HÍREK
A Rovatból

Több mint 400 ezer forinttal húzott le egy duguláselhárító cég egy férfit

Egyre többen esnek áldozatul csaló cégeknek, akik irreális összegeket számláznak ki egy-egy munkára.


Egyre többen esnek áldozatul csaló duguláselhárító cégeknek és egyéni vállalkozóknak - írja a Telex. A lap egyik olvasója arról számolt be, hogy több mint négyszázezer forinttal húzták le.

Balázs egy hétvégi napon vette észre, hogy eldugult az egyik lefolyócső. Mivel nem akart hétfőig várni, elkezdett keresgélni a 0–24 dolgozó duguláselhárító cégek között, és talált is egyet. "A weboldal a konkurensekéhez képest igényes volt, laikusok számára egészen sok hasznos információt tartalmazott, így nálam az első szűrőn átment" - fogalmazott a férfi, aki felhívta a honlapon megadott telefonszámot.

A telefont egy diszpécser vette fel, akivel megbeszélték, hogy mi lehet a probléma, és milyen szolgáltatásra lesz szükség. A diszpécser ezután hossza ecsetelte neki, hogy ha van lakásbiztosítása, akkor attól függetlenül, hogy a biztosítási csomagjában mi az értékhatár duguláselhárításra, a biztosító a teljes munkadíjat meg fogja neki téríteni, mert erre van egy külön megállapodása a cégnek a biztosítókkal.

A cég szerelői néhány órán belül meg is érkeztek, és nagyjából egy óra alatt végeztek a duguláselhárítással, amiért 414 655 forintot kértek.

Ez a szám egy 25 ezer forintos alapdíjból és a kitakarított cső hossza alapján kiszámolt, folyóméterenként 16 500 forintba kerülő takarítási díjból állt össze. A szerelők azt állították, hogy nagyjából 18 méternyi csövet takarítottak ki, így jött ki a 326 500 forintos munkadíj, amihez még a 27 százalékos áfát hozzáadva kapjuk meg a több mint 400 ezer forintos végösszeget - jegyzi meg a Telex.

Balázs sokallta az összeget, így még egyszer rákérdezett, hogy a biztosító valóban ki fogja-e fizetni?. Ezt a helyszínen lévő szerelők megerősítették neki, sőt azt is mondták, hogy ha mégsem fizet a biztosító, keresse fel a céget és segítenek neki.

A férfi végül kifizette az összeget, majd benyújtotta a számlát a biztosítónak. Néhány napon belül meg is érkezett a pénz a számlájára, de csak a lakásbiztosítás által fedezett 50 ezer forintot kapta meg. Azonnal hívta a céget, ahol először azt ígérték neki, hogy majd visszahívják, ami azóta sem történt meg. Sőt, azóta már a telefont sem veszik fel Balázs szerint.

A Telex több károsulttal is beszélt, akik mind hasonló esetekről számoltak be. A lap szerint

volt olyan eset is, amikor egy csaló cég egy idős, beteg párhoz ment ki, és a másfél órás szerelés végén egy több mint 700 ezer forintos számlát állítottak ki.

Az idős pár nem tudta kifizetni az összeget, ezért az asszony felhívta a menyét, aki számonkérte a szerelőket. Hosszas vitatkozás után elengedtek közel 500 ezer forintot, és "csak" 270 ezer forintot kértek.

A Telex szerint két károsult is feljelentést tett a rendőrségen, de miután kihallgatták őket, néhány héttel később elutasították a feljelentésüket, "mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény".

Volt azonban, aki hiányzó számla miatt a NAV-hoz fordult. A bejelentéshez csatolt minden információt, amihez számla hiányában hozzájutott: a vállalkozó nevét, telefonszámát, a kiérkező szerelők telefonszámait, a cég weboldalát és a bankszámlaszámot, amire elutalta a munkadíj összegét. A NAV ugyanakkor adatközlést kért tőle, a „jogsértést alátámasztó dokumentumokat”, valamint a cég nyilvántartási számát vagy a vállalkozó nevét, lakcímét és anyjának nevét kérték tőle. Ezeket viszont a bejelentő nem tudta, így a NAV közölte, hogy az adatok hiányában nem tudnak eljárást indítani, ezért elutasítják a bejelentést.

A Telex azt írja, hogy a cikk írása során azonosított vállalkozások között több hasonlóságot és összefonódást is találtak. Az érintett cégeknek részletes kérdéssort küldtek, de válaszokat nem kaptak. Volt, akivel telefonon beszéltek, de ő határozottan állította, hogy neki néhány héttel ezelőttig nem is volt cége, duguláselhárítással pedig soha nem foglalkozott. Egy másik telefonhívás során pedig egy férfi azt mondta a lapnak, hogy a weboldalt, ahol a telefonszámát találták, néhány hónappal korábban adta el neki a korábban említett cég tulajdonosa, ő pedig már csak később jött rá, hogy ez a cég rengeteg embert átvert.

Az esetekkel kapcsolatban a Telex megkereste többek között az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Fogyasztóvédelmi Hatóságot is.

Az ORFK azt közölte, hogy eseti alapon döntenek arról, hogy felmerül-e bűncselekmény, így azt nem lehet kijelenteni, hogy minden, a fentiekben leírtakhoz hasonló eset során elutasítanák a feljelentés. A rendőrség emellett azt tanácsolja a károsultaknak, hogy minél előbb tegyenek feljelentést, hogy a rendőrség megtehesse a szükséges lépéseket.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság a cikk megjelenéséig nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Dávid és Góliát-helyzet” – Elsöprő többséggel utasították el a szupergazdagok 50 százalékos adóját a svájciak
Közel 80 százalékos nemmel söpörték le a „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslatot, egyetlen kanton sem támogatta. Az adó mindössze 2500 háztartást érintett volna, mégis megbukott.


A svájciak elsöprő többséggel, 78,28 százalékkal utasították el vasárnap azt a népszavazási kezdeményezést, amely 50 százalékos örökösödési és ajándékozási adót vetett volna ki a szupergazdagokra. A Svájci Szövetségi Kancellária által közzétett hivatalos adatok szerint a javaslat egyetlen kantonban sem kapott többséget, a részvételi arány pedig országosan 42,95 százalékos volt.

A Fiatal Szocialisták (JUSO) által benyújtott „Kezdeményezés a jövőért” nevű javaslat országos szintű adót vezetett volna be az 50 millió svájci frank (körülbelül 20,4 milliárd forint) feletti hagyatékokra és ajándékokra 50 százalékos kulccsal. A befolyó, évi akár 6 milliárd frankos (mintegy 2,45 billió forintos) bevételt a klímavédelmi átállás finanszírozására fordították volna, kétharmadát szövetségi, egyharmadát kantoni szinten. A javaslat Svájcban mindössze nagyjából 2500 háztartást vagy magánszemélyt érintett volna.

A kormány és az üzleti szféra hevesen ellenezte a javaslatot. Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter, Svájc idei szövetségi elnöke szerint az adó súlyosan ártott volna az ország gazdasági vonzerejének. „Már most is igazságos az adórendszerünk. Egy országos örökösödési adó kibillentette volna az adórendszerünket az egyensúlyából.” Az ellenzők fő érve az volt, hogy egy ilyen magas adókulcs a vagyonosok elvándorlásához és a tőke külföldre menekítéséhez vezetne. Egy szakértői tanulmány szerint a potenciális adóalap akár 85-98 százaléka is elhagyhatta volna az országot.

A kezdeményezők a vasárnapi eredményt csalódottan fogadták. „Ilyen masszív ellenkampánynál erre számítani kellett” – nyilatkozta Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták elnöke, utalva arra, hogy az ellenzők a becslések szerint tízszer annyit költöttek a kampányra.

„Nagyon büszke vagyok az ifjúsági pártunkra. Ez egy politikai küzdelem kezdete” – mondta Cédric Wermuth, a Szociáldemokrata Párt társelnöke. Tamara Funiciello szociáldemokrata képviselő szerint a kampány eleve egyenlőtlen volt: „Dávid és Góliát-helyzet volt.”

A földrajzi adatok egységes elutasítást mutatnak. A németajkú kantonokban volt a legmagasabb, több helyen 80 százalék feletti a „nem” szavazatok aránya.

Települési szinten mindössze két kivétel akadt az egész országban: a főváros, Bern lakossága hajszálvékony, 50,8 százalékos többséggel támogatta a javaslatot, ahogy a berni Jurában található, mindössze 34 fős Schelten falu is, 55,6 százalékos aránnyal.

A voksolás másnapján Alfred Gantner, a Partners Group társalapító milliárdosa egy interjúban kijelentette, hogy bár ezt a konkrét javaslatot elveti, de a vagyonkoncentráció problémájával foglalkozni kell. „Progresszív vagyonadóra van szükségünk” – fogalmazott.

Via ORF, Spiegel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kármán András: 1556 milliárdos plusz helyett 20 milliárdos mínusz – A TISZA szakértője a kormányt okolja a befagyasztott uniós pénzekért
A politikus szerint a TISZA-kormány „azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a korrupciónak, és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”


Kármán András, a TISZA párt költségvetési és adópolitikai szakértője a Facebook-oldalán fakadt ki a hazai költségvetés helyzete miatt, hiszen az 2025 első 10 hónapjában nettó befizetővé vált az Európai Unió felé - ahelyett, hogy több mint 1500 milliárd forintot kapott volna.

A politikus a Nemzetgazdasági Minisztérium beszámolójára hivatkozva azt írja, „az idei év első 10 hónapjában alig 589 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezett, miközben 609 milliárd forintot fizetett be a magyar állam a közös uniós költségvetésbe.”

Hozzáteszi: 2023-ban még 1556 milliárd forint nettó bevétele volt a magyar költségvetésnek az uniós egyenleg révén, ami mostanra mínusz 20 milliárd forintra csökkent. Kármán szerint az ok közismert.

„a Fidesz-kormány évek óta nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági kritériumokat, amik garantálnák, hogy a Magyarországra érkező támogatások ne essenek a korrupciónak áldozatul.”

A szakértő szerint emiatt van befagyasztva az uniós források jelentős része, és az ország ezért az évente neki járó támogatásnak csak a töredékét kapja meg. Kármán posztja azzal zárul, hogy egy esetlegesen hatalomra kerülő TISZA-kormány milyen módszerekkel teremthet teljesen más felállást.

„Azonnal helyreállítja a jogállamiságot, véget vet a pénzek elosztását torzító korrupciónak és hazahozza a magyaroknak járó összes uniós támogatást, amelyet többek között az egészségügy, az oktatás, az idősellátás, a lakhatás, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztésére fog fordítani.”

A politikus posztjának hátterében az uniós források részleges befagyasztása áll, amit az ún. uniós „szupermérföldköveknek” nevezett jogállamisági feltételek teljesítésével lehetne feloldalni. Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország és kormánya a legtöbb ajánlás terén még mindig nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem vagyok közszereplő” – így hárította a kérdéseket a volt ÁSZ-elnök, akit a kormány havi 2,7 millióért bízott meg Budapest átvilágításával
A kijelentés óriási vihart kavart a főváros és a kormány közötti háborúban. Karácsony Gergely hétfő estére már tüntetést is szervezett a Karmelita elé.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. december 01.



„Nem vagyok közszereplő” – ezzel a mondattal hárította el a kérdéseket Domokos László, az Állami Számvevőszék volt elnöke, akit a kormány havi bruttó 2,7 millió forintért bízott meg Budapest pénzügyeinek átvilágításával. A jelenetet Nagy Dávid, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt listavezetője vette videóra, miután véletlenül belebotlott az utcán az egykori fideszes politikusba.

Az ügy hátterében a főváros és a kormány között egyre élesedő pénzügyi vita áll. A kormány álláspontja szerint Budapest a csőd szélén áll, Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos megerősítésre vár ebben az ügyben, ezért tartják szükségesnek feltárni a helyzethez vezető okokat.

Ezzel szemben Budapest vezetése a kormányzati elvonásokat okolja a kialakult helyzetért. A konfliktus azután lángolt fel ismét, hogy az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester emiatt december 1-jén, hétfő délutánra rendkívüli közgyűlést hívott össze egy kelenföldi buszgarázsba.

A közgyűlést követően demonstrációt is tartanak, a résztvevők a Clark Ádám térről vonulnak a Karmelita elé. A Tisza Párt fővárosi frakciója közölte, hogy nem vesznek részt a rendkívüli ülésen.

Domokos László megbízatása a szerződése végéig összesen bruttó 17,19 millió forintba kerül az adófizetőknek. A megbízást a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól kapta. Domokos 2011 és 2022 között volt az Állami Számvevőszék elnöke, azt megelőzően, 1998 és 2010 között pedig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elszálltak a megélhetési költségek: sokkal több pénz kell a gondtalan élethez, és a lakosság harmada egy váratlan kiadást sem bírna ki
Az Egyensúly Intézet friss kutatása szerint már 700 ezer forint kell havonta a gondtalan élethez. Eközben 1,3 millió embernek a fűtés és a hús is luxus.


A lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást, miközben a mindennapi megélhetéshez szükséges összegek egy év alatt jelentősen nőttek. A szegénység nem csupán egyéni probléma, hanem az egész országot érinti, hiszen a nélkülözés csökkenti a termelékenységet, apasztja az adóbevételeket és visszafogja a vásárlóképes keresletet.

Bár némileg javult a magyarok életszínvonala, a lakosság 45 százaléka még mindig havi 300 ezer forintnál kevesebb bevételből él – derül ki az Egyensúly Intézet reprezentatív szegénységkutatásából. A képet árnyalja, hogy 2024-ben még a lakosság 56 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

A felmérés szerint, amely egy 1000 fős, 18 éven felüliekből álló mintán alapult, a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti jövedelemből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti bevételhez a lakosság mindössze 11 százaléka jut hozzá.

A leglátványosabb változás a megélhetéshez szükséges költségeknél látható: 2024-ben még elég volt 250 ezer forint a szűkös mindennapi megélhetéshez, ez decemberre 300 ezer forintra emelkedett. Az átlagos megélhetéshez szükséges összeg 400 ezerről 500 ezer forintra, a gondtalan élethez szükséges jövedelem pedig 600 ezerről 700 ezer forintra nőtt.

A lakosság 47 százaléka szembesül legalább egy alapvető anyagi nehézséggel, azaz nem tudja fedezni az összes olyan kiadást, mint a fűtésszámla, a rendszeres húsfogyasztás vagy egy nagyobb váratlan költség. Nagyjából 800 ezren élnek súlyos anyagi nélkülözésben, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett területen hiányt szenvednek.

Összesen 1,3 millió olyan magyar van, akinek egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.

A téli fűtés terén a magyarok 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elég pénze felfűteni az otthonát. 25 százalék eseti nehézségekre számít, a válaszadók 2 százalékának viszont biztosan nem lesz elég forrása a lakás melegen tartására. A helyzet sokat javult a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka küzdött eseti nehézségekkel, 12 százalék pedig egyenesen lehetetlennek tartotta a fűtést.

A kutatás szerint a lakosság 72 százalékának lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy legalább minden második nap húst vagy halat ehessen, 23 százaléknak viszont nem mindig lesz rá lehetősége. Ezen a téren is látványos javulás következett be 2022-höz képest, amikor csupán a lakosság 43 százaléka engedhette ezt meg magának.

A válaszadók 29 százaléka nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos hirtelen jött kiadást, ami javulás a 2024-es 32 százalékhoz képest.

A felmérés szerint további 35 százalék számára gondot okozna, de még meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni a százezres összeget. Ezt a képet árnyalja, hogy 2022 óta a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján egy automata mosógép átlagosan 120 ezer forint helyett már 160 ezer forintba, egy átlagos porszívó pedig 29 ezer forint helyett 38 ezer forintba kerül.

A nehézségek ellenére a magyarok jóval optimistábban látják a pénzügyi jövőjüket. Míg 2024-ben csak 6 százalékuk bízott a fizetésük érdemi növekedésében a következő három hónapban, decemberre ez az arány 14 százalékra nőtt.

A megkérdezettek 66 százaléka a bevételei változatlanságára számít, és 14 százalékuk számol kevesebb bevétellel. Ez jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság több mint negyede (26 százaléka) a bevételei csökkenését vetítette előre. Az optimizmust az elmúlt évek gazdasági folyamatai táplálják: az infláció 2024 elején tartósan egy számjegyűre mérséklődött, a reálbérek pedig tavaly ismét növekedésnek indultak.

(Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk