Kutatás: A Fidesz szavazóinak 12 százalékát szívta el a Tisza Párt

Mindössze 258 szavazat döntött a Sárvár központú Vas megyei 2-es választókerületben, ahol a szavazatok 100 százalékának feldolgozása után a fideszes Ágh Péter nyert a Tisza Párt jelöltjével, Strompová Viktóriával szemben – írta a Telex. A végeredmény szerint Ágh a voksok 46,26 százalékát, míg Strompová a 45,79 százalékát szerezte meg.

Az átjelentkezőktől és a külképviseletekről beérkezett szavazatok összesítése drámaian csökkentette a különbséget, múlt vasárnap este ugyanis Ágh Péter még 1269 szavazattal vezetett. A sárvári körzet egyike volt azoknak a billegő körzeteknek, ahol a végeredményre egészen szombatig várni kellett.

A győztes Ágh Péter 2006 óta országgyűlési képviselő, korábban a Fidelitas elnöke volt, 2022-től pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Kihívója, a tiszás Strompová Viktória felvidéki származású idegenvezető, aki több mint 16 éve él Sárváron. A körzetben indult egy „független” jelölt is, akit szintén Magyar Péternek hívnak, a névrokon 909 szavazatot kapott, ami 1,6 százalékot jelent.

A helyi kampányt Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik kijelentése határozta meg, aki tavaly decemberben a sárvári tévének adott interjúban „szlovák asszonynak” nevezte Strompovát. „Kicsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Ilyen rosszul állnak” – fogalmazott a miniszter.

A kijelentés hatalmas felháborodást keltett, amire Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ultimátummal válaszolt.

Lázár János végül egy kommentben reagált, amelyben bocsánatot nem kért, de sajnálatát fejezte ki a „rossz fogalmazásért”, és megemlítette Strompová friss magyar állampolgárságát is.

Az ügy a kampány része maradt, Strompová Magyar Péterrel együtt utazott egy szegedi tüntetésre is, ahová Lázárt is meghívták egy személyes bocsánatkérésre.

A sárvári küzdelmet egy büntetőeljárás is beárnyékolta: a rendőrség még áprilisban lefoglalta Magyar Péter, a DK-s Deák Gábor és egy nyilvántartásba sem vett jelölt ajánlóíveit a választási iroda páncélszekrényéből. Az ügyben a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.

Molnár Áron színész, aktivista Király Nóra bocsánatkérő posztjára reagált, amelyet a legdurvább „comming out”-nak nevezett. Állítása szerint Király Nóra, a Fidesz csepeli bukott polgármesterjelöltje és az áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos egy nyilvános bejegyzésben kért bocsánatot a gyűlöletkampányokért, miközben azt bizonygatta, hogy nem tudott tenni ellenük.

Molnár Áron rámutat: „Király Nóra bocsánatkérő posztját ezren lájkolták és 68-an osztották meg.” Ezt követően Molnár Áron egy kérdést intéz a politikushoz:

„Nóra! Tudod hányan látták csak azt az undorító, hazug, Fidesz által kreált AI videót, amiben egy magyar kislány apját kivégzik a fronton? Több millióan és több tízezren megosztották.” Hozzáteszi, hogy a videó továbbra is elérhető. Szerinte a csepeliek többször is kérték Király Nórát, hogy az óvodák és iskolák közelébe ne kerüljenek gyűlöletkeltő plakátok, amire a politikus úgy reagált, hogy bár egyetért, nincs olyan helyzetben, hogy ezt megakadályozza.

Molnár kiemeli: Király Nóra volt az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos, aki a mai napig a Fiatal Családosok Klubjának alapítója. Ezért úgy véli, a politikus és pártja felelős a társadalom megmérgezéséért.

„Te és a pártod mérgezte a magyar társadalmat a kamu háborús pszichózissal, te és a Fidesz okoztatok traumát, szorongást és félelmet a saját választóitokban, gyerekekben, felnőttekben, idősekben” – állítja. Molnár Áron kétségbe vonja a bocsánatkérés őszinteségét.

„Ezért is fontos a történelmi vereségetek” – teszi hozzá. A bejegyzés így zárja Molnár Áron, szintén Király Nórának intézve szavait: „Soha többet ne lássunk a politikában. Ez a legkevesebb, amit tehetsz.”

Ötezermilliárd forint, négy gyors lépés, egy politikai időablak: egy friss elemzés szerint a Tisza-kormány kétharmados többséggel lényegében azonnal visszaveheti a NER-közeli struktúrákhoz került vagyon és pénzáramok jelentős részét. A javaslatcsomag nem egy egyszerű politikai ígéret, hanem egy konkrét, jogi és pénzügyi forgatókönyv a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a magántőkealapok, az MBH Bank és a Városi Civil Alap ügyében – írja a Válasz Online pénteki elemzése.

Az elszámoltatás a választások után a politikai közbeszéd központi témájává vált, a közvagyon, a nagy magánvagyonok és a pártfinanszírozás közti határok kérdőjeleződnek meg. Tordai Csaba alkotmányjogász szerint ha egy új kormány nem vágja el azonnal a NER-elit gazdasági erőforrásait, akkor azok olyan mértékben szilárdulnak meg újra, ami hatalmas problémát okozhat.

Ebbe a vitába illeszkedik a Tisza Párt által felvetett 1 százalékos vagyonadó ötlete, amely megosztotta a leggazdagabb magyar üzletembereket is. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök ezzel szemben egy interjúban úgy fogalmazott: „Soha nem tűrtem meg semmilyen korrupciót, minden ezzel kapcsolatos propagandát cáfolok.”

Az egyik legfontosabb javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) 2021-től kiszervezett, becslések szerint 2-3 ezer milliárd forintnyi vagyon visszaszerzésére vonatkozik. Ide kerültek többek között jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagok, valamint ingatlanok és kulturális intézmények.

A Fidesz választási vereségét követően a párt kampányfőnöke, Orbán Balázs, aki egyben a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) vezető alapítvány kuratóriumi elnöke is, elismerte a stratégiai hibákat és a párt megújulását sürgette. A javaslat szerint kétharmados többséggel az állam bármikor visszaveheti az alapítói jogokat, ami lehetővé tenné a kuratóriumok lecserélését. Egy másik opció a KEKVA-törvény hatályon kívül helyezése, amivel a vagyon automatikusan visszaszállna az államra. A lépés megoldaná az alapítványi egyetemeket sújtó Erasmus- és Horizon-tilalmat is.

Az ügy aktualitását jelzi, hogy a Magyar Péter és Hernádi Zsolt Mol-vezér találkozója után kiderült, „a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”, ami közvetlenül érintheti az MCC-hez áramló pénzek sorsát.

A második pont a magántőkealapokba kihelyezett állami pénzek visszavétele. A Nemzeti Tőkeholding adatai szerint az állam mintegy 2067 milliárd forint kötelezettséget vállalt ilyen alapokban, amelyek jelentős része NER-közeli körökhöz köthető.

Mivel ez a tőke állami maradt, a javaslat szerint az új kormányzat kötelezően átvehetné az irányítást minden olyan alap felett, ahol meghatározó az állami pénz. Ezzel az állam közvetlen szereplőként jelenhetne meg a Tiborcz István, Jászai Gellért vagy Mészáros Lőrinc érdekeltségei mögötti tulajdonosi láncokban.

A harmadik javaslat az MBH Bankot célozza. Az elemzés szerint az MKB, a Takarékbank és a Budapest Bank fúziójából létrejött pénzintézetben az államot megillető 55 százalékos tulajdonrész hiánya körülbelül 350-400 milliárd forintos veszteséget jelent a közpénzeknek. Ezt a „hiányt” a szakértők szerint azonnali hatállyal vissza lehetne követelni a Mészáros-körtől pénzben vagy tulajdonrész formájában. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a bank több nagy NER-projekt, például a Blikket is kiadó Indamedia-csoport mögött áll finanszírozóként.

Végül a negyedik lépés a Városi Civil Alap ügyében javasol gyors fellépést. A Miniszterelnökség öt ütemben összesen 23,6 milliárd forintot osztott szét ezen a címen. Az elemzés szerint a kifizetések időzítése és a kedvezményezettek földrajzi eloszlása egyértelműen a Fidesz választókerületi elnökeinek érdekeit szolgálta. Mivel erre a fajta forráselosztásra nem született külön törvény, a javaslat szerint egy gyors feljelentéssel a hivatali hatalommal való visszaélés gyanúja miatt lehetne eljárást indítani. Ez bár a pénzt valószínűleg nem hozná vissza, de a teljes pártállami hálózatot „kriminalizálhatná”.

Bayer Zsolt szerint a Fidesznek nem kell megpróbálnia megszólítani a kormányváltást akaró fiatalokat, sőt, a pártnak nincs is nekik mit mondania. A Fidesz-közeli publicista a Magyar Nemzetben megjelent írásában egy új stratégiát vázolt fel, amelyben a pártnak a „nem ilyen” fiatalokkal kell szövetséget kötnie. Bayer emellett a korrupciós vádakra és a párton belüli felelősségre is kitért.

A publicista az „Első lépés: helyzetértékelés” című cikkében arról ír, hogy bár a Fidesz törzsszavazói bázisa megmaradt, megjelent nagyjából félmillió új szavazó, akik változást akartak. A választási eredmények alapján a fiatal szavazók jelentős része nem a kormánypártot támogatta, de Bayer szerint hiba lenne a kegyeiket keresni – írta a 444.hu. A fiatalokkal kapcsolatban azt javasolja, hogy „két dolgot ne tegyünk: ne ítéljük el őket egyetemlegesen, és ne keressük a kegyeiket.”

Véleménye szerint azokkal, akik radikális kijelentéseket tapsolnak meg, a Fidesznek nincs közös nevezője. Ehelyett a fiatalok másik részével való szövetségkötést sürgeti, akiknek feladatokat kell adni, hogy megértsék, „ami van, az nem jár.”

A korrupció kérdését úgy keretezte, hogy az önmagában nem bűn, ha egy közbeszerzésen magyar vállalkozó nyer egy külföldi multi helyett, de leszögezte, hogy aki valóban törvényt sértett, annak bűnhődnie kell.

Bayer kitért a párton belüli felelősség kérdésére is, reagálva azokra a kritikákra, amelyek az ő stílusát okolták a népszerűségvesztésért. Ezt azzal utasította vissza, hogy amíg ő az országot járva kampányolt, mások otthonról ítélkeztek.

Elismerte, hogy az eredményért a felelősséget Orbán Viktor viseli, de óvott attól, hogy bűnbakot csináljanak belőle.

A Fidesz és a fiatalok közötti kommunikációs szakadékra utal, hogy a közelmúltban a körükben népszerű véleményvezérek is kritikusan nyilatkoztak. ByeAlex zenész például egy interjúban kritizálta a Fidesz propagandáját, egy kormánypárti influenszer szerepvállalását pedig egy „vicc nélküli South Park részhez” hasonlította.

Bayer mostani írása egy nappal azután jelent meg, hogy egy podcastben Ambrózy Áronnal elemezte a választási eredményt, ahol a helyzetüket úgy jellemezte: „A tetőteraszról lezavartak minket a pincébe”.