Róna Dániel: A tiszás tömeg lényegesen nagyobb volt, én ezt egész bátran ki merem jelenteni

Toroczkai László feljelentést tett Magyar Péter ellen, és Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel kapcsolatos hangfelvételeket juttatott el a Központi Nyomozó Főügyészségnek. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a pártja által „felszámoló- és végrehajtómaffiának” nevezett ügyekről beszélt, amelyek szerinte a legmagasabb kormányzati körökig érnek.

A tranzakcióhoz felvett 192 millió forintos bankhitel nagy részét Toroczkai szerint Magyar Péter „gyanúsan drágán eladott” belvárosi ingatlanának árából és megtakarításaikból fizethették ki. A Mi Hazánk elnöke a költségvetési csalás gyanúját arra alapozza, hogy egy 46 négyzetméteres lakás eladási árából nem lehetett volna fedezni az előtörlesztést.

Magyar Péter egy Facebook-oldalára feltöltött videóban reagált a vádakra.

„Innen is üzenem Orbán pizzafutár kifutófiújának, Toroczkai Lászlónak, hogy a velem szemben megfogalmazott vádakból egyetlen szó sem igaz. (...)

A politikus kijelentette, hogy piaci áron vásárolta az ingatlanokat piaci alapú hitel felvételével. Hozzátette, hogy a kölcsönt évekkel később törlesztette, mint ahogy Toroczkai László állítja. Azt is leszögezte, hogy a felszámolói helyek kiosztásához soha semmi köze nem volt.

Videójában a Tisza Párt elnöke azt is hozzáfűzte, sajnálja a Mi Hazánk szavazóit, mert szerinte mostanra számukra is világossá válhatott, hogy a pártjuk „egy orbáni projekt”, amelynek a feladata a rendszerváltás elé akadályokat görgetni.

Trócsányi László a bíróságon tanúként korábban azt mondta, minisztersége alatt nem foglalkozott konkrét végrehajtói kinevezésekkel, és tagadta a vádakat. Rogán Antal tárcája a felmerült összefüggéseket korábban „megalapozatlan pletykának és hazugságnak” nevezte, a Toroczkai által szintén megnevezett volt fideszes képviselő, Bohács Zsolt pedig úgy reagált: „fogalma sincs”, miről szólhat a felvétel.

A Központi Nyomozó Főügyészség már tavaly arról tájékoztatott, hogy a végrehajtói ügyben hivatali vesztegetés elfogadása miatt egy magánszemély feljelentése alapján már nyomozás van folyamatban.

A Schadl–Völner-ügyként ismert perben Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt több mint 80 millió forint kenőpénz elfogadásával vádolják. A perben tanúként hallgatták meg Varga Juditot és Trócsányi Lászlót is.

via 24.hu

A Tisza belső felmérései a korábbi Medián-kutatáshoz hasonlóan az eddigi legnagyobb előnyt mutatják a Tisza javára a Fidesszel szemben – jelentette ki Magyar Péter a 24.hu által is szemlézett, kedd délutáni Facebook-videójában. A Tisza elnöke szerint a március 15-i Nemzeti Meneten legalább háromszor annyian vettek részt, mint a Békemeneten, és úgy véli, „Orbán Viktor és a propagandája is már egyértelműen a vereségre készül”.

A március 15-i rendezvények résztvevőinek számáról rendszeresen vita alakul ki a politikai oldalak között, független, egységes becslések jellemzően nem állnak rendelkezésre. A kormányoldal által szervezett Békemenet és a Tisza Párt által meghirdetett Nemzeti Menet is ugyanazon a napon zajlott Budapesten.

Magyar Péter a videóban azzal vádolta a kormányt, hogy „felgyorsították a még megmaradt nemzeti vagyon kiárusítását”. Példaként említette, hogy a Belügyminisztérium épülete után a Pénzügyminisztérium épületét is árulja az állam, mintegy 35 milliárd forintért. A Belügyminisztérium belvárosi ingatlanegyüttesét tavaly ősszel 50,8 milliárd forintért értékesítette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Magyar ezzel kapcsolatban kijelentette: „A Tisza-kormány ezeket az eladásokat semmissé fogja nyilvánítani, és minden résztvevőt bíróság elé állít”.

A politikus kitért a pártja menetén történt, általa provokációnak nevezett esetre is, amikor egy csoport ukrán zászlót feszített ki a tömegben. Az akcióval kapcsolatban úgy fogalmazott: „kiderült, hogy a bátor miniszterelnök kiskorú fiatalokkal intéztette a piszkos melót.” Szerinte az akcióban részt vevő fiatalok a Fidelitas budapesti elnökével fotózkodtak, ezért hozzátette: „megint kiderült, hogy könnyebb utolérni a hazug Orbán Viktort, mint a sánta kutyát”. A kormányközeli sajtóban visszatérő narratíva, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll ukrán körökkel.

A Tisza elnöke Toroczkai Lászlóról, a Mi Hazánk elnökéről is szót ejtett, aki szerinte azt a feladatot kapta Orbán Viktortól, hogy elbizonytalanítsa a kormányváltást akarókat. Toroczkainak azt üzente, hogy a vele szemben megfogalmazott vádakból semmi sem igaz. Videója végén Magyar Péter arra kért mindenkit, hogy ne üljenek fel semmilyen provokációnak, és fokozott aktivitásra buzdította a támogatóit.

Technikai és pénzügyi segítséget ajánlott fel az Európai Unió Ukrajnának a Barátság kőolajvezeték helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. A lépés azonban jóval túlmutat a puszta javítási munkákon: a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson élesítheti a magyar–szlovák–ukrán vitát, amelynek tétje, hogy mikor és milyen feltételekkel indulhat újra az orosz olaj tranzitja Európa felé.

Levelében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról tájékoztatta az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy

A probléma gyökere, hogy a január 27-i orosz támadásban megrongálódott brodi szivattyútelep nélkül műszakilag lehetetlen fenntartani a szükséges üzemi nyomást.

– írta az ukrán elnök. Hozzátette, egy alternatív műszaki megoldáson is dolgoznak, és a kapacitás helyreállítását másfél hónapon belülre becsülik. „Ez biztosítja majd az áramlás teljes helyreállítását, természetesen feltéve, hogy Oroszország nem hajt végre további támadásokat” – közölte Zelenszkij, aki szerint a sérült olajtartályt már nem lehet helyreállítani, ezért hosszú távon földalatti tárolóinfrastruktúra kiépítését fontolgatják.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös levelükben hangsúlyozták,

A helyreállításhoz szükséges gyorssegélyt „európai forrásokból” finanszírozzák.

Az ügy várhatóan a csütörtöki uniós csúcstalálkozón is napirendre kerül, amelyen Orbán Viktor is részt vesz. Ez lesz az első csúcs a magyar, szlovák és ukrán kormány vitájának kirobbanása óta. A feszültséget jelzi, hogy Magyarország a Barátság-vezeték leállása miatt blokkol egy korábban már egyhangúlag jóváhagyott, 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot Ukrajna számára. Bár a hitelt 24 ország adná össze, a közös uniós költségvetés garanciájához a magyar kormány beleegyezése is kell. A vita eszkalációjaként Szlovákia februárban átmenetileg leállította a vészhelyzeti áramellátást Ukrajna felé.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden arról beszélt, április 15-én terjesztik elő Brüsszelben azt a jogszabályt, amely kitiltaná az orosz kőolajat az európai piacról. A cél az orosz olaj legkésőbb 2027 végi kivezetése. Az orosz földgázról szóló hasonló döntést az Európai Parlament és a Tanács már elfogadta, a tagállamoknak pedig nemzeti terveket kell készíteniük az ellátásuk diverzifikálására.

Via Telex

„Érdemi esélye van annak is, hogy nem lesz senkinek egyedül többsége” – írta kedden Török Gábor politikai elemző, aki szerint

A politológus a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében az elmúlt hetek történései és nem történései miatt módosította korábbi tippjeit a 2026-os választás lehetséges kimenetelére. Február végén még arról beszélt, hogy ha a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt mutató mérése nem téved, akkor a választás eldőlt – emlékeztetett a 24.hu.

Török most azzal árnyalta a képet, hogy a kutatások módszertani problémák miatt „alulmérhetik” a Fideszt.

– fogalmazott, majd hozzátette: „Ezért látom esélyét annak, hogy az állás a valóságban szorosabb annál, mint amit az adatok mutatnak.”

Az elemző szerint éppen egy ilyen szoros pártlistás verseny esetén „a választás végeredményét az egyéni mandátumok billenthetik el”, ahol a körzetek egy részében néhány száz vagy ezer szavazat dönthet. „Szorosabb országos verseny esetén még a pártlistás végeredmény ismeretében is bizonytalan lehet, hogy ki nyerhet a kormányalakításhoz elegendő egyéni mandátumot” – szögezte le. A kampányidőszak rövidsége miatt ugyanakkor már kevés esélyt lát a dinamika jelentős megfordulására.

Török Gábor a lehetséges kimenetelek valószínűségeit is számszerűsítette:

• Fidesz-kétharmad: 1%;
• Fidesz, sima többség: 40%;
• nincs többség: 12%;
• Tisza, sima többség: 44%;
• Tisza-kétharmad: 3%.

Összegzésként megállapította: „nem jelenthető ki, hogy bármelyik sokkal esélyesebb lenne, de az elmúlt időszak eseményei a korábbiakhoz képest egyértelműen a Tisza esélyeit növelték”.

A 2026. április 12-i országgyűlési választás előtt, bár a Medián februárban nagy, 20 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében, más kutatások, mint a Publicus vagy az Iránytű Intézet felmérései is a Tisza Párt vezetését mutatják, de kisebb különbséggel, ami alátámasztja a bizonytalanságról szóló elemzői véleményt. A magyar választási rendszerben a 199 parlamenti képviselőből 106-ot egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak, ezért szoros listás eredmény esetén az egyéni körzetek kimenetele dönt a kormánytöbbségről. Ezt a bizonytalanságot modellezik a nyilvánosan elérhető mandátumkalkulátorok is, amelyek szerint kis elmozdulások is átbillenthetik a többséget. A Fidesz kampányának központi üzenete a „háború vagy béke” kérdése, míg a Tisza Párt programalapú kormányváltást ígér, többek között az euró bevezetésének előkészítésével, a költségvetési hiány leszorításával és a korrupció elleni fellépéssel.