Több mint 630 ezer ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot havonta
A statisztikából kiderül, hogy évek óta egyre kevesebben vannak azok, akik a legkisebb juttatást kapják, a feljebb lévő sávokba viszont egyre többen kerülnek.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Mindez azért érdekes, mert a magyarok 94 százaléka legalább 100 ezres nyugdíjminimumot akar a jelenlegi 28 500 forint helyett – derült ki a Pulzus Kutató napi.hu megbízásából készített felméréséből.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a VG-nek azt mondta, részben az éves nyugdíjemelés és az ehhez kapcsolódó nyugdíj-kompenzáció, részben pedig az úgynevezett állománycserélődés okozza az eltolódást. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője pedig úgy látja, hogy a kifizetési sávokban látható eltolódás oka a nyugdíjemelés melletti visszamenőleges nyugdíjkorrekció és a novemberben kifizetett nyugdíjprémium együttes hatása.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
bár a javulás látványos, a nyugdíjmedián nem emelkedett ki tavaly a 120–140 ezres sávból, emiatt folyamatosan nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.
A férfiak nyugdíjmediánja a 120–140 ezres sávból a 140–160 ezresbe emelkedett, míg a nőké a 100–120 ezresből a 120–140 ezresbe.
2015 óta csaknem meghétszereződött, két év alatt pedig megduplázódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak - vette észre a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között. 2019-ben csak 40 573 ember kapott 300 ezer forintnyi nyugdíjat, tavaly viszont már 81 769-en tartoztak ebbe a kategóriába.
A statisztikából az is kiderül, hogy évek óta csökken azoknak a száma, akik a legkisebb juttatást kapják, míg a feljebb lévő sávokban egyre többen vannak. Míg két éve még 1 millió 510 ezren kaptak az átlagnyugdíjnál, azaz 140-150 ezer forintnál kevesebbet, tavaly már „csak” 1 millió 347 ezren.
A Világgazdaság adatai szerint tavaly 40 ezer forint alatti összeget több mint 63 ezren kaptak. 40 ezer és 60 ezer forint közöttit 106 ezren, 60 ezer és 80 ezer közöttit 164 ezren, 80 ezer és 100 ezer közöttit pedig több mint 307 ezren. Ez azt jelenti, hogy több mint 630 ezer ember ellátása nem érte el a 100 ezer forintot. Ez a létminimum alatti összeg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha volt is valaki, aki eddig azt gondolta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként valódi támasza lehet a magyar demokráciának, annak az augusztus 20-i beszéde után végképp ki kell ábrándulnia” – kezdte Facebook-bejegyzését Márki-Zay Péter.
Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere arról írt, hogy az államfő szerint Magyarország „keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam”, a „nagylelkű, szabad emberek otthona”.
„Szép szavak, csak épp fájdalmasan távol állnak a valóságtól.
Ahol a hatalom szűk kör kezében összpontosul, ahol a gazdaságot a dinasztia és a NER bitorolja, ahol a bíróságokat, médiát, intézményeket folyamatosan ellehetetlenítik, ott nem beszélhetünk jogállamiságról.
Nem is értem, hogy jogászként, volt alkotmánybíróként Sulyok hogy mer ilyen nyilvánvaló hazugságokat hangoztatni” – fogalmazott Márki-Zay, majd hozzátette: Sulyok beszéde példája volt a tökéletesre formálódott szervilizmusnak.
„Igaz,
nem is azért tette oda Orbán, a gazdája, hogy a nép köztársasági elnöke legyen, hanem azért, hogy a sajátja. Magyarországnak nem szép szavakra van szüksége, hanem valódi szabadságra, fékekre és ellensúlyokra, a jogállam biztosítékaira,
amelyek közül nyilvánvalóan egyiket sem várhatjuk el Sulyok Tamástól… Remélem, hogy legkésőbb a választások után önként távozik” – zárult a bejegyzés.
Márki-Zay egy másik csütörtöki posztjában reagált Sulyok Tamás megváltoztatott Facebook-bejegyzésére is. Mint arról már beszámoltunk, a köztársasági elnök törölte az „orosz” szót a munkácsi rakétatámadásról írt reggeli posztjából. Az ellenzéki politikus csak ennyit írt: Sulyok Tamás:o̵r̵o̵s̵z̵ rakétatámadás. Esetleg a Külügyminisztériumból is ki lehetne szedni az oroszokat…
„Ha volt is valaki, aki eddig azt gondolta, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnökként valódi támasza lehet a magyar demokráciának, annak az augusztus 20-i beszéde után végképp ki kell ábrándulnia” – kezdte Facebook-bejegyzését Márki-Zay Péter.
Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere arról írt, hogy az államfő szerint Magyarország „keresztény értékekkel felvértezett szuverén, európai jogállam”, a „nagylelkű, szabad emberek otthona”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter is reagált Sulyok Tamás csütörtöki Facebook-poszt módosítására. Ahogy már megírtuk, a köztársasági elnök bejegyzésének közzététele után nem sokkal törölte az „orosz” szót abból a bejegyzésből, amiben együttérzését fejezte ki a munkácsi orosz rakétatámadás sérültjei felé.
„Sulyok Tamás báb köztársasági elnök pedig mélységesen szégyellje magát!” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „mindig van lejjebb”. A Tisza Párt elnöke azt írta, „mélységes szomorúsággal” értesültek a hírről, és jobbulást kívánt a sérülteknek.
Magyar Péter reméli, hogy Szijjártó Péter, „mint a nemzettársaiért aggódó külügyminiszter, már bekérette »a más országok belügyeibe soha be nem avatkozó Oroszország« nagykövetét”.
Csütörtök hajnalban a magyar határtól mindössze 30 kilométerre fekvő Munkácson egy amerikai tulajdonú, többek között kávéfőzőket gyártó üzemet ért rakétatalálat. A telephelyen nagy tűz ütött ki, amely még reggel is bőven égett. A csapásban Volodimir Zelenszkij csütörtök délelőtti beszámolója szerint legalább 15-en megsérültek, több embert kórházban ápolnak.
Magyar Péter is reagált Sulyok Tamás csütörtöki Facebook-poszt módosítására. Ahogy már megírtuk, a köztársasági elnök bejegyzésének közzététele után nem sokkal törölte az „orosz” szót abból a bejegyzésből, amiben együttérzését fejezte ki a munkácsi orosz rakétatámadás sérültjei felé.
„Sulyok Tamás báb köztársasági elnök pedig mélységesen szégyellje magát!” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter, aki szerint „mindig van lejjebb”. A Tisza Párt elnöke azt írta, „mélységes szomorúsággal” értesültek a hírről, és jobbulást kívánt a sérülteknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ebből mi lesz? Amerikai tulajdonban lévő gyárat bombáztak le az oroszok Munkácson
Az ukrán külügyminiszter tájékoztatása szerint ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.
Ahogy már hírt adtunk róla, csütörtök hajnalban súlyos támadás érte Munkácsot, ahol hatalmas tűz ütött ki, mintegy 7000 négyzetméteren. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy zárják be az ablakokat, és lehetőség szerint maradjanak otthon.
A sürgősségi szolgálat reggel 7 óráig tíz embert szállított a Szent Márton kórházba, ketten maguk kerestek fel orvost. Az ukrán katasztrófavédelem szerint összesen 15 sérültről van szó. Minden érintett megkapta a szükséges ellátást, állapotuk stabil.
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha megerősítette, hogy az orosz erők egy amerikai tulajdonban lévő gyárat támadtak meg. A felvételek alapján a Flex elektronikai üzeme lehetett a célpont.
Szibiha így fogalmazott: „Egy teljesen polgári létesítményről van szó, amelynek semmi köze sincs a védelemhez vagy a hadsereghez. Ez nem az első orosz támadás amerikai vállalatok ellen Ukrajnában: az év elején Kijevben a Boeing irodáit érte csapás, és más támadások is történtek.
Nincs ebben semmilyen katonai logika vagy szükségszerűség – puszta terror az emberek, a vállalkozások és a normális élet ellen országunkban.”
Az ukrán légvédelem közlése szerint csütörtökre virradóra Oroszország 614 célpont ellen indított légi csapást, amelyek közül 577-et sikerült megsemmisíteni. A támadások során 574 Sahíd típusú drónt indítottak, ezek közül több csaliként szolgált. Emellett kilőttek 4 darab H–47M2 Kinzsal aeroballisztikus rakétát Lipeck és Voronyezs megyéből, 2 darab Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát Voronyezs megyéből, 19 darab H–101 cirkálórakétát Szaratov megyéből, 14 darab Kalibr cirkálórakétát a Fekete-tengerről, valamint 1 azonosítatlan rakétát a megszállt Krímből.
Ahogy már hírt adtunk róla, csütörtök hajnalban súlyos támadás érte Munkácsot, ahol hatalmas tűz ütött ki, mintegy 7000 négyzetméteren. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy zárják be az ablakokat, és lehetőség szerint maradjanak otthon.
A sürgősségi szolgálat reggel 7 óráig tíz embert szállított a Szent Márton kórházba, ketten maguk kerestek fel orvost. Az ukrán katasztrófavédelem szerint összesen 15 sérültről van szó. Minden érintett megkapta a szükséges ellátást, állapotuk stabil.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a kormány a tűzijáték-ügyre: Akinek nem inge, ne vegye magára
Az augusztus 20-i tűzijáték egyik része Orseolo Péterről szólt, akit árulónak neveztek. A kormány szerint történelmi bemutatóról volt szó, nem politikai üzenetről.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
„Az augusztus 20-i tűzijáték minden évben történelmi tematikájú. Míg 2024-ben a honfoglalás, addig az idei évben az Árpád-kor eseményeit mutatta be az ünnepi műsor. Orseolo Péter az árpád-kori történelem része” – írták, és hozzátették:
„Orseolo Péter és a jelenlegi magyar ellenzéki vezető között összefüggést egyedül a baloldali sajtó feltételez. Mindenki ismeri a mondást: akinek nem inge, ne vegye magára!”
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egyelőre nem reagált a lap megkeresésére.
Ahogy már írtunk róla, az idei augusztus 20-i tűzijáték középpontjában az Árpád-kor eseményei álltak. Tavaly a honfoglalás jelent meg a műsorban, idén pedig többek között Orseolo Péter alakját is bemutatták. A közvetítésben úgy jellemezték: dölyfös, felfuvalkodott, áruló. A királyról azt is elhangzott, hogy tanácsait idegenek súgták, és átadta a királyságot a német-római császárnak.
Az ábrázolás sokaknak feltűnt, mert többen politikai áthallást véltek benne felfedezni. A Telex megkereste a szervezőket és a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztályát is, hogy kiderüljön, szándékos volt-e a párhuzam. A választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központ adta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
