi növekedés Európában, addig az azóta eltelt években rendre 5-6, jobban prosperáló években akár 10 százalék feletti a növekedés. Ugyanakkor a nyugat ezen vívmánya Tölgyessy megfogalmazásában "teremtő rombolás" is: míg a fejlődés elképesztő mértékű volt, az egyének közül sokan tönkrementek.

Magyarországról szólva az elemző elmondta, hogy az ország többnyire „a nyugat legkeletibb részének szerepében van”.

Számunkra az államalapítás óta mindig a nyugat volt a példa, körülbelül a 17. században arra is végérvényesen rájöttünk, hogy elmaradásban vagyunk Európa azon feléhez képest, ami sokféle megoldásra sarkallta a vezetőket. Az azóta eltelt időben többször közeledtünk Nyugat-Európa színvonalához, ám Tölgyessy szerint a szocializmus időszaka súlyosan visszavetette ezt az igyekezetet.

1989-ben lehetőség volt arra, hogy megelőzzünk a nyugati régió peremvidékein élő országokat, és a többiekhez is közeledjünk, ám történelmileg ez végül nem így alakult. Részben azért, mert a felzárkózás ekkoriban nem maradt európai sajátosság: elsősorban Ázsiában indult meg egy olyan gazdasági fellendülés (Kína, Vietnám, Indonézia stb.), ami átértékelte a magyar fejlődést is. Másrészt viszont kialakult egyfajta "hideg polgárháború", amiben az egymással versengő politikai erőknek fontosabb volt a másik totális legyőzése, mint szakpolitikai döntések alapján felzárkózni. Ez egyébként régiós sajátosság is, sőt Tölgyessy szerint az utóbbi időben ez történik számos nyugati országban (például Nagy-Britanniában vagy az USA-ban) is.

Az utóbbi 10 évről szólva Tölgyessy Péter elmondta, 2009-ben a térségünkben a magyarok voltak a legelutasítóbbak a kapitalista piacgazdaságon alapuló politikai váltógazdasággal szemben. A 2010-es választáson ezért tűnt el a rendszerváltó pártok egy része, és ezért volt sikeres két, a rendszer tagadására épülő párt, az LMP és főleg a Jobbik. A Fidesz pedig ugyan nem tagadta a rendszert, de felrúgott számos olyan konszenzust, ami alapvetésnek számított '89 óta.

Orbán Viktor nem nyúlt hozzá alapvetően az alkotmányos rendszerhez, Tölgyessy szerint a 2012-es, nagy vihart kavart alkotmánymódosítás sem volt elementáris erejű, de egyre jobban elkezdett felépíteni egy "hatalmi piramist", jobbára a jogrendszeren kívül.

Alapvetően jól érzett rá, hogy az átlagember nem érzi magáénak a joguralom kérdését, azt a hatalmi elit "játékának" tartja, így a joggal való csűrés-csavarás sem bosszantja annyira, mintha a kézzel fogható javaihoz nyúlnának hozzá.

Márpedig az Orbán-rendszer - állítja Tölgyessy - sokak számára kézzel is fogható fejlődést hozott. Nem lehet elvitatni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2014 és 2019 között nagy mértékben, mintegy 27%-kal nőtt. A szocialista-liberális kormányzás alatt, pont tíz évvel azelőtt ez a szám mindössze 4% körüli volt.

Mindezek mellé Orbán Viktor behozott egy alapvetően kedvelt toposzt. Egyfelől a sikertelenséget alapvetően mindig a külfölddel magyarázza: mi ügyesek volnánk, de "kívülről" sosem hagyják. Érvényesül Zrínyi mondása, a „Ne bántsd a magyart!” is - amihez az is hozzá tartozik, hogy aki akár csak véleményben is a külföldi állásponttal azonosul, automatikusan hazaárulónak bélyegződik.

Tölgyessy szerint azonban Orbán Viktor alapvetően nem tesz olyat kormányzásával, aminek nyomai ne lennének meg számos más, köztük sok nyugati ország vezetési berendezkedésében. A miniszterelnök ezeket csak jobban integrálja a magyar viszonyokhoz, és erősebben, látványosabban teszi.

"Orbán Viktor ismertsége csak Puskás Öcsiével vetekszik"

- mondja Tölgyessy arról, hogy a magyar kormányfő tényezővé vált Európában, a magyarok - több történelmi példa után -  ismét "trendteremtővé" váltak a világpolitikában.

Mivel a kormány alaptézise szerint a rossz, hátráltató dolgok külföldről érkeznek, evidens, hogy a magyar vállalatokat (nálunk alapvetően a kormányzathoz közelieket) kell helyzetbe hozni. Csakhogy Magyarországon ez sokszor a jog különös értelmezésével következik be. Tölgyessy szerint erre nagyon jó példa a különadók kivetése, amelyeknél sokszor kifejezetten jól látszik, pontosan mely cégekre szabták őket.

A fideszes, személyre szabott jogalkotás lényege, hogy aki velünk van, az mindenképpen jobban jár. Az utóbbi időben egyébként ez már igaz számos külföldi cégre is.

Ugyanakkor az elemző szerint a joguralom legnagyobb sérelme is az eszközszerű joghasználat, mert a társadalom egyik fontos alappillérét teszi bizonytalanná. Mindazonáltal azon a módon, ahogy a magyar kormány alkalmazza, igen nehezen tetten érhető benne a szabálytalanság vagy törvénytelenség, így aki konkrét esetek alapján akarja elítélni a kormányzat működését, az gyakran belebukik - mint ahogy az európai szervezetek is gyakran szenvednek vereséget a magyar kormány elleni eljárásokban.

Tölgyessy szerint az országnak és lakóinak maguknak kell megérteni, hogy a jogállam, a joguralom elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez és a jó élethez, azt kívülről ránk erőltetni nem lehet.

Az Orbán Viktor által sokszor hangsúlyozott "nyugat alkonyáról" az elemző elmondta: ez Napóleon óta visszatérő toposz, a mostani helyzet legalább a negyedik hasonló a történelemben. Utoljára a második világháború éveiben, a náci és a szovjet uralom idején tűnhetett úgy, hogy az európai eszménynek vége. A kontinens azonban eddig - éppen a megújulásra képes berendezkedése miatt - mindig felül tudott kerekedni a válságain.

Tölgyessy elmondta, nagy kérdés, hogy a most zajló folyamatok ténylegesen a nyugat végső alkonyának tekinthetők-e (ahogy egyesek állítják), vagy csak átmeneti válságról van szó, amiből ismét ki tud lábalni. Hozzátette, alapvetően három vívmány tudja az ehhez hasonló válsághelyzeteket megoldani: a parlamenti váltógazdaság, a versengő kapitalizmus és a joguralom. Hogy ezek most is megteszik-e a "dolgukat", az Magyarország szempontjából is alapvetően fontos, mert - ahogy említette -

Magyarország negyedszerre tesz a "nyugat alkonya" alaptételre - és az eddigi három alkalommal tévedtünk. Ha ezúttal is elszámítjuk magunkat, annak mindannyian megisszuk a levét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás a 24.hu-nak: Lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről. Emiatt a Politico szerint Magyarországot már ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



„Nem fogok semmit másképp csinálni, mindig ugyanazt mondom” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az uniós külügyi tanácsülések szüneteiben rendszeresen tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az ott elhangzottakról. Az ügyben az Európai Bizottság már tisztázást kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az AP hírügynökség szerint arról beszélt, régóta gyanították, hogy Magyarország információkat oszthat meg Moszkvával.

A miniszter úgy fogalmazött:

„én azzal egyeztetek a külminiszteri tanácsok előtt meg után az ott meghozott döntésekről, vagy az ott meghozandó döntésekről, akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni”.

Hozzátette, nem érti, mi ebben a különleges, szerinte ez a diplomácia lényege. A lengyel és litván külügyminiszter felvetéseire úgy reagált: „Ennek a hülyeségnek ne higgyenek, azt javaslom.” Az egész botrányt kirobbantó, lehallgatott beszélgetésekre utalva kijelentette: „Engem nem vádolhatnak azzal, hogy ne lennék egyenes meg őszinte.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Washington Post megírta, Szijjártó Péter rendszeresen telefonált Szergej Lavrovnak a brüsszeli ülések alatt, hogy beszámoljon a fejleményekről. A hírre reagálva Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn

rendkívül aggasztónak nevezte a beszámolókat, és közölte, elvárják a magyar kormánytól a helyzet tisztázását.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hazaárulásnak minősítette a történteket, és kormányra kerülésük esetére azonnali vizsgálatot ígért.

Bár a politikai vihar nagy,

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint jogi szempontból nem feltétlenül történt bűncselekmény.

A 24.hu-nak adott interjúban kifejtette, az Európai Unió Tanácsának ülésén elhangzott információk jellemzően nem minősülnek minősített adatnak, így az államtitoksértés vádja nehezen állna meg. A szakértő szerint

„semmi nem tiltja azt, hogy a miniszterelnökök vagy a miniszterek a tanácsülésekről azt mondjanak, amit akarnak”.

Büntetőjogi következménye az információmegosztásnak csak akkor lehetne, ha bizonyítható lenne, hogy az idő előtti közlés konkrét, tényleges előnyt jelentett az orosz félnek, amivel Magyarország hátrányosabb helyzetbe került.

"Egy kicsit számomra furcsa, hogy miért a miniszterelnök tartja szükségesnek, hogy feljelentést tegyen, és miért nem a külügyminiszter, akit állítólag lehallgattak. De ez igazából csak annak a jele és bizonyítéka megint, hogy ezt a problémát nem jogi problémaként, hanem politikai kommunikációs problémaként próbálják beállítani, és akként is adják elő" - fogalmazott Lattmann.

A jogi felelősségre vonás feltételei tehát szigorúak, a politikai következmények azonban már most érezhetők. A Politico értesülései szerint

az uniós partnerek körében olyannyira megrendült a bizalom, hogy Magyarországot már informálisan ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből a szivárogtatás veszélye miatt.

Az ügyet tovább színezi egy korábbi, 2020-as lehallgatott telefonbeszélgetés, amelynek leiratát a VSquare oknyomozó portál hozta nyilvánosságra. Ebben Szijjártó arra kérte Lavrovot, hogy egy moszkvai meghívással segítsenek az akkori szlovák miniszterelnöknek, Peter Pellegrininek megnyerni a választást. Szijjártó erre ma úgy reagált, a közép-európai együttműködés a magyar külpolitika egyik fontos célja, és „egy szuverenista kormánnyal mindig könnyebb együttműködni, mint egy Sorosék által finanszírozott kormánnyal”.

"Az sem feltétlenül biztos, hogy itt külföldi hírszerzés hallgatta volna le Szijjártót, különösen, ha nem titkosított vonalon ment a beszélgetés, ami számomra nehezen értelmezhető.

Az lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű"

- mondta Lattmann.

A helyzetet a magyar kormányoldal kampányhazugságnak tartja, és a lehallgatás miatt feljelentést tettek, miközben az ellenzék és több európai partner a bizalom teljes elvesztéséről és a szövetségesi hűség megsértéséről beszél.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr Szijjártónak: Elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást
A Momentum alapítója egyenesen a külügyminiszternek üzent a Facebookon. Nem érti, miért lepődök meg Szijjártó azon, hogy lehallgatják, szerinte ugyanis bőven tett azért, hogy erre legyen lehetőség.


Fekete-Győr András, a Momentum alapítója a Facebookon reagált Szijjártó Péter külügyminiszter állítólagos lehallgatásának hírére. A politikus egyenesen a külügyminiszternek üzent:

„Szijjártó Péter, ha valaki, akkor te aztán tényleg jobban tennéd, ha mélyen befognád a szádat! Azért az egészen elképesztő, hogy pont neked van bőr a képeden számonkérni egy lehallgatást: neked, a Pegasus-kormány külügyminiszterének, aki - a világ egyik legnagyobb presztízsű tényfeltáró lapja, a Washington Post értesülései szerint - nyílt hazaárulást elkövetve, a moszkvai tartótisztednek, Szergej Lavrovnak szivárogtattál ki érzékeny uniós titkokat.

Neked, aki készséggel asszisztáltál ahhoz, hogy az oroszok szabadon grasszáljanak a Külügyminisztérium szerverein, és aki büszkén vigyorogva vetted át a Barátság érdemrendet a háborús bűnös, ex-KGB-s diktátor jobbkezétől...”

Fekete-Győr szerint bár a külügyminiszter lehallgatása nem elfogadható, ennél van egy „megbocsáthatatlanabb dolog”: „ha egy külügyminiszter annyira dilettáns és felelőtlen, hogy ezt technikailag készséggel lehetővé is teszi”.

„Márpedig te a magyar szakszolgálatok többszörös és nyomatékos figyelmeztetése ellenére is képes voltál – és a mai napig képes vagy – titkosított eszköz helyett egy teljesen hétköznapi, védtelen és könnyedén lehallgatható telefont használni. Mondd, mennyire kell ehhez hülyének és alkalmatlannak lenni? Eleve fel nem foghatom, miért vagy meglepve azon, hogy lehallgatnak, ha a saját szövetségeseinket ilyen nyíltan és szégyentelenül hátba szúrva kémkedsz az oroszoknak... ”

– írja Fekete-Győr.

Szerinte „egyszerre végtelenül nevetséges és szánalmas”, hogy a Fidesz most azzal kampányol, hogy „annyira óvatlan és inkompetens az egész kormány”, hogy éveken át észre sem vették a külügyminiszter megfigyelését. Felteszi a kérdést, hogy ha a kormány Szijjártót sem képes megvédeni, akkor mire számíthat egy átlagos magyar ember.

Fekete-Győr azt is megüzente a külügyminiszternek, hogy „kőkemény büntetőjogi következményei” lesznek „az ütköző, masszív hazaárulásnak”.

„A rendszerváltás másnapján ugyanis már nem a moszkvai elvtársaidnak, hanem a független magyar igazságszolgáltatásnak kell számot adnod arról, hogyan és miért szolgáltattad ki Magyarország biztonságát egy háborús agresszornak!” – írta bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: