Több mint 54 ezren kaptak tartózkodási engedélyt tavaly Magyarországon
Közzétette az Eurostat az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját. 2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére – ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat –, ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg.
Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése.
Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát. Egyetlen ország volt, ahol 2019 után nem fordult meg a trend: Litvániában, 21 400-ról 22 500-ra nőtt az ideiglenesen fogadottak száma. A legnagyobb visszaesés Csehországban volt: 54 százalékkal 117 ezerről 54 ezerre csökkent a kiadott tartózkodásik száma.
A statisztika szerint Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak:
- 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék),
- hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék),
- több mint háromezret vietnamiak (5,5 százalék),
- két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék).
Mindezek mellett ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, valamint az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak.
A statisztikából jól látszik, hogy három éve rendkívül megnövekedett a kiadott engedélyek száma. 2009-ben és 2013-ban 14 ezer körül volt az évente kiadott engedélyek száma. Ez még 2016-ban sem érte el a 23 ezret, majd igencsak megugrott. Az elmúlt három évben 56 ezer, 62 ezer majd közel 55 ezer engedélyt adtak ki.
Kitűnik a statisztikából az is, hogy a magyarországi 5998 engedélyhez képest Szlovákiában tavaly 140, Szlovéniában 176, Horvátországban 430, Romániában 431, Ausztriában pedig 632 tartózkodási engedélyt adtak kínaiaknak.
Az Eurostat azt is vizsgálta, hogy mely országokból milyen célból érkeztek hozzánk. Az ukránok és szerbek javarészt dolgozni jöttek, a kínaiak kétharmada, az oroszok fele viszont egyéb okokat jelölt meg. A szírek kétharmada, vagyis 277 fő tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada – 81 fő – pedig családi okok miatt.
Munkavállalás tekintetében egyébként Lengyelország volt tavaly a legvonzóbb: 502 ezer ezzel kapcsolatos engedélyt adott ki az ország. Franciaországban ezzel szemben leginkább tanulni szeretnének az Európai Unión kívülről érkezők (72 700 engedély). Családi okok miatt a legtöbben Németországot választják, és itt kértek legtöbben egyéb okokra hivatkozva tartózkodási engedélyt (előbbiből 130 700-at, utóbbiból 153 ezret adtak ki a németek).
