A Rovatból

Tíz százalékkal több a munkanélküli tavalyhoz képest, az államtitkár szerint a hazai számok a negyedik legjobbak az EU-ban

Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több.


Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 71,9 százalékos volt a múlt hónapban, ami a márciusi értéknél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, az előző év áprilisinál viszont 1,3 százalékponttal magasabb.

A február-áprilisi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 575 ezer volt, 9 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma 11 ezerrel, a külföldön dolgozóké 25 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek közül 16 ezerrel kevesebben, 4 millió 485 ezren minősültek foglalkoztatottnak a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 72,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség száma 14 ezerrel nőtt egy év alatt, ezzel együtt 30 ezerrel többen lettek munkanélküliek a korosztályban. A KSH számításai szerint a potenciális munkaerőtartalék 43 ezerrel, 405 ezerre nőtt a gazdaságilag inaktívak számának 84 ezres és a korosztály lélekszámának 71 ezres csökkenése ellenére.

Áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett egy év alatt és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest.

A február-áprilisi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 206 ezer volt, 32 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéke 0,6 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 0,5 százalékponttal 27,5 százalékosra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási ráta 85,8 százalékon stagnált, míg az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 61,5 százalékra emelkedett.

A férfi foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 401 ezer volt, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma 13 ezerrel, 2 millió 84 ezerre csökkent, ugyanakkor a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 66,9 százalékra nőtt.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en úgy kommentálta a KSH által közölt adatokat: "az előző időszak foglalkoztatáspolitikai, adó- és beruházási intézkedéseknek köszönhetően Magyarország áprilisi munkanélküliségi rátája a negyedik legjobb az Európai Unióban".

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az áprilisi adatok még az újraindítás előtti állapotot mutatják. A szolgáltató szektorban már látszik, hogy egyre nagyobb igény van a munkaerőre, ezért várható a foglalkoztatottság további növekedése.

Bodó szerint az "utolsó békehónaphoz", 2019 decemberéhez képest 66 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon. Szerinte kijelenthető, hogy a járvány ennyi munkahelyet vett el, így legalább ennyit kell teremteni a következő hónapokban.

A területi megoszlást nézve nincs meglepetés - mondta. Míg Észak-Magyarországon 7 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, addig Nyugat-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon 2,3-2,4 százalék körül alakult. Az államtitkár szerint ebben van üzenet is: aki most beruház, befektet Magyarországon és munkaerőre számít, annak mindenképpen a keleti országrészben van nagyobb mozgástere, ott nagyobb a munkaerőtartalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk