UTAZZ
A Rovatból

Több „kistestvére” is volt a Lánchídnak, egyikük „szerelem volt első látásra”

Gróf Széchenyi István egészen Angliáig utazott, hogy megtalálja a Dunára építendő híd prototípusát.

Link másolása

Budapest egyik jelképe a Lánchíd, amelynek története egészen Angliáig vezet el minket. Az akkoriban még komoly kihívásnak számító folyami híd ötlete ugyanis a Londonba látogató Széchenyitől származott, aki első látásra beleszeretett a Temze folyón látott lánchídba. A Dunára tervezett hídnak speciális feltételeknek kellett megfelelnie, amit a Hammersmith Bridge mind teljesíteni tudott.

Miután Gróf Széchenyi István úgy döntött, hogy szükség van egy Budát Pesttel összekötő állandó olyan hídra, amely ellenáll a folyó áradásának, a jégzajlásnak és biztosítja a város összekötését, alaposan felkészült. Még komoly anyagi támogatást is felajánlott, sőt, ő maga indult neki, hogy szétnézzen Angliában, ahol addigra már számos nagyfolyami híd is felépült.

Több év kitartó munkájával végül sikerült megvalósítani ezt a tervet is, de ehhez szükség volt egy komoly felismerésre: lánchidat kell készíteni.

A gróf 1832 szeptemberében érkezett barátjával, gróf Andrássy Györggyel a The Superb gőzössel a Tower előtti kikötőbe. A városban látta meg a Temzén átívelő Hammersmith Bridge-t, amellyel azonnal „szerelembe esett”, és eldöntötte, hogy Budapestre is ilyen hidat szeretne.

Ezért felkereste az 1827-ben elkészült híd tervezőjét és a mérnök által készített több hidat is. Így jutott el a Marlow Bridge-hez is, ami „kicsinyített mása” volt a később nálunk felépült hidunknak. William Tierney Clark angol mérnök 1832-ben építette a 72 méter hosszú lánchidat, amely Marlow és Bisham között ível át.

A Hammersmith Bridge

A William Tierney Clark által tervezett – 2008 óta műemlék - híd ma is áll és megcsodálható, bár ez a híd már csak részben „az” a híd. A London nyugati részén található híd Hammersmith and Fulham északi kerülete és Richmond upon Thames déli kerülete között biztosítja az átjutást a Temzén.

Elődjének megépítését 1824-ben engedélyezték, és 1827. október 6-án adták át. Ez volt az első függőhíd a Temzén. Bár úgy vélték, hogy nagyon biztonságos, az egyre nagyobb terhelést később nehezen bírta.

1870-ben komoly pánikot keltett, hogy a Temzén rendezett Oxford – Cambridge egyetemi evezősverseny nézői (mintegy 10-12 ezer ember) a verseny követése közben átszaladt a híd egyik oldaláról a másikra, és ettől a pályatest belengett.

A gondok miatt végül lezárták és egy ideiglenes hidat építettek mellette. A most látható híd tervezésére Sir Joseph Bazalgette-t kérték fel, aki az alapokat meghagyva alakította ki az új szerkezetet. Az átadásra 1887-ben került sor. Később felmerült, hogy villamost visznek át rajta, majd a kiszélesítése is, de a terv nem valósult meg.

Az újjáépült híd eredetileg rózsaszín lett volna, de végül 1888-ban zöld színűre festették, a stilizált levelek pedig bronzszínűek lettek. A 2. világháborút követően egy ideig szürke volt, majd 1986-ban újra visszakapta zöld-bronz színeit. (A hidat egyébként ott jártunkkor éppen felújították.)

A hídon egy emléktábla is látható, mely Charles Campbell Wood hadnagy hősies tettének állít emléket. A férfi 1919. december 27-én éjfél körül vette észre, hogy a folyóban egy nő fuldoklik. Az asszony életét megmentette, de ő maga a sérüléseitől kapott vérmérgezésben meghalt.

A hidat többször is megpróbálták felrobbantani, az IRA 1939-ben, 1996-ban és 2000-ben is merényletet tervezett, de szerencsére a hídban nem keletkeztek súlyosabb károk.

A Marlow Bridge

A másik „kistestvér”, a szintén ma már műemlék Marlow Bridge a Temze felett köti össze Marlow két oldalát. Elődje még a 16. században épült fahíd volt, ami részben megsemmisült, ezért a 18. században újabb fahíd épült a helyére. Ezt váltotta le az 1829 és 1832 között készült - jelenleg is álló - lánchíd, melyet William Tierney Clark tervezte. A „nagytestvérről”, a budapesti Lánchídról emléktábla emlékezik meg.

A Lánchíd

Széchenyi a budapesti híd tervezéséhez felkérte William Tierney Clarkot, aki először egy angol mérnököt, Youngot szerette volna kinevezni helyettesének, mivel ő nem tudott kellő időt tölteni az építkezésen. Ám Young a betegsége miatt nem tudta elfogadni a felkérést, így került a képbe – a skót származású névrokon - Adam Clark. Ő kapta meg végül a kivitelezés irányítását. (Őróla nevezték el később a Clark Ádám teret.) A munka 1840-ben kezdődött és 1849. november 20-án avatták fel a 375 méter hosszú Lánchidat. A ma is álló kőpilléres függőhidat – melynek elődjét a 2. világháborúban felrobbantották - 1949. november 20-án, az eredeti híd átadásának 100. évfordulóján avatták fel.

William Tierney Clark

Az 1783-ban született angol mérnök elsősorban hidak tervezésével és építésével foglalkozott, az elsők között tervezett függőhidakat. Tiszteletére a brit Institution of Civil Engineers, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége 2000-ben megalapította a Tierney Clark Díjat, amellyel kiemelkedő mérnöki alkotásokat díjaznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: