Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Nemzeti Információs Központ kiderítette, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót egy ellenzéki portált működtető cég.

MTI, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2023. január 25.

A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) - áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

"Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti"

- olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy "az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak". Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát. A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.

KÖVESS MINKET:

„Az Országos Mentőszolgálat nem tudja biztosítani a mentést a fővárosban” – Két órája vártak a mentőre, kiderült, hogy még el sem indult

Egyre több az olyan eset, amikor az esetkocsik csak jelentős késéssel tudnak érkezni.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 31.

A sok sikeres mentés mellett egyre több hír érkezik olyan esetekről is, amikor a mentők nem vagy csak jelentős késéssel tudnak kimenni akár sürgős, súlyos esetekhez is. Az RTL információi szerint néhány napja egy utcán elesett, vérző fejű idős férfihoz is csak majd 30 perc múlva érkezett mentő. „Körülbelül 20 perc telt el az első hívás után, amikor újra megpróbáltuk felhívni a mentőket. Meglepő módon a budapesti hívásunkat Békéscsabán vették fel. Nem nagyon tudtunk ezzel a helyzettel mit kezdeni. Ők is kicsit tájékozatlanok voltak és akkor megijed az ember” – mesélte egy szemtanú.

Nem volt ilyen szerencsés az a budapesti férfi, aki háziorvosa tanácsára hívott néhány napja mentőt. Koronavírus-fertőzéssel feküdt otthon és egyre nehezebben kapott levegőt.

„Eltelt jó két óra, és nem jött senki. Felhívtam a mentőszolgálatot. Egy úriember vette fel aki azt mondta, hogy Nyíregyháza, jó napot kívánok. Meglepődtem és mondtam, hogy úton van hozzám egy mentő, mit tud róla, mikor fog megérkezni? Megnézte és mondta, hogy még el sem küldték hozzám”

– mesélte az esetet a beteg, aki a hívásokról képernyőképet is készített.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke szerint egyre több hasonló esetet jelentenek a kollégáik, főleg Budapestről. A Híradónak Lengyel Tibor úgy nyilatkozott:

„Ki kell hogy mondjuk: az Országos Mentőszolgálat az alapfeladatát, a mentést nem tudja biztosítani a fővárosban. Ennek az egyik ékes bizonyítéka, hogy több 10 éve vezényelnek fel egységeket az egész országból azért, hogy a budapesti mentést valamilyen szinten megerősítsék.”

A covidos férfi ügyével kapcsolatban az OMSZ nem tudott tájékoztatást adni, mivel az érintett azt kérte, ne legyen azonosítható. A másik esettel kapcsolatban azt közölték: „A sürgősség szakmai meghatározása egyes esetekben eltérhet a helyszínen tartózkodók, az esetet bejelentő laikusok szubjektív véleményétől.”

Az RTL Híradó teljes riportja

Kapcsolódó

Egyre több beteget kötöznek le a magyar kórházakban, mert nincs elegendő személyzet

Volt olyan is, aki majdnem kiszáradt, olyan sokáig nem néztek rá.

KÖVESS MINKET: