HÍREK
A Rovatból

Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt

Ahol az éves forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, ott az alapvető élelmiszereket csak 10 százalékos haszonkulccsal adhatják el. Sokan azonban csak kevéssel lépték túl ezt a határt, ők most nagy bajba kerülhetnek.


Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Ez azt jelenti, hogy

ha egy termék beszerzési ára 1000 forint, akkor a fogyasztói ár nem haladhatja meg az 1100 forintot.

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.

A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.

A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.

Ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, mert termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pintér Sándor új rendelete átalakítja az ügyeleti rendszert, tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara
Megemelt ügyeleti díjakkal és új szabályokkal alakítaná át a rendszert a Belügyminisztérium. Az orvosok viszont nem nyugszanak bele: per és tiltakozás is jöhet.


Megjelent a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium új rendelete, amely átalakítja a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszert. A változások érintik a díjazást, a feladatköröket és az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) történő együttműködést is. A Magyar Orvosi Kamara tiltakozik, és az ügy akár az Alkotmánybíróság elé is kerülhet, írta a Pénzcentrum.

A Magyar Közlönyben közzétett rendelet több egészségügyi jogszabály módosítását tartalmazza. A szöveg szerint erre „az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása” miatt van szükség.

A dokumentum részletesen meghatározza, milyen feladatokat kell ellátniuk a háziorvosoknak és a házi gyermekorvosoknak az ügyeleti rendszerben.

Emellett rögzíti az OMSZ által működtetett ügyeleti telephelyeken végzett munka szabályait is. A rendelet hivatkozik a gyakorlati tapasztalatokra és az Országgyűlés döntésére is.

A betegszállítás szabályainál a járművek életkora is változik: „a gyakorlati tapasztalatok alapján az ellátás biztonsága, a betegek kényelme és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a járművek életkora megemelésre kerül”.

A rendelet kitér a humánerőforrás-problémák kezelésére is. A cél az, hogy „a házi gyermekorvosi körzetekben csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosjelöltek szakmai felügyelettel elláthassák a házi gyermekorvosi feladatokat”.

Az új szabályozás meghatározza az ügyeletben részt vevő orvosok díjazását is.

Háziorvosok és házi gyermekorvosok esetében hétköznap óránként 7000 forint, hétvégén 9000 forint, munkaszüneti napokon pedig 13 500 forint az alapdíjazás. Szakorvosoknál hétköznap 9000, hétvégén 11 000, ünnepnapokon pedig 16 500 forint az órabér.

A rendelet nyomán ismét fellángolt a vita a háziorvosok kötelező ügyeleti részvétele körül.

A Magyar Orvosi Kamara szerint az új szabályozás több ponton aggályos. Álmos Péter, a kamara elnöke korábban nyílt levélben kérte az államfőt, hogy ne írja alá a törvényt.

Ennek ellenére Sulyok Tamás köztársasági elnök megtette, és többen jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Az OMSZ budapesti regionális igazgatója arról tájékoztatta az orvosokat, hogy a bírósági döntés ellenére szerződés hiányában is kötelesek ügyeletet vállalni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor elárulta, miért mondta Brüsszelben, hogy „adadada”
Komoly választ adott a miniszterelnök, amiben egy kisebb problémáját is elárulta. Ugyanakkor az egyáltalán nem érdekli, ha mémmé válik egy-egy megnyilvánulása.


Interjút adott az Ultrahang YouTube-csatornának Orbán Viktor. A miniszterelnöknél Király Tamás riporter rákérdezett arra is, hogy miért mondta azt néhány hete Brüsszelben kamerák előtt, hogy „adadada”. Ahogy arról korábban mi is írtunk, Orbán egy kérdésre felelve találta nehezen a szavakat, és ekkor válaszolta elsőre ezt a mémmé vált hangsort.

A kormányfő elmondta, hogy öt gyereke miatt ismeri a mém kifejezést, de az egyáltalán nem érdekli, hogy ha valamelyik megszólalásából mém válik. A konkrét esetről a miniszterelnök azt mondta:

„Küzdök a hangszálaimmal.”

Hozzátette: „Igyekszem ezt megtartani magamnak, nem tartozik ez senkire, de szerintem elhasználódtak. Ezért néha megfeszül, és akkor várnom kell egy kicsit, hogy meg tudjak indulni. Mondjuk ha sokan vannak, és nagy a nyilvánosság, akkor ezt nehéz eltitkolni.”

Orbán Viktor viszonylag keveset beszél közel negyven éves politikai pályafutása nehézségeiről és megpróbáltatásairól, de legutóbb egy interjúban már szóba hozta utódlását is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz most éppen azt csinálja, amit Trumptól tanultak
Orbán Viktor az utóbbi hetekben rendszeresen tűnik fel online műsorokban. A politikai elemző szerint ez tudatos kommunikációs húzás, amit Donald Trump kampánya inspirált.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 17.



Orbán Viktor a közösségi médiában jelentette be, hogy csütörtökön késő délután jelenik meg új interjúja Király Tamással az Ultrahang című műsorban.

Ennek kapcsán Török Gábor politikai elemző a Facebookon írt arról, hogy a Fidesz kommunikációjának van egy érdekes sajátossága, vette észre a 24.hu. Szerinte bármit változtatnak vagy bármibe kezdenek, azt mindig csúcsra járatják.

A politikai elemző úgy látja, hogy most éppen azt és ott teszik, amiben és ahol úgy gondolják, hogy le vannak maradva. Azt írta:

„amit Trumptól tanultak: hirtelen közösségi médiás műsorokba megy a miniszterelnök, de nem havonta mondjuk egyszer-kétszer, hanem az elmúlt két hétben szinte kétnaponta.”

Török szerint majd kiderül, mennyire lesz hatásos ez a taktika, vagy inkább túltolják. Egy biztos, a hatalom sosem aprózza el sem a negatív kampányt, sem az óriásplakátozást, sem bizonyos szavak használatát, sem az új eszközök bevezetését.

A bejegyzésében azt is írta, hogy „a Fidesz kommunikációs sikerének egyik titka éppen ebben a módszerben volt sokáig keresendő, most majd meglátjuk, hogy ugyanez a technika akkor is segít-e, ha nem gyorsulni kell, hanem inkább megállni a lejtőn.”

Török Gábor nemrég arról posztolt, hogy jelenleg a Fidesz szűk győzelmére lát nagyobb esélyt jövőre:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Zászló, zászló, szív
A július 17-i Emodzsi világnap alkalmából Orbán Viktort is megkérdezték arról, melyek a kedvenc üzenet-jelei. A válaszon talán kevesen lepődnek meg.


„Mert pont ilyenek vagyunk” – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, miért a „zászló, zászló, szív” a favorit.

Orbán saját bevallása szerint büszkén vállalja fel a kombinációt, amely egy komoly politikai kezdeményezésből lett internetes mém, és most már a magyar közélet folklórjának része.

A mémmé vált zászló, zászló, szív a Harcosok Klubjához kötődik, amely 2025-ben indult útjára Orbán Viktor kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy „Magyarország érdekeit az online térben is hatékonyan képviseljék”, írta az Index.

Táskás szem és kopár fa – ezek az idei év emodzsi trendjei, derül ki a világnapra időzített friss felmérésből. A nemzetközi kutatások szerint ma már minden generáció használja az emodzsikat a digitális kommunikációban. Ez a vizuális nyelv tökéletesen illeszkedik a mai médiatér trendjeihez, ahol a figyelemért rövid és könnyen értelmezhető üzenetek versengenek. A közösségi médiában különösen fontos szerepet kapnak az emotikonok, hiszen nemcsak színesítik a mondanivalót, de segítenek az érzelmek és reakciók azonnali, vizuális kifejezésében is.

A Yettel legutóbbi, átfogó kutatása szerint a válaszadók háromnegyedével már előfordult, hogy kapott olyan emodzsit, aminek nem volt biztos a jelentésében. Egy félreértett jel, egy másként értelmezett ikon sokszor elég ahhoz, hogy elbeszéljünk egymás mellett. A leggyakoribb félreértések pedig nem is a romantikus üzenetváltásokban történnek, hanem a generációk között.


Link másolása
KÖVESS MINKET: