Több mint 630 ezer ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot havonta
A statisztikából kiderül, hogy évek óta egyre kevesebben vannak azok, akik a legkisebb juttatást kapják, a feljebb lévő sávokba viszont egyre többen kerülnek.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Mindez azért érdekes, mert a magyarok 94 százaléka legalább 100 ezres nyugdíjminimumot akar a jelenlegi 28 500 forint helyett – derült ki a Pulzus Kutató napi.hu megbízásából készített felméréséből.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a VG-nek azt mondta, részben az éves nyugdíjemelés és az ehhez kapcsolódó nyugdíj-kompenzáció, részben pedig az úgynevezett állománycserélődés okozza az eltolódást. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője pedig úgy látja, hogy a kifizetési sávokban látható eltolódás oka a nyugdíjemelés melletti visszamenőleges nyugdíjkorrekció és a novemberben kifizetett nyugdíjprémium együttes hatása.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
bár a javulás látványos, a nyugdíjmedián nem emelkedett ki tavaly a 120–140 ezres sávból, emiatt folyamatosan nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
A férfiak nyugdíjmediánja a 120–140 ezres sávból a 140–160 ezresbe emelkedett, míg a nőké a 100–120 ezresből a 120–140 ezresbe.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL-híradó: A reptéren vették őrizetbe a Fidesz körözött szegedi politikusát
Rádi Ferízt a Liszt Ferenc repülőtéren fogták el a hatóságok péntek este. A politikust költségvetési csalás gyanúja miatt körözték, szombaton lemondott a pártban betöltött tisztségéről.
Péntek este a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren vették őrizetbe Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz frissen lemondott elnökét, aki az RTL úgy tudja, hogy épp Egyiptomból érkezett haza. Az információt az adóhatóság is megerősítette a csatorna kérdésére.
A politikus elfogása után egy nappal, szombaton jelentette be a Fidesz szegedi szervezete, hogy Rádi lemondott a posztjáról.
Közleményük szerint Rádi, „amint értesült a vele kapcsolatos vádakról, azonnal lemondott a szegedi Fideszben betöltött elnöki tisztségéről”.
Az ügy múlt szerdán kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kecskeméti szerve költségvetési csalás gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki ellene. A Szeretlek Magyarország korábban már beszámolt a körözésről és a lemondásáról is.
Rádi Feríz arab származású növénygenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2021-ben szerzett doktori fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, és még abban az évben elnyerte „Az év ifjú nemesítője” címet is. Jelenleg a Pannon Genetic Kft. ügyvezető igazgatója.
Mihálik szerint „Kevés olyan embert ismertem, aki jobban utálta a Fidesz rendszerét, mint Rádi Feríz”.
Több helyi lap is jelezte, hogy a Rádi Ferízről szóló körözési adatlap időközben eltűnt a rendőrség hivatalos oldaláról, ennek okát egyelőre nem közölték.
Péntek este a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren vették őrizetbe Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz frissen lemondott elnökét, aki az RTL úgy tudja, hogy épp Egyiptomból érkezett haza. Az információt az adóhatóság is megerősítette a csatorna kérdésére.
A politikus elfogása után egy nappal, szombaton jelentette be a Fidesz szegedi szervezete, hogy Rádi lemondott a posztjáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Duna Aszfalt Szijjártó jachtozásáról, megerősítették a miniszter új verzióját, de maradtak kérdések
A Szíjj László tulajdonában álló cég közölte, a külügyminiszter valóban Benkő Szilárd vendégeként volt a Lady Mrd fedélzetén 2020-ban. Arra azonban sem a cég, sem a miniszter nem adott választ, hogy a nyaralásért ki és milyen formában fizetett.
Szijjártó Péter adriai jachtozásáról szóló, évek óta húzódó története új fejezettel bővült, miután a miniszter egy interjúban azt állította, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a nyaralásra. Ezt pénteken a jacht tulajdonosához, Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt is megerősítette a Telexnek, de azt továbbra sem árulták el, hogy Benkő milyen konstrukcióban használta a luxushajót, és a miniszter fizetett-e az útért.
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy stúdióbeszélgetésben beszélt először arról, hogy nem a NER-oligarcha Szíjj László, hanem gyerekkori barátja invitálta meg a Lady Mrd fedélzetére 2020-ban.
„Az én legjobb barátom a családjával ment el hajózni erre a hajóra, [...] ő a Benkő Szilárd, akit szoktak is emlegetni szegényt, pedig hát az egyetlen bűne az, hogy nekem a legjobb barátom 30 éve. És a Szilárdék mentek hajózni családilag és a Szilárd mondta, hogy nincs-e kedvünk elmenni velük. És úgy voltam vele, hogy Covid van, bonyolult lenne másként megszervezni, nincs sok időnk, menjünk el. Így döntöttem, és elmentünk velük” – mondta Szijjártó.
Az interjúban az újságíró rákérdezett, hogy a helyzet nem hordoz-e „ordító korrupciós kockázatot”, miután Benkő cége éppen a jachtozás évében kapott 280 millió forint állami támogatást a külügyminisztériumtól. Szijjártó Péter ezt visszautasította.
A miniszter tagadta, hogy barátja valaha is a segítségét kérte volna üzleti ügyekben.
„Hogy a Szilárd soha, egyetlenegy alkalommal sem kért tőlem semmilyen segítséget az ő gazdasági tevékenysége során. Soha a büdös életben. És ezt most vagy elhiszik, vagy nem, így van.”
A miniszter szerint a támogatást egy olyan pályázaton nyerték, ahol 1200 másik vállalat is kapott pénzt, és minden szakmai kritériumnak megfeleltek.
Benkő Szilárd üzleti érdekeltségei azóta több, a Szijjártó által felügyelt minisztériumhoz köthető nagyberuházásnál is felbukkantak. Cége, a Verbau Kft. dolgozott egy KKM-támogatással megvalósuló kecskeméti gépgyár építésén, munkát kapott a debreceni BMW-gyárhoz vezető vasútvonalon, és 7 milliárd forint értékben a szintén debreceni CATL akkumulátorgyárhoz kapcsolódó építkezéseken is.
A jacht tulajdonosa, Szíjj László cégei az elmúlt évtizedben több százmilliárd forintnyi állami megbízást nyertek, köztük a mohácsi Duna-híd több mint 200 milliárd forintos építését, Mészáros Lőrinccel közösen pedig 35 évre elnyerték a magyar autópálya-hálózat üzemeltetési koncesszióját is. A botrány kirobbanása után nem sokkal kiderült, hogy a jacht tulajdonosának cége épp egy 91 milliárdos állami megbízást kapott.
A mostani fejlemények ellenére a legfontosabb kérdések továbbra is nyitottak: nem tudni, hogy Benkő Szilárd bérelte-e a hajót Szíjj Lászlótól, és ha igen, mennyiért, illetve hogy Szijjártó Péter fizetett-e a nyaralásért. A témában megkeresett, Benkő tulajdonában álló cégek nem válaszoltak a sajtó kérdéseire.
Szijjártó Péter adriai jachtozásáról szóló, évek óta húzódó története új fejezettel bővült, miután a miniszter egy interjúban azt állította, legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg a nyaralásra. Ezt pénteken a jacht tulajdonosához, Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt is megerősítette a Telexnek, de azt továbbra sem árulták el, hogy Benkő milyen konstrukcióban használta a luxushajót, és a miniszter fizetett-e az útért.
A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy stúdióbeszélgetésben beszélt először arról, hogy nem a NER-oligarcha Szíjj László, hanem gyerekkori barátja invitálta meg a Lady Mrd fedélzetére 2020-ban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Guardian: Bécsből induló magángépekkel menti ki a vagyont Orbán Viktor köre
A The Guardian vasárnapi cikke szerint az Orbán-kormány idején meggazdagodottak sietve viszik külföldre a vagyonukat. A lap fideszes forrásokra hivatkozva Szaúd-Arábiát, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket is a célországok között említi.
