Magyar Péter: Bőven meglenne a kétharmados többségük az utolsó mérések szerint
A Tisza Párt 3,2 milliárd forintos bevételből gazdálkodott, és most bemutatták a 106 alszámlás kampánymodellt is. Az állami kampánytámogatást is igénybe veszik a Fidesszel szembeni harchoz.
Nagyjából 20 milliárd forint kellene egy nagy pártnak ma Magyarországon alaphangon ahhoz, hogy valamilyen szintű versenyben lehessen a választáson
– mondta el Magyar Péter egy pénteki, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.
A Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ennek a tízszeresét költi el, amihez még hozzájön a több mint 500 milliárd forintos kormányzati és álcivilszervezeti propagandakampány.
A pártelnök a 24.hu tudósítása szerint beszélt a Tisza Párt előző évi költségvetéséről is. Eszerint
2024-ben 1,9 milliárd forint, 2025-ben pedig már 3,2 milliárd forint bevételük volt. Ez a pénz túlnyomórészt a rendszerváltó kártyákból származó rendszeres adományokból, egyszeri utalásokból, illetve a tiszás ajándéktárgyak értékesítéséből jött össze. „Külföldi és állami támogatás nem volt, ahogy készpénzt sem fogadtunk el, és ládikákban sem gyűjtöttünk adományokat”
– hangsúlyozta Magyar Péter. A kiadási oldal valamivel 3 milliárd forint alatt maradt tavaly, ami főként nagy rendezvényekre, országjárásokra és a működésre ment el.
A kampányra új adománygyűjtési modellt vezetnek be. „Sokan jelezték, hogy szívesebben támogatnak egy jelöltet mondjuk Vas megyében vagy Somogyban, minthogy elküldjék a pártközpontba, és itt a munkatársakat fizessük belőle – ezt mi akceptáljuk, ez egy elfogadható érv. Ezért
106 alszámlát hozunk létre a jelöltjeink számára, akik a kampányukra fordíthatják a számlán levő összeget”
– tette hozzá. Magyar Péter a tehetősebb állampolgárokat is arra buzdította, hogy adományozzanak 500 ezer forintnál nagyobb összeget, azzal érvelve, hogy már nem kell tartaniuk retorziótól, mivel a nevüket csak a 2027. májusi beszámolóban kell majd nyilvánosságra hozni.
Bár a Tisza eddig nem kapott állami pénzt, a kampányfinanszírozási szabályok szerinti állami támogatást igénybe veszik. „Igénybe fogjuk venni, legálisan és normálisan használjuk majd fel akár rendezvények megtartására, akár a Tiszta Hang kinyomtatására. Természetesen ezzel még nem alakul ki fegyveregyenlőség a Fidesszel szemben” – hangsúlyozta Magyar.
A pártelnök ismertette, hogyan alakítanák át a kampány- és pártfinanszírozást. Visszaállítanák a kampányköltési plafont, átalakítanák a Nemzeti Választási Bizottságot egy paritásos, független tagokból álló testületté, és lehetővé tennék a pártpolitikai tevékenységet folytató civil szervezetek megszüntetését. A politikai reklám fogalmát kiterjesztenék az online platformokra is. A pártfinanszírozásban jelentősen csökkentenék a pártoknak adott fix állami támogatást, bevezetnék az 1 százalékos felajánlás lehetőségét a pártalapítványoknál, és maximalizálnák a magánszemélyek által adható támogatás összegét. „Ez azért fontos, nehogy az történjen, hogy véletlenül Mészáros Lőrinc befizet 5 milliárd forintot a Fidesznek, és akkor azt az állam is ugyanilyen támogatásként megduplázza” – magyarázta a pártelnök.
A Tisza Párt által kritizált pénzügyi erőfölényt a kormánypártok másként látják. Az Országgyűlés 2025 júniusában törölte el az egyéni jelöltek kampányköltési plafonját. A javaslatot jegyző KDNP-s képviselő szerint a cél az átláthatóbb elszámolás és a külföldi befolyás korlátozása volt. A kormányzati kommunikációs költések volumene jelentős: a 2022 és 2025 közötti időszakra kötött keretmegállapodások értéke elérte a 225 milliárd forintot, és csak 2024 negyedik negyedévében a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 24,1 milliárd forint értékben adott megbízásokat. Kormánypárti politikusok rendszeresen bírálják a Tisza Párt gazdasági elképzeléseit. Gulyás Gergely korábban a „hazugság és jellegtelenség pártjának” nevezte a Tiszát.
