Tízezrek életét menthetnénk meg – beszélgetés Boros Tamással az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatairól
Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét? címmel tette közzé az Egyensúly Intézet első szakpolitikai javaslatait a magyarországi légszennyezés súlyos egészségkárosító hatásainak csökkentésére. A jövőképünkön dolgozó agytröszt weboldalán olvasható tanulmányról, a témával kapcsolatos problémákról és megoldásukról beszélgettünk Boros Tamással, az Intézet igazgatójával.
– Honlapjukon jelzik, hogy az ország életének számos területére vonatkozó javaslatok várhatók Önöktől a közeljövőben. Miért éppen a légszennyezés került az első helyre?
– Jelenleg mintegy 15-20 olyan szakpolitikai területet látunk, amelyeken égetően fontos változtatnunk annak érdekében, hogy nőjön Magyarországon az életszínvonal, a gazdaság, és általában boldogabbak legyenek az emberek. Vannak közöttük régóta magunkkal hurcolt nagyon komplex területek és olyanok, amelyek olyan mértékben átpolitizáltak, hogy valóságos hidegháborús helyzet van a megoldásokat javasló különböző szakmai intézmények között.
– Ez az évi 13 ezer élet különösen sokat mond a jelenlegi helyzetben. Már csak azért is, mert mint azt világszerte szakemberek megállapították, a koronavírus és más légúti betegségeket okozó járványok egyik súlyosbító oka éppen a nagyvárosok légszennyezettsége.
– Igen, számos nyugat-európai nagyváros esetében is kimutatták, hogy a szálló por és a nitrogén-dioxidok által erősen szennyezett helyeken súlyosabbak a koronavírus hatásai is. Ehhez társulnak még olyan problémák, hogy az emberek a járvány miatt kevésbé hajlandók tömegközlekedést használni, aki teheti, autóba ül. Ezáltal tovább nő a légszennyezettség a belvárosi területeken. Az sem mellékes, hogy a koronavírus miatti gazdasági recesszió növeli Magyarországon a szegénységet, ami azt eredményezi, hogy többen használnak olyan olcsóbb, szennyező fűtőanyagokat, mint a nedves fa, a lignit vagy a szemét.
Boros Tamás
– Önök a javaslatok előszavában hangsúlyozzák, hogy a légszennyezés szegénységi probléma is, de ha tágabban értelmezzük a „szegény” és a „gazdag” fogalmát, nyilvánvaló, hogy egy jobb anyagi körülmények között élő ember inkább megengedhet magának egy elektromos vagy hibrid autót.
– Azokat, akik az olcsóbb, szennyezőbb gépjárművekre, fűtési rendszerekre szorulnak rá, nyilván súlyosabban érintenék olyan intézkedések, amelyek ezeket betiltanák. De maga a légszennyezés is jobban sújtja a szegényeket, mert kevésbé tudnak elköltözni zöldövezetbe, vagy olyan környéken lakást találni, ahol nincsen egy szeméttel fűtő szomszéd. Tehát amikor intézkedéseket javasolunk a légszennyezés csökkentésére, figyelünk arra, hogy ne hozzuk még hátrányosabb helyzetbe a szegényeket. Például, amikor betiltják a lignitet, kínálunk helyette a szegények számára is elérhető alternatívát.
– Maradjunk még az anyagi megközelítésnél. Önök is említik az immár 8. éve elindított rezsicsökkentés-programot, amelynek megvannak a maga pozitívumai, de hátulütői is.
– A rezsicsökkentésnek az energiaszegénység csökkenésében jelentős szerepe van, de van egy komoly negatív mellékhatása: a gazdagabbakat túlfogyasztásra ösztönzi. Akik megtehetnék, hogy energiahatékony beruházást eszközölnek a saját otthonukban, nem teszik meg. Ezért nekünk az a javaslatunk, hogy legyen differenciált a rezsicsökkentés, amely által bizonyos fogyasztási vagy bevételi szint felett nem részesülnének a fogyasztók ekkora kedvezményben.
– Én egy óbudai panel társasházban lakom. Évek óta folyik a huzakodás egy általános szigetelés-felújításról, napelemek elhelyezéséről, és ezek elkezdéséhez soha nincs meg a szükséges tulajdonosi hányad szavazata. Hogyan lehetne rávenni az embereket egy kicsit hosszabb távú gondolkodásra?
– Minden energiatakarékossági megoldásnál az a gond, hogy az elején van egy nagyobb költség, ami aztán hosszabb távon bőven megtérül. Ez látszik az épületfelújításoknál, de a gépjárműveknél is. Egy elektromos vagy egy hibrid autó ára nagyságrendekkel több, mint egy belső égésűé, de ez a beruházás később az olcsóbb fenntartás és a kevesebb fogyasztás miatt megtérül.
De vannak más módszerek is, amelyek más országokban már működnek. Létezik egy úgynevezett „egyablakos” rendszer, amelyben egy ház egyszerre kaphat az önrészre kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást. A mi javaslatunkban is szerepel az az eljárás, hogy ha valamilyen korszerűsítés történik, akkor azt a közszolgáltató részben vagy teljes egészében meghitelezi a fogyasztónak, és utána a havi számlákon lehet visszafizetni. Magyarország is vállalta az EU-ban, hogy teljes épületállományát 2050-re karbonsemlegessé teszi. Ezt úgy tudjuk teljesíteni, hogy minden évben 100-120 ezer épületen mélyfelújítást kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a felújítás révén az energiafelhasználás legalább 60%-át megtakarítjuk. Ezt már most el kell kezdeni, megfelelő állami források biztosításával.
– Önök több közlekedési „tiszta zóna” létrehozását javasolják. Megint egy saját példa: a Flórián tér mellett lakom. Nem lelkesedem a kötelező maszkviselésért, de időnként mégis jól esik, mert a csomópont környékén csúcsidőben nem lehet levegőt kapni.
– Ezzel a problémával és annak megoldásával a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace is évtizedek óta foglalkozik Magyarországon, gyakran mérik a légszennyezést különböző helyszíneken. A legutóbb kifejezetten „koronavírusos” közegekben, iskolák, kórházak közelében végeztek méréseket, és látszott, hogy a szállópor és más káros anyagok aránya bőven az egészségügyi határérték felett volt. A közlekedés tekintetében ezért a javaslatainkban három fő irányt határoztunk meg. Először is fejleszteni kell az alternatív közlekedési módokat – itt elsősorban az elektromos autók használatának ösztönzésére gondolunk.
A másik cél, hogy a legszennyezőbb járműveket visszaszorítsuk. Ennek érdekében 2030-tól ki kell tiltani a benzines és dízeles új gépjárműveket. Ezt jelentősen segíti, hogy számos nagy autócég a Fordtól a Land Roverig nem is fog már ilyeneket gyártani. A harmadik javaslatcsomagunk a városi gépkocsihasználat szabályozására vonatkozik. Budapesten és néhány nagyobb városban olyan tiszta zónákat, azaz alacsony kibocsátású területeket javaslunk, amelyekbe a leginkább szennyező autók egyáltalán nem, vagy csak rendkívül magas díj ellenében hajthatnak be.
– Mindezeknek nemcsak anyagi vonzata van, hanem szemléletváltás is szükséges hozzá.
– Ez pontosan így van. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mennyire szennyeznek, mennyire roncsolják a maguk és mások szervezetét. Ezért nagyon fontos az ismeretterjesztés, a szemléletformálás. Ami pedig az anyagi oldalát illeti: akinek van pénze, tegyen a változásért, akinek pedig nincs, azt segítsük, hogy ő is tehessen a tisztább levegőért.