Folyamatosan szállnak fel Bécsből olyan magánrepülőgépek, amelyek állítólag az Orbán-kormány idején meggazdagodottak vagyonát szállítják külföldre a választási vereség után – írja a brit The Guardian fideszes forrásokra hivatkozva.
A lap szerint Orbán Viktor belső körének legalább három tagja már megkezdte a vagyonkimentést. Célpontjaik között Szaúd-Arábia, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szerepelnek, míg mások Ausztrália és Szingapúr felé kacsintgatnak.
„Tudomásom van róla, hogy a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával.”
Az értesülések egybecsengenek azzal, amit Magyar Péter szombaton mondott. A Tisza Párt elnöke szerint a háttérben már zajlik az ország elhagyásának előkészítése. Úgy fogalmazott: „az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt az Egyesült Arab Emirátusokba, Uruguayba és az Egyesült Államokba és más távoli országokba”. Magyar azt is állította, hogy tudomása szerint a napokban Mészáros Lőrinc családja is Dubajba repül.
Az RTL megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem cáfolta az értesülést, de közölték, hogy konkrét ügyekről nem adhatnak ki információt.
A Guardiannek egy amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy Orbánhoz közel álló, magas rangú személyek amerikai vízumlehetőségeket keresnek, részben a Donald Trumphoz kötődő MAGA-mozgalomhoz közeli intézményeken keresztül.
A vagyonkimentésről szóló híreknek voltak már előzményei. A 444.hu márciusban írta meg, hogy konténerekben szállítják Dubajba a Matolcsy család vagyontárgyait. Magyar Péter pedig már korábban is beszélt külföldi, többek között svájci és szingapúri számlákról.
A vagyonkimentésről szóló szombati állításait követően Magyar felszólította a hatóságokat, hogy vegyék őrizetbe azokat, akiket a magyar emberek megkárosításával vádol, és ne hagyják őket olyan országokba menekülni, ahonnan egyelőre nincs kiadatás.
A Guardian a külügyminisztériumi iratmegsemmisítésekről szóló vádakat is felidézte, amelyeket Szijjártó Péter külügyminiszter korábban „nonszensznek” és „felháborítónak” nevezett. A tárca szerint csupán felesleges papíralapú másolatokat selejteztek.
Folyamatosan szállnak fel Bécsből olyan magánrepülőgépek, amelyek állítólag az Orbán-kormány idején meggazdagodottak vagyonát szállítják külföldre a választási vereség után – írja a brit The Guardian fideszes forrásokra hivatkozva.
A lap szerint Orbán Viktor belső körének legalább három tagja már megkezdte a vagyonkimentést. Célpontjaik között Szaúd-Arábia, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szerepelnek, míg mások Ausztrália és Szingapúr felé kacsintgatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felszámolhatják a Kutyapártot a 644 milliós kampányadósság miatt
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak a Magyar Államkincstár felszólításától számítva 15 napja lesz a tartozás rendezésére. A párt adománygyűjtésből eddig 124 millió forintot szedett össze.
Félmilliárdos adósság és a megszűnés réme fenyegeti a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, miután az országgyűlési választáson nem érték el a szavazatok egy százalékát. A kampányra kapott állami támogatásból 643,8 millió forintot kell visszafizetniük, amiből tizenkét nap alatt 124 milliót sikerült adományokból összegyűjteniük – írta a Telex. Bár a Magyar Államkincstár fizetési felszólítása még nem érkezett meg, ha megjön, a pártnak 15 napja lesz a teljesítésre, különben a NAV felszámolást kezdeményezhet.
A párt saját adománygyűjtése mellett zenészek, klubok és szervezők is összefogtak, hogy támogató bulisorozattal segítsenek, ahol készpénzben és online utalással is gyűjtenek a párt fennmaradásáért. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a párt működéséhez ezentúl költségvetési támogatás sem jár, így teljesen a közösségi finanszírozásra kell támaszkodniuk.
A tét óriási, mert ha a párt mint jogi személy nem tudja rendezni a tartozást, azt a hatóság a vezető tisztségviselőkön és a jelölteken is behajthatja.
„Jelenleg a törvény úgy fogalmaz, hogy amennyiben a párt nem tudja visszafizetni ezt az összeget, úgy a NAV felszámolást kezdeményez a párttal szemben” – közölte a párt elnökségi tagja, Tóth-Benedek Csanád.
Szerinte a legfőbb céljuk, hogy „a párt mint jogi személy elszámoltatása után ne maradjon tartozás és a jelölteknek ne keletkezzen tartozásuk a NAV felé”.
A párt a napokban hozta nyilvánosságra a kampányelszámolását, amiből kiderül, hogy a legtöbbet, 225 millió forintot hirdetésekre költöttek. Ezen felül 160 millió forintot a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül osztottak ki karitatív célokra, városfejlesztési és zöldprojektekre, de jutott 40 millió bérekre, 20 millió rendezvényekre és 7 millió egy kisbuszra is.
A kampány utolsó szakaszát beárnyékolta a Mérő Vera által készített, a pártot bíráló dokumentumfilm, ami Tóth-Benedek Csanád szerint volt, akit eltántorított a támogatástól, de olyanok is akadtak, akik éppen emiatt álltak a párt mellé. A kampánypénzből finanszíroztak olyan közösségi projekteket is, mint például egy ajkai közösségi tér felújítása.
Nem a Kutyapárt az első, amely hasonló helyzetbe került. 2018-ban az Együtt visszafizette a tartozását, de meg is szűnt, míg Gődény György pártja, a Közös Nevező esetében a 2018-as választás után évekkel is közel 153 millió forint tartozás állt fenn, és nyomozás is indult költségvetési csalás miatt.
A Kutyapárt most a korábbi, állami támogatás nélküli működéshez térne vissza.
„Vissza a gyökerekhez, vissza a természethez” – fogalmazott Tóth-Benedek Csanád, hozzátéve, hogy az önkéntes munkára és a párt civil alapjaira koncentrálnak. „Felépítjük a rendszert újra, ezúttal sokkal jobban és erősebben.”
A legrosszabb forgatókönyv a párt megszűnése, amit mindenképpen el akarnak kerülni. „Mindent meg fogunk tenni, nem csak mi, de ahogy látjuk a szimpatizánsaink is, hogy ez ne következzen be, hiszen ahol jelen voltunk, ott lett több közösségi kezdeményezés, több átláthatóság és több részvétel” – mondta az elnökségi tag, hozzátéve, hogy „ez az, ami nélkül a jövő biztosan szegényebb lenne”.
Félmilliárdos adósság és a megszűnés réme fenyegeti a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot, miután az országgyűlési választáson nem érték el a szavazatok egy százalékát. A kampányra kapott állami támogatásból 643,8 millió forintot kell visszafizetniük, amiből tizenkét nap alatt 124 milliót sikerült adományokból összegyűjteniük – írta a Telex. Bár a Magyar Államkincstár fizetési felszólítása még nem érkezett meg, ha megjön, a pártnak 15 napja lesz a teljesítésre, különben a NAV felszámolást kezdeményezhet.
A párt saját adománygyűjtése mellett zenészek, klubok és szervezők is összefogtak, hogy támogató bulisorozattal segítsenek, ahol készpénzben és online utalással is gyűjtenek a párt fennmaradásáért. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a párt működéséhez ezentúl költségvetési támogatás sem jár, így teljesen a közösségi finanszírozásra kell támaszkodniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