A brutális erőforrás-különbségek ellenére a Tisza Párt a személyes kapcsolatokban és az önkéntes hálózatában bízik.
„Nem lesz olyan tömegű plakátunk, nem lesznek óriásplakátjaink, nem fogunk interneten hirdetni. Mi a személyes kapcsolatokban hiszünk, abban, hogy a politikát vissza lehet vinni az emberek közé. Több tízezer önkéntesünk van, a Fidesznek egy sincs, a Fidesznek fizetett zsoldosai vannak”
– fogalmazott a pártelnök.
Magyar Péter a párt legfrissebb, december végi méréséről is beszélt.
„Az utolsó mérések az eddigi legnagyobb különbséget mutatták, ami bőven kétharmados többséget eredményezett volna korábban”
– mondta, hozzátéve, hogy az általuk megbízott cég korábban mindig kicsit kevesebbet mért nekik, mint a Medián vagy a 21 Kutatóközpont. A nyilvános közvélemény-kutatások képe megosztott: több független intézet a Tisza Párt előnyét mérte 2025 folyamán, míg a kormánypártokhoz köthető kutatások a Fidesz vezetését mutatták ki.
„Mi úgy készülünk és úgy dolgozzunk, hogy a Tisza megnyeri a választást, és megkapja a felhatalmazást a kormányzásra” – szögezte le Magyar Péter.
Nagyjából 20 milliárd forint kellene egy nagy pártnak ma Magyarországon alaphangon ahhoz, hogy valamilyen szintű versenyben lehessen a választáson
– mondta el Magyar Péter egy pénteki, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.
A Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ennek a tízszeresét költi el, amihez még hozzájön a több mint 500 milliárd forintos kormányzati és álcivilszervezeti propagandakampány.
A pártelnök a 24.hu tudósítása szerint beszélt a Tisza Párt előző évi költségvetéséről is. Eszerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Miféle torz lélek lakik magában?” – Kemény szavakkal üzent Orbán Viktornak Fekete-Győr András Iványi Gábor pere miatt
A politikus azt írta, nem érti, „hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas”, mint a kormányfő. Szerinte Orbánt a „gyávaságnak, a gyűlöletnek és a bosszúvágynak a sötét elegye” vezérli.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke a Facebookon üzent Orbán Viktornak az Iványi Gábor ellen indított bírósági eljárás első napja után. Azt írta, még mindig a történtek hatása alatt áll, és szerinte amit a kormány „művelt”, az „túlmutat a politikán, túlmutat a hatalmi harcokon, de még az emberi gonoszság számára elképzelhető határain is”.
„Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas, mint maga”
– írta a miniszterelnöknek címezve.
A politikus szerint szó szerint meghasad az ember szíve, ahogy Iványi Gábort a vádlottak padján látja. Úgy fogalmazott: „Azt az embert, akinek a tekintetéből még ebben a méltatlan helyzetben is csak a szelídség és a végtelen jóság sugárzik.”
Fekete-Győr András szerint Iványi Gábor hazánk egyik legkiválóbb embere, aki egész életében adott, kezet nyújtott a nincsteleneknek, ételt az éhezőknek és fedélt a fagyoskodóknak. Nem érti, „hogy lehet valaki annyira velejéig romlott”, hogy így bánjanak vele.
„Nézem a képeket erről a tiszteletreméltó, bátor emberről, és arra gondolok: talán még a pokol is kevés lenne önöknek, akik ezt a gyalázatot képesek voltak hideg fejjel elrendelni” – jelentette ki a politikus.
Szerinte Orbánt a „gyávaságnak, a gyűlöletnek és a bosszúvágynak olyan sötét elegye” vezérli, „amitől minden jóérzésű embernek felfordul a gyomra”.
„Miféle torz lélek lakik magában, miniszterelnök »úr«? Mi romlott el magában ennyire végzetesen az évek alatt? Hiszen ön is ember, vannak gyerekei, van családja. Tényleg ez okoz önnek örömet? Hogy egy 74 éves lelkészt hurcoltat meg? Ez az ön ereje? Mert én itt nem erőt látok” – tette fel a kérdéseket Fekete-Győr.
A posztban szembeállította a kormány és Iványi Gábor értékrendjét. „Hogyan is foghatnák fel önök, mit jelent a krisztusi irgalom és szeretet, amikor önöknél a hit csak egy politikai termék, egy szavazatszerző plecsni, Iványi Gábornak viszont maga a levegővétel. Önök svájci bankszámlákban, Louis Vuitton-táskákban és a rokonok nevére íratott luxusbirtokokban mérik az emberi értéket – ő pedig megmentett sorsokban és a megosztott kenyérben. Éppen ez az a tükör, amibe nem mernek belenézni: mert az ő kopott kabátja és tiszta tekintete minden nap arra emlékezteti önöket, hogy hiába lopták össze a fél országot, soha, de soha nem lesznek olyan emberek, mint ő.”
A politikus szerint a kormány ezzel az eljárással nemcsak Iványi Gábort, hanem „az emberséget, a szolidaritást és a tisztességet is” a vádlottak padjára ültette. Azt ígéri, nem fognak nyugodni, amíg nem szolgáltatnak „teljes körű, történelmi igazságtételt Iványi Gábornak és az Oltalom üldözött közösségének”.
A posztot azzal zárja, hogy a „közelgő rendszerváltás” után semmi nem lesz elfelejtve: „Minden fel van jegyezve. Április 12-e után pedig minden el lesz rendezve.”
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2025 novemberében emelt vádat Iványi Gábor ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt. Ahogy arról beszámoltunk, a büntetőügy előkészítő ülése hétfőn kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol a lelkész nem ismerte el bűnösségét, így az ügy tárgyalással folytatódik májusban. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, miközben a bíróság épülete előtt demonstrációt tartottak Iványi támogatói.
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom volt elnöke a Facebookon üzent Orbán Viktornak az Iványi Gábor ellen indított bírósági eljárás első napja után. Azt írta, még mindig a történtek hatása alatt áll, és szerinte amit a kormány „művelt”, az „túlmutat a politikán, túlmutat a hatalmi harcokon, de még az emberi gonoszság számára elképzelhető határain is”.
„Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy lehet egy ember annyira romlott, annyira aljas, mint maga”
– írta a miniszterelnöknek címezve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó: Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetszennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól?
A külügyminiszter orbitális hazugságnak nevezte Magyar Péter vádját, miszerint tudott a gödi Samsung-gyárnál történt környezetszennyezésről. Az erről szóló cikket megjelentető Telexet és az őt lemondásra felszólító TISZA-elnököt is feljelentette rágalmazás miatt.
Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.
„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn a Telexen megjelent egy tényfeltáró cikk, amely arról írt, hogy a gödi Samsung-akkugyárban olyan súlyos munkavédelmi és légszennyezési problémák voltak, hogy a kormányülésen is felmerült a gyár bezáratása. A cikk szerint a dolgozók egy részét a határértéket messze meghaladó mértékű, rákkeltő vegyi anyagoknak tehették ki. Források alapján arról számolt be, hogy az ügyben a titkosszolgálatok is vizsgálatot folytattak, a jelentésük pedig több minisztert megdöbbentett. A Telex szerint Rogán Antal a politikai kockázatok miatt a gyár bezárását javasolta, míg a támogatók között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter. A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, hanem határidőt adnak a problémák megoldására.
A külügyminiszter a felvetésre, hogy a cikkben hivatkozott dokumentumok létét vagy a következtetéseket vitatja-e, azt mondta: „A magyar kormány nem tárgyal hatósági ügyeket.”
Hozzátette, nem tart attól, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, mert szerinte a leírt események nem történtek meg. Arra a kérdésre, hogy a gödi gyár mindig is az előírásoknak megfelelően működött-e, Szijjártó így reagált:
„Teljesen mindegy, hogy én erről mit gondolok, mert nekem ebben nincs szavam. Én a környezetvédelmi hatóság döntéseiben és eljárásaiban bízom”.
„A magyar államnak vannak hatóságai […], és ezeknek az a dolguk, hogy minden, Magyarországon működő gyár esetében érvényt szerezzenek a szabályoknak […], érjék el, hogy azokat betartsák, büntessék meg az illetőket, korlátozzák a működést, vagy zárják be a gyárakat. Nemcsak ebben az esetben, de soha nincsen ilyen helyzet, mint amiről a Telex ír, ilyen ügyekről mi nem tárgyalunk, mi nem lobbizunk, nem próbáljuk elérni azt, hogy ha a hatóság tapasztal valamit, akkor az ellenkezőjét csinálja” – állította a miniszter. Személyes érvként azt is felhozta, hogy öt kilométerre lakik a gyártól.
„Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetet szennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól? Ne nézzük már hülyének egymást!”
– jelentette ki Szijjártó.
Tavaly júliusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal a maximálisan kiszabható, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtotta a Samsungot, mert 66 dolgozó esetében nem végezték el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai monitorvizsgálatát. Tavaly ősszel a bíróság megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét, bár a kormányzat szerint az üzem csökkentett kapacitással addig is működhetett. A Kúria idén február 3-i döntése értelmében a gyár visszakapja az engedélyét. A kormányhivatal a Telex cikkére reagálva közölte: szerintük az valótlanságokat tartalmaz, és a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.
Az akkugyártás körüli feszültség nem csak Gödön érezhető. A Pilisjászfaluba tervezett akkuipari beruházással kapcsolatban Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról posztolt, hogy erre nem kerül sor. A 24.hu kérdésére, miszerint ezek szerint fideszes térségbe nem kerülhet akkuipari beruházás, máshova igen, Szijjártó azt mondta, ez féligazság. „Beszéltem Gáborral erről, ott elkezdtek valakik álhírt terjeszteni. Erről nekünk fogalmunk sincs, minket senki nem keresett meg ilyen ügyben. Ez kamu.”
Ugyanakkor egyetértett a térség fideszes képviselőjének környezetvédelmi érveivel:
„A Pilis térségében nincs keresnivalójuk az ilyen beruházásoknak, főleg, ha a térségben élők azt nem akarják.”
A miniszter elmondása alapján az iparág kapacitásainak bővítése a jövőben is hangsúlyos szerepet kap az iparstratégiában, ha a technológiai és egyéb feltételeknek megfelelnek.
Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.
„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”
– reagált Szijjártó Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter a Telexnek: A bíróságon találkozunk!
A külügyminiszter hazugságnak nevezte a gödi Samsung-gyár szennyezéséről szóló hírt, és tagadta a sajtó megkeresését. A Telex egy e-maillel bizonyította az ellenkezőjét, a miniszter pedig büntetőfeljelentést tesz.
„Mielőtt hazugságokat terjesztenek rólam, legkölegebb kérdezzenek meg, és ha előtte nem kérdeznek meg, utána se kérdezzenek meg. A bíróságon találkozunk!” – vágta oda Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telex stábjának, amikor arról kérdezték, tudott-e a gödi Samsung-gyárban 2023-ban mért több százszoros szennyező értékekről.
A miniszter szerint a lap munkatársai „nagyon durva hazugságokat állítottak” róla anélkül, hogy megkeresték volna. Amikor az újságíró közbevetette, hogy küldtek kérdéseket, Szijjártó annyival szállt be a kocsijába: „Dehogy küldtek!”
A miniszter tagadása ellenére a lap a videóban egy képernyőfotóval igazolta, hogy már január 21-én küldtek levelet a témában a külügy sajtóosztályának. Említett képet közöljük mi is:
A Telex hétfői cikke szerint a gödi Samsung a valós adatokat eltitkolva hosszú időn át súlyos rákkeltő mérgezésnek tehette ki dolgozóit és a környéken lakókat. A lap szerint a kormány is tudott a helyzetről, ugyanis a lap állítása szerint Rogán Antal bevetette a titkosszolgálatot, hogy információkat szerezzen a valós szennyezés mértékéről.
A Telex értesülései alapján a téma 2023-ban a kabinet elé került, ahol Rogán állítólag az akkugyártással szembeni közhangulat miatt „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezte a gyárban történteket. Míg más miniszterek a bezárás miatti nemzetgazdasági károktól tartottak, a kormány végül nem állította le az üzemet.
Szijjártó Péter kedd reggel bejelentette: rágalmazás miatt büntetőfeljelentést tesz Magyar Péter ellen, és megteszi „a szükséges jogi lépéseket is” a Telexszel szemben.
Magyar Péter korábban a kormány és a miniszter felelősségét firtatta az ügyben: „Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról” - írta. Eközben a Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményben tudatta, hogy „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”, és a Kúria február 3-i döntése értelmében a gyár egységes környezethasználati engedélye visszajár. Az ellenzék más szereplői is léptek: Tordai Bence feljelentést tesz, a Mi Hazánk pedig helyszíni akcióval tiltakozott.
„Mielőtt hazugságokat terjesztenek rólam, legkölegebb kérdezzenek meg, és ha előtte nem kérdeznek meg, utána se kérdezzenek meg. A bíróságon találkozunk!” – vágta oda Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Telex stábjának, amikor arról kérdezték, tudott-e a gödi Samsung-gyárban 2023-ban mért több százszoros szennyező értékekről.
A miniszter szerint a lap munkatársai „nagyon durva hazugságokat állítottak” róla anélkül, hogy megkeresték volna. Amikor az újságíró közbevetette, hogy küldtek kérdéseket, Szijjártó annyival szállt be a kocsijába: „Dehogy küldtek!”
A miniszter tagadása ellenére a lap a videóban egy képernyőfotóval igazolta, hogy már január 21-én küldtek levelet a témában a külügy sajtóosztályának. Említett képet közöljük mi is:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a rangsor: ezek a boltok a legjobbak az egyszer használatos csomagolóanyagok visszaszorításában
A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség készített erről felmérést. Azt szeretnék elérni, hogy kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.
A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
A Greenpeace és a Humusz Szövetség a felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezte el. Így a felmérés az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket – azt, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz – és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.
A globális műanyag krízis oly mértékű, hogy egész világunk ki van téve a műanyag szennyezésnek, szemétszigetek az óceánokban, mikroműanyagok a talajainkban károsítanak.
A mikroszkopikus műanyagdarabkákat már az emberi vérben és tüdőben is kimutatták, sőt, a legújabb kutatások szerint már születésük előtt megtalálhatóak a csecsemők szervezetében.
A Greenpeace az elmúlt években több országban hasonló felmérést végzett a kiskereskedelmi üzletláncoknál, mely egy egészséges, zöld versenyt generált az üzletláncok között. A tapasztalatok szerint a felmérés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cégek zöld irányba változtassanak üzleti gyakorlataikon. A legelső hazai Greenpeace felmérés óta számos pozitív előrelépést és jó gyakorlatot tapasztaltak.
„A műanyag és egyéb csomagolási hulladék lassan ellep minket, egyre nagyobb károkat okozva a természetben, a mikroműanyagok pedig már az emberi szervezetben is megjelentek. Közös felelősségünk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk!
A felmérésünk bizonyítja, hogy igen nagy az élelmiszerláncok mozgástere. A felelősséget, bár eltérő mértékben, de a cégek is érzik. Bízunk benne, hogy a kutatásunkkal további fejlődésre motiváljuk az üzletláncokat”- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Mi történt a korábbi kutatás óta?
A korábbi 2022-es kutatást követően a Greenpeace kifejezetten élelmiszer-üzletláncoknak szóló jó gyakorlatokat, konkrét csomagolást csökkentési lehetőségeket bemutató - az Egyesült Királyságban publikált “Unpacked” jelentés alapján készült - Kicsomagolva című kiadványát is nyilvánosságra hozta, és megosztotta az üzletláncokkal. A két felmérés között eltelt három év alatt jelentős előrelépést vártak az üzletláncok csomagolási hulladék csökkentése felé irányuló lépéseiben, ennek megfelelően a magasabb elvárásokhoz igazodva szigorúbb értékelést alkalmaztak.
Többszöri halasztás után végül 2024. január 1-től új, kötelező italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezettek be Magyarországon, ezáltal a keletkező hulladék nagyobb részét lehet újrahasznosítani.
Ez a Greenpeace értékelése szerint feltétlenül előrelépés, hisz a PET palackok és alumínium dobozok korábban csak 30-40%-ban hasznosuló nyersanyagok hasznosítási aránya így várhatóan 90% körülire nő. Sajnálatosnak tartják azonban, hogy az új rendszer a gyakorlatban a környezetvédelmi szempontból előnyösebb újratölhető italcsomagolások visszaszorulásával is együtt járt. A Greenpeace és a Humusz szerint kifejezetten problémás, hogy sem a MOHU, sem az illetékes Energiaügyi Minisztérium nem tesz érdemi, hatékony lépéseket a hulladékmegelőzés és az újratöltés ösztönzése érdekében.
Hogy alakult az üzletláncok sorrendje a 2026-os rangsorban?
Jelen kutatás két módszerrel történt: egyrészt a Greenpeace Magyarország aktivistái helyszíni felmérést végeztek 39 hazai üzletben, másrészt közvetlenül az élelmiszer-üzletláncokat is megkeresték egy kérdőívvel. A CBA/Príma, a COOP és a Reál nem töltötte ki a kutatást végző szervezetek kérdőívét, így ezeket az üzletláncokat csak az aktivisták helyszíni felmérései alapján tudták értékelni. A Greenpeace sajnálatosnak tartja, hogy ez a három cég második alkalommal sem vett részt a kutatásukban, megnehezítve az összehasonlítás, zöld feljődés lehetőségét.
A szervezet ugyanakkor értékeli azoknak a cégeknek az együttműködését, akik válaszaikkal segítették a kutatásukat. Számos területen tapasztaltak is fejlődést az együttmüködő a cégeknél a műanyaghulladék kezelésében:
• a SPAR jelezte, hogy a felmérés időpontjában elérhető volt újratölthető csomagolásban ásványvíz
• az Auchan elindította „A természet már becsomagolta” kampányt, és bővítette a csomagolásmentes zöldség- és gyümölcskínálatát
• a Tesco az egyszer használatos műanyagok csökkentésében jelentős előrelépést ért el
• a Lidl saját márkás beszállítói részére részletes csomagolásoptimalizálási útmutatót bocsát rendelkezésre, többek között a műanyag csomagolás csökkentésének érdekében
• az ALDI ütemtervet készített a csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelésére
• A PENNY átláthatósága jelentősen javult, a sajátmárkás termékek csomagolásánál fejlesztéseket végzett
Ennek ellenére a Greenpeace szerint a felmért boltok többségében továbbra is nagyon erős fejlesztésre szorulnak: kevés az újratölthető ital, nem nőttek érdemben az egyéb újratöltési lehetőségek. Még mindig találni olyan üzletláncot is, ahol kizárólag egyszer használatos műanyag zacskó áll a vásárlók rendelkezésére.
A 2026-os rangsorban első helyen a SPAR végzett, megelőzve az Auchan-t és a TESCO-t. Őket követte a Lidl, a COOP és a CBA/Príma.
A rangsor végén az ALDI, a Penny és a Reál található. A felmérés honlapjára kattintva az üzletláncok részletes, az egyes kategóriákban elért eredményeket is bemutató értékelése is elérhető.
„Egy szupermarket sohasem lesz teljesen csomagolás- vagy műanyagmentes, ám az nagyon is számít, hogy egy-egy üzletlánc milyen lépéseket tesz a fenntarthatóság irányába. Itt dől el, hogy a vásárlóik mennyire lesznek képesek környezettudatos döntést hozni. A lakossági elvárásoknak és a civil szféra nyomásának hála vitathatatlanul vannak pozitív kezdeményezések, de fontos lenne, hogy a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeire koncentrálva ne elsősorban a szelektív begyűjtésre és újrahasznosításra kerüljön a hangsúly, hanem a hulladékmegelőzés és az újrahasználat előnyben részesítésére” - nyilatkozta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
A Greenpeace petíciójában várja mindazoknak a csatlakozását, akik nyomást szeretnének gyakorolni az élelmiszerláncokra, szupermarketekre, hogy a hazai üzletláncok mondjanak nemet az eldobható műanyagokra, a túlcsomagolásra.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért.
A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
A Greenpeace és a Humusz Szövetség a felmérést a kilenc legnagyobb forgalmat elérő, hazánkban jelen lévő kiskereskedelmi élelmiszerláncban végezte el. Így a felmérés az ALDI, az Auchan, a CBA/Príma, a Coop, a Lidl, a PENNY, a Reál, a SPAR és a Tesco láncokra terjed ki. Kampányukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok felismerjék a felelősségüket – azt, hogy üzleti gyakorlataikkal ők is nagymértékben hozzájárulnak a műanyagkrízishez, a felesleges nyersanyag-felhasználáshoz – és tegyenek érdemi lépéseket a csomagolóanyagok visszaszorítása érdekében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
