Miért halnak meg többen kórházi fertőzések miatt, mint autóbalesetben?
"Szombaton be kellett mennünk a sürgősségire. Ott azonnal továbbirányítottak a nőgyógyászati ügyeletre. Bent akartak tartani éjszakára, de nem engedtem. Megígértem én nekik mindent, csak hadd mehessek haza. Eszem ágában sem volt kórházba kerülni. Hogy még össze is szedjek valamit, hiszen tudjuk, milyen állapotok vannak" – mondta a háziorvosra várva a mellettem ülő nő. Bőszen bólogattam, elmeséltem az én sürgősségis kálváriámat, majd behívtak a doktor úrhoz.
A történtek után pár nappal pedig kiderült, hogy abszolút jogos volt betegtársam félelme, hiszen tavaly többen haltak meg kórházi fertőzés miatt, mint autóbalesetben Magyarországon.
November 12-én ugyanis megjelent a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018-as kórházi fertőzésekről szóló jelentése, amiből a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közölt összefoglalót. Üröm az örömben, hogy a hivatalos jelentés értelmezése komoly feladatot jelent, laikusként nem sok mindent ért az ember. A TASZ például tavaly epidemiológus segítségét kérte, idén azonban egyedül hámozták ki a lényeget a 89 oldalas dokumentumból, amely megerősíti, hogy a betegtársam nem véletlenül aggódott. Tavaly ugyanis 15 151 kórházi fertőzés történt, és 541 beteg vesztette életét emiatt.
(Összehasonlításképp, tavaly összesen 567-en haltak meg az utakon. Viszont a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos halálesetek száma nagyobb a valóságban, mint 541, hiszen az nem az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie. Bizonyos fertőzésekről nincs országos adat, mert nem minden kórház közöl ezzel kapcsolatos információkat, vagyis a tényleges szám az 541-nél jóval magasabb lehet.)
Az adatokból egyértelműen látszik az is, hogy meredeken nő a multirezisztens, vagyis az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók által okozott fertőzések száma. Tavaly 28,1 ilyen fertőzés jutott tízezer lakosra, 2013-ban azonban csak 19,3.
Sokatmondó adat az is, hogy 2018-ban 5442-en fertőződtek meg valamilyen multirezisztens kórokozóval a kórházi tartózkodásuk során. Ez ötszázzal több, mint 2017-ben. Kiderült az is, hogy 2018-ban 206 haláleset történt ezek miatt a kórokozók miatt.
Vagyis úgy tűnik, valóban veszélyben az élete annak, aki kórházba kerül. Erre személyes példám is van. Egy barátnőm 11 évvel ezelőtt belelépett egy üvegszilánkba. Annak rendje és módja szerint elment a területileg illetékes kórházba. Aki lépett már üvegszilánkba, az tudja, hogy nem könnyű megtalálni a kis rohadékot.
Pár évvel ezelőtt én is eljátszottam ezt, összetörtem egy poharat a konyhában, és miközben takarítottam, beleléptem egy/pár szilánkba. Ivetthez hasonlóan én is a területileg illetékes kórházban kötöttem ki. Ugyanaz az eset, csak nekem szerencsém volt. Az ügyeletes orvos azonnal megtalálta a problémát okozó apró üvegdarabokat, és vígan sétáltam ki a lábamon az egészségügyi intézményből. Az egész eszembe sem jutott addig, amíg Ivettel nem találkoztam.
Neki ugyanis nem volt szerencséje. Nem találták a gondokat okozó apró üvegszemcséket, ám a panaszok nem szűntek, végül műtéti úton próbáltak a nyomukra akadni. A sztori elég hosszú és bonyolult, legyen elég annyi, hogy
a kórházi tartózkodás során az akkor húszas évei elején járó lány Pseudonomas auregonisa és Stapphylococcus auerus (ismertebb nevén MRSA) baktériumok támadták meg a szervezetét.