News here

HÍREK

Titkosszolgálati jelentés: összesen 3 milliárd forintot küldött az Action for Democracy Magyarországra

Nyilvánosságra hozták a Márki-Zayék külföldi támogatásaival kapcsolatos titkosszolgálati vizsgálat eddigi eredményeit.

Link másolása

A nyilvánosság számára is elérhetővé vált a Nemzeti Információs Központ (NIK) tájékoztatója, amelyben a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) állítólagos külföldi kampánytámogatásairól szóló titkosszolgálati vizsgálat eddigi eredményeiről számoltak be. Ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság november 17-i ülésén mutatták be, egyes részeit viszont Sas Zoltán, a bizottság jobbikos vezetőjének kérésére feloldották a titkosítás alól.

A beszámoló szerint az ügyben a polgári szolgálatok mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás gyanúja miatt, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást. A NIK elsődleges vizsgálatai megerősítették, hogy

az Action for Democracy (AD) nevű szervezet (amely idén februárban alakult a demokratikus értékeket ápoló civilek és kezdeményezéseket támogatására, ügyvezetője pedig Korányi Dávid, Karácsony Gergely korábbi tanácsadója) összesen 1,8 milliárd forint támogatást utalt az MMM számlájára, nyolc alkalommal.

Ebből az összegből a mozgalom 2022. március-július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat-csoportnak, amely közösségi médiás ügynökségként működik, de tanácsadói feladatokat is ellát.

Most kiderült az is, hogy az AD az MMM-en kívül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket:

• az Oraculum 2020 Kft. 1 milliárd forintot,

• az említett DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot,

• a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. pedig 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.

Az Oraculum 2020 Kft. (az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója, amelynek tulajdonosa Páva Zoltán, akinek édesapja korábban MSZP-s országgyűlési képviselő és Komló polgármestere is volt) az 1 milliárd forintos támogatásból 324 milliót továbbutalt a DatAtadat Professional Kft.-nek, amely így összesen 483,7 millió forint juttatásban részesült.

A titkosszolgálati jelentés szerint tehát az AD összesen több mint 3 milliárd forint összegű támogatást juttatott az MMM-nek és az említett cégeknek.

„Mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket folyamatosan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét” - írják a tájékoztatóban.

Az is szerepel benne, hogy jelenleg is folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység a tekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. Azt már megállapították, hogy „egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között”.

Forrás: 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
A félidőben cserélték le a török tévé kommentátorát, mert kimondta Hakan Sükür nevét
Elterjedt a hír, hogy ki is rúgták a csatornától, de ezt később ő maga cáfolta.

Link másolása

Súlyos hibát követett el a török TRT televízió kommentátora, amikor csütörtökön a Marokkó-Kanada focivébé-mérkőzést közvetítette. Amikor a marokkóiak megszerezték a vezetést a 4. percben,

Alper Bakircigil felidézte, hogy a focivébék történetében minden idők legyorsabb gólja az egyik legsikeresebb török focista, Hakan Sükür nevéhez fűződik. Ez azonban kár volt, ugyanis – vélhetően emiatt – lecserélték a félidőben, és a második játékrészt már egy másik kommentátor tudósította

– számolt be róla a Telex.

Először az a hír terjedt el, hogy Bakircigilt ki is rúgták a történtek után, amiről állítólag ő maga számolt be a Twitteren. Később azonban a kommentátor az Instagram-oldalán tisztázta, hogy soha nem volt Twittere, szerinte visszaéltek a nevével, ami miatt feljelentést tesz. Azt is cáfolta, hogy elbocsátották volna a csatornától.

Hakan Sükür a kétezres évek elején vált legendává Törökországban. Többször is játszott az egyik legeredményesebb török csapatban, a Galatasarayban, de Olaszországban is megfordult több klubnál. 112 válogatott meccsből 30-szor kapitányként lépett pályára, és 51 gólt szerzett, amivel gólrekorder lett. A vb-k történetének leggyorsabb gólját a 2002-es vébén szerezte, az volt az egyetlen találata a tornán. Akkor a török válogatott bronzérmes lett.

Sükür a futballkarrierje után politikus lett, 2011-ben Recep Tayyip Erdogan pártjának színeiben bejutott a török parlamentbe. Akkoriban olyan jóban volt a török elnökkel, hogy Erdogan még Sükür esküvőjén is ott volt. Két évvel később azonban, miután a török elnök korrupciós botrányba keveredett, a focistából lett politikus összeveszett a pártjával. Ezután függetlenként indult el a választáson, onnantól kezdve pedig mindenhogy próbálták őt ellehetetleníteni. 2017-ben már az Egyesült Államokba menekült a családjával, mert azzal vádolták, hogy a terrorszervezetekhez köthető hálózatoknak a tagjaként szerepet játszott a 2016-os sikertelen puccskísérletben, és elfogatóparancsot is adtak ki ellene.

A most 51 éves Sükür két éve azt nyilatkozta egy német lapnak, hogy Erdogan mindent elvett tőle, ma már taxizásból él az Egyesült Államokban.

Mindezek miatt Törökországban már tilos kimondani Hakan Sükür nevét, hiába hazája egyik legsikeresebb labdarúgója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Miskolcon szabályosan vadászni kell a benzinre, végeláthatatlanok a sorok
Van ahol a benzin, akad, ahol a gázolaj fogyott ki, de egyes kutak már be is zártak. Volt, aki egy órát autózott, hogy üzemanyaghoz jusson.

Link másolása

Kritikussá kezd válni az üzemanyaghiány Miskolcon és környékén – derül ki a Minap.hu tudósításából.

Egy kétségbeesett kommentelő egy helyi Facebook-oldalon öt benzinkúton volt, de egyik helyen sem járt sikerrel. Volt, ahol zárva találta a kutat, volt, ahol csak gázolajat lehetett kapni, de olyan helybe is belefutott, ahol mindössze 5 literben maximalizálták a vásárolható üzemanyag mennyiségét. Végül egy óra után tudott benzint tankolni az autójába – igaz, megjegyzi, hogy azon a kúton pedig a gázolaj fogyott el.

A lapnak nyilatkozó László csütörtökön próbált tankolni a kisebb töltőállomásokon, sikertelenül. Azt panaszolta, hogy „szinte sehol nincs 95-ös benzin”, péntek reggel azonban addig keresgélt, amíg meg nem tudta tankolni az autót a hosszabb, budapesti útja előtt. Hozzátette, úgy tudja, hogy egyes kutakon - például a Lukoilnál – 10 liter a limit. Állítása szerint „100-as benzin kapható, csak győzzed megfizetni”.

Egy kommentelő úgy foglalta össze tapasztalatát:

„bárhol lehet tankolni, csak tankolás előtt jelezni kell, hogy nem hatósági áron szeretnél, és máris van üzemanyag”.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Holoda Attila energiapiaci szakértő, a Fidesz volt energiaügyi helyettes államtitkára szerint a kormány januártól kénytelen lesz kivezetni az üzemanyagárstopot, ha nem akarja, hogy teljesen elapadjanak a készletek.

A Miskolci Televízió megkereste Bujdos Esztert, a holtankoljak.hu tulajdonosát is, aki elmondta: a MOL százhalombattai finomítója csökkentett kapacitással üzemel, és úgy tudni, csak hétfőtől lesz arra esély, hogy újra 100 százalékkal működjön. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb mennyiséget kell szétosztani a magyarországi hálózatban, ami komoly problémát, átmeneti készlethiányokat okoz a töltőállomásokon az egész országban.

Rövidtávon, a következő 1-2 hétben hasonló tankolási nehézségekre kell számítani véleménye szerint, de elképzelhető, hogy még a januárra is ez lesz a jellemző.

„Szeretném felhívni a figyelmet arra azonban, hogy nem kell bespájzolnunk benzinből, és pánikból elkezdeni tankolni. Ha valahol nem kapunk üzemanyagot, akkor keressünk egy másik kutat. Attól nem kell tartani azért, hogy az ország lebénul, és senki nem tud majd tankolni” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
„Felháborító, elképesztő” – Kiakadtak a diákok azon, hogy a Belügyminisztérium a Krétán keresztül kérdezgeti szüleiket
Szerintük épp elégszer elmondták már, hogy nem tanáraik kérésére, hanem szabad elhatározásra tüntetnek, és nem csak a bérek, hanem az oktatás állapota miatt.

Link másolása

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, manipulatív kérdéssel bombázta az iskolai Kréta rendszere a szülőket. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba?” – többek között ilyen kérdéseket kapnak az elmúlt napok pedagógustüntetéseiről.

Pedagógus- és diákszervezetek szerint felháborító a kérdés megfogalmazása. A diákok azt mondják, maguk szervezik a demonstrációkat, és nem a fizetések, hanem a közoktatás szerintük lesújtó állapota miatt.

„Iszonyatosan pofátlan, és elképesztő, hogy ilyet képesek voltak leírni”

– mondta a kérdőívről Pirint Gergő, a tüntetéseket szervező Egységes Diákfront tagja. Emlékeztetett rá: már többször kifejtették, hogy nem a tanáraik kérésére tüntettek, hanem saját elhatározásukból és saját szervezésükre.

A kormány a kérdőívről azt írta: azzal a szülők véleményének szeretnének teret adni.

Az RTL Híradó teljes riportja


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Megtagadhatják a túlmunkát az orvosok az egészségügy újabb átalakítása miatt
A Magyar Orvosi Kamara azt mondja, érdemben nem tárgyaltak velük a változtatásokról.

Link másolása

Tiltakozó akcióra készülnek az orvosok, mert a kormánypártok nem vették figyelembe az egészségügyi törvény módosításához benyújtott javaslataikat – írja az RTL.hu.

A mentőszolgálat biztosítaná az ügyeletet, egy-egy megyén belül bármelyik orvost átvezényelhetnék, és a megyei központok akár ötödével is csökkenthetnék az egészségügyi dolgozók alapbérét – ez néhány változtatás, amiket a kormány a közeljövőben az egészségügyben tervez.

„Nincsen benne gyakorlatilag olyan intézkedés, ami ne adna lehetőséget a visszaélésre”

– mondta el ezekről az RTL Híradójának Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára.

A tervezetet a megjelenése óta bírálja a Magyar Orvosi Kamara, és többször is próbáltak róla érdemi tárgyalásokat folytatni a kormányzattal. Gulyás Gergely két hete azt mondta: ha van értelme, ők szívesen tárgyalnak. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára pedig még kedden is azt ígérte, hogy a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén lesz mód a javaslat kiegészítésére a MOK által kért változtatásokkal. Ez azonban nem történt meg.

A sztrájkot azt nehezen tudjuk értelmezni az egészségügyben, hiszen betegeink vannak, akik nekünk fontosak, tehát semmiképpen nem szeretnénk magukra hagyni a betegeinket és mindenképpen olyan megoldásokban gondolkodunk, amelyek elsősorban nem járnak betegbiztonsági kockázattal – mondta el Nagy Marcell. Szerinte megoldás lehet, ha

felmondhatják az önként vállalt túlmunkát, megtagadhatják az új háziorvosi ügyeleti szerződéseket, vagy felmondhatnak a köztes szerződéssel foglalkoztatott orvosok a sürgősségi ellátásban.
Az RTL Híradó teljes riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET: