Több ezer éves, legendákkal övezett és csodaszép helyeken díszelgő fákat ismerhetünk meg egy sorozatban
Szerelmesei vagyunk Párommal a fáknak. Bárhol járunk, megtaláljuk azt a fenséges Lényt, amit magunkénak tekintünk, amelynek energiáját magunkba szívjuk. Havonta kijárunk a Margitsziget Ikerplatánjaihoz, amelyeket az elválaszthatatlan szerelmespár nyomán Philemón és Baucisnak nevezünk, hogy hosszan, némán megöleljük őket. És mindennap büszkeséggel vegyes szeretettel nézünk arra a fenyőre, amelyet 15 évvel ezelőtt mi ültettünk el a házunk elé: most már a panelház második emeletéig ér és körülötte nemrégiben kis kertet alakítottak ki, amit gyerekek gondoznak.
Éppen ezért izgalommal vártuk a sorozatot, amelynek magyar címe (A fák története) nem egészen pontos, mert az Histoires d’arbres annyit jelent: Fatörténetek.
Fotó: Göbölyös N. László
Mindegyik, egyenként 45 perces film főszereplője két, a világ különböző pontjain álló többszáz, esetleg ezer éves fa. Az idők tanúi csak a felszínes szemlélő számára mozdulatlanok.
A szépségnek, a természet korlátlan fantáziájának bemutatása mellett megismerkedhetünk a hozzájuk fűződő legendákkal, az emberekkel, aki köréjük építik az életüket, nem egyszer mesebeli bölcsnek, gyógyítónak, vagy egyszerűen istenüknek is tekintik őket és úgy gondoskodnak róluk, mintha egy vérből lennének velük.
Amióta Christophe d'Yvoire és Henri de Gerlache sorozata elindult, hétfőn és szerdán mi is hozzáigazítjuk az életünket este fél 8 körül. A sorozat egy kicsit a mostanában elmaradt utazásainkat is pótolhatja.
Körbejárhatunk egy 25 méter magas alsó-szászországi tölgyet, amely egy farmgazdaság közepén áll és nemzedékek óta ugyanaz a család gondozza. Elmélkedhetünk egy közép-itáliai kolostor udvarán, amelyet egy 800 éves ciprus köré építettek. A legenda szerint a fát Assisi Szent Ferenc ültette, és miután túlélt egy villámcsapást, a szerzetesek szent hellyé nyilvánították.
Nem kevésbé lenyűgöző a Genfi-tó kis szigetét uraló platán, vagy görögországi testvére, amely a Halkidiki-félszigeten lévő Geroplatanosz falunak a nevét is adta. A 700 éves himmelsbergi hárshoz ősi népi hagyományok, táncok, játékok kötődnek, az angliai fehérlevelű tölgy pedig pogány hiedelmek életben tartója.