HÍREK
A Rovatból

Több mint 200 milliárd forintos volt a nyereség idén a magyar önkéntes nyugdíjpénztáraknál

Az idei év eddig az óriási hozamoké volt a nyugdíjpénztáraknál. 9 hónap alatt csaknem a tavalyi veszteség dupláját nyerték vissza, és még az inflációt is megelőzhetik.


Kilenc hónap alatt 209 milliárd forintos eredményt értek el a befektetéseiken a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak, ami történelmi rekord – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

A tavalyi 117 milliárd forintos veszteséget ezzel bőven ledolgozták. Sőt az utolsó 12 hónapban már csaknem 280 milliárd forintot fialtak az önkéntes nyugdíjkasszákban tartott befektetések, ez pedig azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen 18 százalékos hozamot értek el a portfóliók.

Ez bőven magasabb a szeptemberben mért egyéves inflációnál (12,2 százalék), sőt az idei évre várt 17,6-18,1 százalékos átlagos inflációs várakozással is felveszi a versenyt, vagyis a pénztárak reálhozamot is elérhetnek ezzel a teljesítménnyel 2023-ban – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu.

A magas hozamoknak köszönhetően az szeptember végén 1815 milliárd forintot meghaladó összeg halmozódott fel a pénztártagok egyéni számláin, ami historikus rekord, és egyúttal azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjpénztári számlán csaknem 1,7 millió forintnyi megtakarítás volt.

A pénztárak sokat nyerhettek az idén mind a részvény jellegű, mint az állampapír-befektetéseiken. Az intézmények magyar állampapírból 840 milliárd forintnál is többet tartottak a harmadik negyedév végén, ez a legjelentősebb befektetésük, a portfóliók több mint 46 százaléka van ilyen eszközben.

A cikk emlékeztet arra is, hogy a taglétszám alakulása már nem alakult ennyire kedvezően, mint a befektetéseké. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben újabb 4 ezer tagot veszítettek el, 1,074 milliós létszámmal zárták a szeptembert.

Az első kilenc hónapban 106,4 milliárd forintnyi befizetés érkezett a pénztárakba, ami ugyan rekord összegnek számít, és 6,6 százalékkal meghaladja a tavalyit, de nem tart lépést az inflációval. Reálértéken kevesebb tagdíjat fizettek a pénztártagok, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ráadásul a kifizetések értéke még magasabb volt, mint a befolyt összeg, megközelítette a 109,5 milliárd forintot.

A legtöbbet egyösszegű kifizetést kértek a számlájuk terhére, de sokan vették ki a felhalmozott hozamot is, illetve voltak olyan tagok is, akik kiléptek a pénztárból, hogy kivehessék a megtakarítást. Több mint 15 ezer kilépés történt az idén az első három negyedévben, ami jóval több, mint a korábbi években megszokott. Tavaly 12 ezren, 2020-2021-ben nagyjából 9 ezren léptek ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból az első kilenc hónapban. Az idei gyászos adat mögött részben a csalódás állhat, a 2022-es gyenge hozamok miatt dönthettek így a tagok. Másrészt az is szerepet játszhatott ebben, hogy a megnövekedett megélhetési költségek fedezése érdekében hozzá kellett nyúlniuk egyeseknek a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált Varga Judit nyilatkozatára: Kívánom, hogy a volt feleségem boldogan és békében éljen
A TISZA Párt vezetője szerint: „Egy hasonló Völner-Schadl-Rogán botrányba egy jogállamban és egy valódi demokráciában azonnal megbukott volna a kormány és több kormánytagot őrizetbe vettek volna.”


Magyar Péter a közösségi oldalán üzent azoknak, akik volt felesége kapcsán akartak vele beszélni.

Varga Juditot ugyanis több mint két év hallgatás után tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl–Völner-ügyben. A tárgyaláson kiderült többek között az is, hogy amikor Völner Pált meggyanúsították, majd lemondott, bement az akkori igazságügyi miniszterhez, de nem a korrupciós ügyről beszéltek, hanem a gyerekeikről. Varga Judit azt mondta, hogy nem tudott arról, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó végrehajtók kenőpénzért kapták meg pozícióikat. Majd azt közölte, hogy ő is a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.

A bírósági tárgyalás után Varga Juditot az újságírók arról is kérdezték, hogy szándékában áll-e visszatérni a politikába. A volt miniszter így válaszolt:

A volt férj, Magyar Péter a posztjában azt írta:

"Sok újságíró keres, a volt feleségem mai nyilatkozata miatt. Varga Judit már nem közszereplő. Ő a három - éppen mellettem ebédelő - csodás gyermekünk édesanyja.

Sem most, sem a jövőben nem kívánok ismételten reagálni a rogáni propaganda által felmelegített vádakra. Kívánom, hogy a volt feleségem boldogan és békében éljen.

Egyet tudok elmondani: az ominózus hangfelvételen elhangzottak teljesen egyértelműek voltak.

Egy hasonló Völner-Schadl-Rogán botrányba egy jogállamban és egy valódi demokráciában azonnal megbukott volna a kormány és több kormánytagot őrizetbe vettek volna.

Itt is így lesz, csak kisebb késéssel.

283 nap"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Varga Judit: Ha a Magyar Péter nevű képződménynek is adnak pontokat, akkor én ebben a versenyben nem akarok indulni
A volt miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél év életének egyik legszebb időszaka volt. Szerelmes, és egy új szakmát is megtanult.


Varga Judit csütörtöki bírósági meghallgatása után a 24.hu megkérdezte a volt minisztert, hogy szándékában áll-e visszatérni a politikába.

A volt politikus azt válszolta: ha olyanok is pontokat kapnak ebben a versenyben, mint volt férje, Magyar Péter, akkor ő nem kíván indulni benne. Úgy fogalmazott:

„Ha ebben a versenyben egy olyan embernek, mint ez a Magyar Péter nevű képződmény is adnak pontokat, akkor én ebben a versenyben nem akarok indulni.”

Varga Judit azt mondta, hogy az elmúlt másfél év életének egyik legszebb időszaka volt. Szerelmes, és egy új szakmát is megtanult. Hozzátette: „az árulás nem teljesítmény, főleg nem a családunk elárulása”.

Szóba került az is, hogy Magyar Péter titokban készített hangfelvételeket volt feleségéről. Varga Judit szerint ezeket 14 hónapig használta fel arra, hogy zsarolja vele.

„Minden ezzel kapcsolatos kérdésre én csak akkor fogok válaszolni Önöknek, hogy ha legalább három héten keresztül szalagcímben hozzák le, hogy milyen ember az ilyen. Aki – amikor a felesége már nem bírja elviselni azt a hihetetlen drámát és bántalmazást, amiben él és bejelenti, hogy el akar válni – ezzel az aljas manipulációval élve szépen fogja és mialatt sírva könyörög – felváltva terrorizálja, hogy nem válhatsz el – elkezd zsarolni” – mondta a volt tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy a felvétel célja nem az ország megmentése volt, hanem az, hogy volt férje zsarolni tudja vele. „Majd ha ezt a kérdést felteszik, hogy milyen az ember az ilyen, aki utána azt meri állítani erről a titokban felvett aljas hangfelvételről, hogy ezt azért csinálta, hogy a hazát megmentse. Ő nem azért csinálta ezt. Ő azért csinálta, hogy a végletekig zsarolja a saját feleségét, hogy az nem válhat el” – fogalmazott.

Kritizálta azt is, hogy a női érdekvédelmi szervezetek nem szólaltak meg az ügyében. Ezt így kommentálta: „sértő és üvöltő, és inkább az áldozathibáztatással ér fel”.

A végén arra kérte az újságírókat, hogy ha megválaszolják azt a kérdést, hogy milyen ember az, aki így viselkedik, akkor ő is kész lesz válaszolni minden más kérdésre.

Magyar Péter reagált volt felesége nyilatkozatára:

Forrás: Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bencsik András a Pride-ról: a lakájgondolkodás legalja ezt Orbán mestertervének nevezni, ez egy bukás volt a Fidesznek
A Demokrata főszerkesztője szerint a felvonulás nem az, aminek sokan beállítják, és saját műsorában még kemény kritikát is megfogalmazott a kormánypárti kommunikációval szemben.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. július 03.



Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője a saját műsorában osztotta meg gondolatait a hétvégi Pride-felvonulásról. A korábban a Hír TV Sajtóklubjában is szereplő újságíró (ahonnan egy Menczer Tamást bíráló kritika miatt kitiltották) nem finomkodott: szerinte a kormány ebben az ügyben hibázott.

„Több közvetítést is megnéztem. Amit láttam: a résztvevők szinte mindegyike normálisan öltözött fel. Alig volt kirívó megjelenés, a nagy többség egyszerű nyári ruhákban jött el”

– magyarázta Bencsik.

A színpadi produkciókról azért úgy fogalmazott: volt bennük „gusztustalanság”, de úgy érzi, a felvonulás lényege mégis az volt, hogy sokféle ember – családok, idősek, fiatalok – együtt ünnepelt az utcán. Szerinte ezzel azt üzenték:

„szabadok akarnak lenni, és nem kérnek a szabályokból”.

A Mandiner cikkére is reagált, amely szerint az egész Pride Orbán Viktor mesterterve lett volna. Bencsik ezt keményen visszautasította:

„Ezt a kommunikációs csatát a jobboldal elveszítette, nem kell púderezni. Azt, hogy ez Orbán Viktor mesterterve volt, az szánalmas. Ez egy bukás volt, ezt mestertervnek nevezni, az a lakájgondolkodás legalja. Ez nem volt mesterterv, ez egy bukás volt a Fidesznek. Aki ezt másként állítja be, az a lakájgondolkodás legaljára süllyed.”

Szerinte a kormány és a Fidesz „beleszaladt egy hatalmas pofonba”. Ez pedig egy figyelmeztetés lehet, hogy Budapest mindig is másképp gondolkodott, mint az ország többi része. Úgy fogalmazott a műsorban: „Ez egy kozmopolita, liberális város. Ezzel szembe kell nézni.”

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hatalmas összeg, 181 millió eurós uniós pénz érkezik Magyarországra
Az Európai Bizottság 3,66 milliárd eurót osztott szét kilenc tagállam között. A támogatásból középületek energiahatékonyságát is javítják.


Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette be, hogy 3,66 milliárd eurót folyósított kilenc uniós tagállamnak a Modernizációs Alapból – írja az Index. A támogatást az Európai Beruházási Bankkal együtt utalták ki, 34 energiával kapcsolatos projekt megvalósítására.

A brüsszeli közlemény szerint a finanszírozás forrása az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (EU ETS) származó bevétel. Ez a mostani a Modernizációs Alap eddigi legnagyobb egyszeri kifizetése. A 2021 januárja óta kifizetett teljes összeg ezzel elérte a 19,1 milliárd eurót.

Magyarország 181,3 millió euró támogatásban részesült, amelyből többek között a középületek energiahatékonyságának javítását valósíthatják meg.

A mostani támogatásból részesül még Horvátország (170 millió euró), Csehország (1,05 milliárd euró), Görögország (113,6 millió euró), Lettország (40 millió euró), Litvánia (37 millió euró), Lengyelország (1,33 milliárd euró), Románia (712,3 millió euró) és Szlovénia (19,7 millió euró).

Görögország most először kapott támogatást a Modernizációs Alapból, miután 2024 januárjában csatlakozott a kedvezményezettek köréhez.

A támogatott projektek célja a megújuló villamosenergia-termelés, a megújuló energiaforrások használata, az energiahálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET: