Ismét is összeállította a háztartások fogyasztási kiadásainak statisztikáit az Eurostat. Ezúttal az szerepelt számítások középpontjában, hogy az összkiadás hány százalékát szánják az állampolgárok ételre és nem alkoholtartalmú italokra.
2019-ben az EU tagállamaiban összesen 965 milliárd eurót költöttek minderre. Ezzel ez a harmadik legköltségesebb csoportja a kiadásoknak a lakhatási (23,5 %) és az utazási (13,1 %) kiadások után, 13 százalékát teszik ki az összkiadásoknak.
A legtöbbet Romániában költenek élelmiszerre - a teljes kiadások csaknem egynegyedét (26 %).
A románokat követitk a litvánok 20,2 százalékkal, őket pedig az észtek 19,3 százalékkal. Ezzel szemben a legkevesebbet - 10 százalék alatt - három EU-tagállam költ: Írországban 8,6, Luxemburgban 8,9, Ausztriában 9,7 százalékát teszi ki háztartási kiadásoknak az élelmiszervásárlás.
Összehasonlították azt is, hogyan alakultak a számok 2009 és 2019 között: a litvánok ezen a téren is dobogósak, hiszen a 25,4 százalékos arányról szorították vissza 20,2 százalékra a kiadásaikat - igaz, még ezzel is a második helyen maradtak az előző listában.
Nőtt viszont élelmiszerkiadások mennyisége Csehországban (14,2-ről 15,5 százalékra), Szlovákiában (1,1 százalékponttal) és
Magyarországon is többet költünk élelmiszerre, mint tíz évvel ezelőtt, 0,5 százalékpontos növekedést könyvelhet el országunk.
Ismét is összeállította a háztartások fogyasztási kiadásainak statisztikáit az Eurostat. Ezúttal az szerepelt számítások középpontjában, hogy az összkiadás hány százalékát szánják az állampolgárok ételre és nem alkoholtartalmú italokra.
2019-ben az EU tagállamaiban összesen 965 milliárd eurót költöttek minderre. Ezzel ez a harmadik legköltségesebb csoportja a kiadásoknak a lakhatási (23,5 %) és az utazási (13,1 %) kiadások után, 13 százalékát teszik ki az összkiadásoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Első ránézésre arányosnak tűnik” - Magyarország egyik leggazdagabb embere reagált a Tisza Párt vagyonadójára
Jellinek Dániel egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez. A Tisza vagyonadó-terve kapcsán szólalt meg az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy
a Tisza Párt programjában megjelölt 1 százalékos mérték, valamint az egymilliárd forintos belépési küszöb „első ránézésre arányosnak tűnik”, de az intézkedés sikeréhez számos kulcskérdést tisztázni kell.
A milliárdos szerint ilyen az adóalap pontos meghatározása, mivel egy cég esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték alapján kell adózni.
Jellinek Dániel szerint indokolt különbséget tenni a holdingstruktúrák és az operatív, termelő vállalatok között is. Utóbbiaknál ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a cégben lévő szabad pénz nem fedezi a fizetendő vagyonadót.
„Összességében tehát az irány érthető, de a részletszabályok kialakítása kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az intézkedés valóban elérje a célját, és ne okozzon nem kívánt gazdasági mellékhatásokat” – fogalmazott.
A milliárdos arra is figyelmeztetett, hogy egy nem kellően körültekintően kialakított szabályozás a tőketulajdonosok elvándorlásához vezethet. Példaként Norvégiát említette, ahol a vagyonadó emelése után jelentős elvándorlás volt tapasztalható, és Franciaországot, amely részben emiatt alakította át a korábbi, hasonló típusú adóját.
A Tisza Párt álláspontja szerint a vagyonadó az igazságosabb közteherviselést szolgálná, és a bevételekből a munkát terhelő adókat lehetne csökkenteni.
„Egyetértek azzal az elvvel, hogy akinek nagyobb vagyona van, nagyobb arányban járuljon hozzá a közterhekhez” – ezzel a mondattal kommentálta a Tisza Párt vagyonadó-tervét Jellinek Dániel, az Indotek-csoport vezetője, aki a Forbes 2025-ös listáján az ország hetedik leggazdagabb embere volt.
Jellinek Dániel a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Karmelitában bukkant fel Szijjártó Péter, a miniszter a választás óta nem szólalt meg
A külügyminiszter a választás estéjén sem volt látható, és azóta nem nyilatkozott. Közben egyes források szerint a minisztériumokban iratmegsemmisítés zajlik, amit a külügy tagad.
Napokig tartó hallgatás után szerdán feltűnt Szijjártó Péter a Karmelita kolostorban. A külügyminisztert kora délután látták távozni a miniszterelnök hivatalából, ahol a kormánytagok a választási vereség okait próbálták megfejteni – írta a 444.hu.
Annak ellenére, hogy a külügyminiszter volt az egyik fő arca a Fidesz kampányának, a választás estéjén feltűnően hiányzott Orbán Viktor mellől, amikor elismerték a vereséget.
A választás másnapján a HVG látta elvonulni a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, de a vereséget semmilyen formában nem kommentálta. Vasárnap délután óta a Facebook-oldala sem frissült, pedig addig ő volt az egyik legaktívabb.
A Külügyminisztérium „nonszensznek” nevezte azokat a vádakat, hogy a tárcánál a szankciós anyagokhoz köthető dokumentumokat semmisítenének meg.
A tárca közölte: csak az elektronikusan tárolt és átadásra kerülő iratok felesleges, korábbi papírváltozatait dobták ki.
Napokig tartó hallgatás után szerdán feltűnt Szijjártó Péter a Karmelita kolostorban. A külügyminisztert kora délután látták távozni a miniszterelnök hivatalából, ahol a kormánytagok a választási vereség okait próbálták megfejteni – írta a 444.hu.
Annak ellenére, hogy a külügyminiszter volt az egyik fő arca a Fidesz kampányának, a választás estéjén feltűnően hiányzott Orbán Viktor mellől, amikor elismerték a vereséget.
A választás másnapján a HVG látta elvonulni a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, de a vereséget semmilyen formában nem kommentálta. Vasárnap délután óta a Facebook-oldala sem frissült, pedig addig ő volt az egyik legaktívabb.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Minden olyat reális veszélynek tartok, amit a kampányban mondtam” – először szólalt meg Gulyás Gergely a választási vereség után
A leköszönő miniszter a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban elismerte, hogy voltak tévedéseik, de a többi kijelentését fenntartja, de csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket ő tett - közölte újságírókkal.
„Sok állítás elhangzott, természetesen volt olyan, amiben tévedtünk, például a közvélemény-kutatások értékelésében” – mondta szerdán Gulyás Gergely. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasárnapi választási vereség után először válaszolt újságírói kérdésekre.
Gulyás a Karmelitánál beszélt arról, hogy a kampányban tett személyes állításait továbbra is fenntartja. Amikor a Népszava arról kérdezte, hogy a Tisza Párt győzelme után is úgy gondolja-e, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alakít kormányt Magyarországon, kitérő választ adott. Azt mondta, a választásnak van egy nyertese, és a győztes párt vezetője kap majd felkérést a köztársasági elnöktől a kormányalakításra. Hozzátette, hogy azt, milyen kormányzás lesz, majd meg kell nézni.
A Fidesz egyik fő kampányüzenete az volt, hogy ha nem ők nyernek, magyar katonákat küldenek az ukrán frontra.
Ezzel kapcsolatban a miniszter most azt mondta:
„minden olyat reális veszélynek tartok, amit a választási kampányban mondtam”.
A leköszönő tárcavezető kijelentette, csak azokért az állításokért tud jótállni, amelyeket személyesen tett. „Ezeknek a lényegi tartalmát fenntartom” – szögezte le. „Van egy új kormány, ami be tudja majd bizonyítani, hogy ez megalapozott volt, vagy nem” – közölte Gulyás.
A kampányban a kormányoldal kommunikációja arra épült, hogy a Tisza Párt háborúpárti, és még márciusban arról beszéltek, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor Zelenszkij alakítja meg a következő magyar kormányt, és magyar katonákat visznek az ukrán frontra.
Ezzel szemben a Tisza Párt és Magyar Péter következetesen cáfolta a vádakat, és programjukban is rögzítették, hogy nem küldenek sem fegyvert, sem katonákat Ukrajnába.
„Sok állítás elhangzott, természetesen volt olyan, amiben tévedtünk, például a közvélemény-kutatások értékelésében” – mondta szerdán Gulyás Gergely. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a vasárnapi választási vereség után először válaszolt újságírói kérdésekre.
Gulyás a Karmelitánál beszélt arról, hogy a kampányban tett személyes állításait továbbra is fenntartja. Amikor a Népszava arról kérdezte, hogy a Tisza Párt győzelme után is úgy gondolja-e, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök alakít kormányt Magyarországon, kitérő választ adott. Azt mondta, a választásnak van egy nyertese, és a győztes párt vezetője kap majd felkérést a köztársasági elnöktől a kormányalakításra. Hozzátette, hogy azt, milyen kormányzás lesz, majd meg kell nézni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A választás után már nincs is szükség a stratégiai infrastruktúra védelmére, a Honvédség levonul az energetikai létesítményektől
Orbán Viktor korábban hangsúlyozta, hogy a katonák kivezénylése nem a kampány része volt. Az Energiaügyi Minisztérium most arra hivatkozik, hogy az üzemeltető cégek időközben megerősítették saját védelmüket, így már nincs szükség a katonákra.
Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.
A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.
A közlemény szerint a haderő eddig mintegy 600 fővel vett részt a kritikus létesítmények védelmében. A kivonulás azokon a helyszíneken kezdődik meg, ahol a minisztérium már nem igényli a honvédségi megerősítést, mert az üzemeltetők már képesek önállóan gondoskodni a fokozott védelemről.
Orbán Viktor miniszterelnök február végén, a Védelmi Tanács ülése után jelentette be a katonai jelenlét növelését. Akkor azzal indokolta a döntést, hogy információi szerint Ukrajna nyomást próbál gyakorolni Magyarországra.
Az intézkedést megelőzően, január végén leállt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken, miután annak ukrajnai szakasza megsérült. Áprilisban pedig a vajdasági Oromhegyes közelében, a Magyarország gázellátásában kulcsszerepet játszó Török Áramlat vezeték mellett robbanószert találtak a szerb hatóságok.
Az intézkedést ellenzéki oldalról több kritika is érte, szerintük a katonák kivezénylése a választási kampány része volt, és a kormány „háborús pszichózist” keltett.
Szerdától fokozatosan csökkenti a katonai jelenlétet a Magyar Honvédség azoknál a kiemelt energetikai létesítményeknél, amelyeket február vége óta megerősített őrizettel védtek. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, a döntés oka, hogy az érintett cégek időközben felülvizsgálták és saját erőből fokozták a biztonsági intézkedéseiket.
A Honvéd Vezérkar Kommunikációs Főnöksége a Telexnek küldött válaszában erősítette meg a lépést. Úgy fogalmaztak: „A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
