prcikk: Tiltakoztak a francia parlamentben Macron oltatlanokat bíráló interjúja miatt | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Tiltakoztak a francia parlamentben Macron oltatlanokat bíráló interjúja miatt

A törvényjavaslatot várhatóan elfogadják majd, de a többszöri felfüggesztés miatt elképzelhető, hogy a tervezett január 15. helyett csak később léphet életbe.


Tiltakozást váltott ki szerdán a francia parlamentben Emmanuel Macron államfő interjúja, amelyben azokat bírálta, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást. A képviselők fel is függesztették annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási útlevéllé alakulna át.

"Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia" - jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban a parlamenti vita kapcsán. "Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba."

Egy olvasói megjegyzés kapcsán, amely szerint az intenzív osztályokon ápolt fertőzöttek 85 százaléka még nem kapott oltást, Emmanuel Macron kiemelte, hogy "ez a legjobb érv" a kormány stratégiájára, miután "a demokráciában a hazugság és az ostobaság a legrosszabb ellenfél".

Majdnem minden ember, több mint 90 százalék kérte az oltást, és csak egy nagyon kicsi kisebbség áll ellen
- hangsúlyozta az elnök.

"Hogyan csökkentsük ezt a kisebbséget? Elnézést a kifejezésért, de úgy fogjuk csökkenteni, hogy még jobban megnehezítjük az életüket. Én nem akarok a franciákkal kitolni. De az oltatlanokkal kifejezetten szeretnék" - fogalmazott.

Macron nyilatkozata akkora felháborodást váltottak ki a nemzetgyűlésben, hogy a képviselők szerdára virradó éjjel felfüggesztették a törvénytervezet vitáját.

Jean-Luc Mélenchon, aki a radikális baloldal jelöltje lesz az áprilisban esedékes elnökválasztáson, "megdöbbenésének" adott hangot.

"Tudja az elnök, hogy mit beszél? A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) azt javasolja, hogy inkább győzzük meg az embereket, mintsem korlátozzuk. És ő? Még inkább bosszantani akar. Elképesztő!" - írta a Twitteren az ellenzéki politikus.

Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint "egy elnök nem mondhat ilyet".

"Az, akinek a nemzet egységét kell szavatolnia, továbbra is megoszt és vállalja, hogy az oltatlanokat másodosztályú állampolgárokká kívánja tenni. Emmanuel Macron méltatlan az elnöki tisztségre" - jelentette ki Le Pen.

A javaslatot Emmanuel Macron pártján kívül a jobbközép Köztársaságiak és a szocialisták is támogatják, így várhatóan elfogadják majd, de a többszöri felfüggesztés miatt elképzelhető, hogy a tervezett január 15. helyett csak később léphet életbe. A képviselők szerda délután folytatják a vitát.

Olivier Véran egészségügyi miniszter a keddi vitában bejelentette, hogy az elmúlt 24 órában regisztrált új fertőzöttek száma ismét rekordot döntött, s megközelítette a 300 ezret. Az előző rekordot december végén jelentették, akkor 230 ezer új esetet regisztráltak egyetlen nap alatt.

Január 15-től - a törvénytervezet értelmében - a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben kizárólag a három oltást kapók léphetnek be szabadon, az egy vagy két oltási adaggal rendelkezőknek negatív tesztet is fel kell majd mutatniuk az oltási igazolásuk mellett, az oltatlanok pedig ezeket a szolgáltatásokat nem vehetik igénybe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
176 milliónál tart a gyűjtés Szabó Bencének, akinek 5 millió forinot szerettek volna összegyűjteni
A pénz ügyvédre, a kieső jövedelem pótlására és egy kölcsön visszafizetésére kellett. Még egy nap sem telt el azóta, hogy közösségi adománygyűjtés indult a nyomozóért, aki azt állította, hogy kollégáival véletlenül felfedeztek egy titkosszolgálati műveletet, ami a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányult.


Korábban beszámoltunk arról, hogy péntek este a Partizán élő adásával párhuzamosan indult el a közösségi adománygyűjtés Szabó Bence volt rendőr százados megsegítésére, amihez rövid idő alatt ezrek csatlakoztak.

A család egy adománygyűjtő oldalt indított a volt nyomozó számára, hogy fedezzék jogi költségeit, pótolják kieső jövedelmét, valamint segítsék egy korábbi munkáltatói kölcsönének egyösszegű visszafizetésében. 5 millió forintra lett volna szükségük.

Azonban alig egy óra alatt 8 millió forint gyűlt össze, és azóta is egymást érik a felajánlások. Pénteken 20 óra után már 60 millió forintnál járt a számláló, 22 óra körül pedig már a 95 millió forintot is sikerült elérni.

Szombat reggelre az adományok teljes összege átlépte a 170 millió forintot, és ez az összeg is rohamtempóban emelkedik.

A gyűjtést szervező testvére szerint az ügy túlmutat egyetlen emberen, és arról szól, hogy kiállnak-e az emberek az igazságtalansággal szemben, és segítik-e azokat, akiket „a rendszer magára hagy”.

A gyűjtéshez itt lehet csatlakozni.

A sajtónak kitálaló korábbi századost az ellenzéki oldal hősnek tartja, a kormány kommunikációja szerint leleplezett egy titkosszolgálati műveletet, ami a Tisza Pártba beépült ukrán ügynököket akarta leleplezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Péntek este 1374 szántó, rét, erdő került Lázár János alapítványához egy kormánydöntéssel
A határozat szerint az állam először ingyenesen megszerzi a felsorolt ingatlanok tulajdonjogát, majd azokat az alapítvány vagyonkezelésébe adja. A hivatalos indoklásból azonban nem derül ki, hogy az alapítványnak miért van szüksége a rengeteg ingatlanra, és a kormány azt sem közölte, hogy pontosan mekkora területről van szó.


Egyetlen kormányhatározattal 1374 állami ingatlan – köztük legelők, szántók, erdők és a börtöngazdaságok földjei – kerül a Lázár János építési és közlekedési miniszter által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe. A döntés a péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg, amit a Telex szúrt ki.

A határozat szerint az állam először ingyenesen megszerzi a felsorolt ingatlanok tulajdonjogát, majd azokat az alapítvány vagyonkezelésébe adja.

A hivatalos indoklásból azonban nem derül ki, hogy az alapítványnak miért van szüksége a rengeteg ingatlanra, és a kormány azt sem közölte, hogy pontosan mekkora területről van szó.

A dokumentum mellékletében rengeteg hartai, baracskai és solti ingatlan szerepel; mindhárom településen működik börtön.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, de a testületben ott van Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Az alapítvány tulajdonában van már a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok is, amely idén 12 milliárd forintos forgalmú mintagazdaságnak számít.

Az Átlátszó március elején arról írt, hogy körülbelül 16 ezer hektárnyi földet kaphat az államtól a miniszter alapítványa. Amikor a Partizán március elején megkérdezte Lázár Jánostól, mit fognak kezdeni a földekkel, a miniszter azt mondta, nincs ok aggodalomra, és ha az alapítvány vagyonkezelésébe kerülnek a területek részletes tájékoztatást adnak.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, de a testületben ott van Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Ennek az alapítványnak a tulajdona a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok is.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kontroll: ismert küzdősportolók tartóztatták fel az Orbán ellen tüntetőket Győrben
A portál név szerint említ két ökölvívót is. A fekete ruhások között egy veszprémi MMA-harcos is feltűnt az eseményen.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 28.



A Kontroll.hu arról írt egy Facebook-posztban, hogy boxolók és MMA-harcosok állták el a tüntetők útját Győrben.

A portál állítása szerint az Orbán Viktor ellen tiltakozók feltartóztatásában résztvevők közül három személy is beazonosítottak.

Az egyik „egy Fidesz-közeli verőlegény embere”, a másik az ETO focimeccsek biztonsági őre és boxoló, míg a harmadik felismert személy egy „veszprémi MMA-harcos”.

A portál tegnapi közvetítésükre hivatkozik, amelyet az első hozzászólásban tettek közzé. Szerintük a videó bizonyítja, hogy a három férfi valóban feltűnt a feketeruhások között.

A Kontroll.hu és a Reddit felületein terjedő bejegyzések szerint a győri demonstráción feketébe öltözött férfiak próbálták feltartóztatni a tiltakozókat.

A kormányfő több városban, köztük Győrben is tartott kampányjellegű rendezvényeket, ahol rendszeresen megjelentek ellentüntetők is, azonban a feketeruhások megjelenése csak az utóbbi néhány napban kezdődött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Belügyminisztérium Szabó Bencéről: Az „ünnepelt hősök” utólag mindig rádöbbennek, hogy az árulókat azok is gyűlölik, akiknek szolgálnak
A Belügyminisztérium írásban reagált a Telex kérdéseire Pintér Sándor pápai fóruma után. Közölték, hogy Szabó Bence szolgálatban folyamatban lévő ügyről beszélt és adatot adott ki, ezért az ügyészség vizsgálja.


Írásban válaszolt a Belügyminisztérium azokra a kérdésekre, amelyekre Pintér Sándor belügyminiszter egy pápai lakossági fórumon nem kívánt reagálni. A tárca szerint Szabó Bence volt rendőrszázados ügyében felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, az esetet pedig az Ügyészség vizsgálja.

Pintér Sándor után a minisztérium is árulónak nevezte a sajtónak kitálaló férfit.

A minisztérium a Telexnek küldött válaszában azt írta, a volt százados még rendőrként egy folyamatban lévő büntetőeljárásról nyilatkozott és adatokat szolgáltatott ki. „Nyilatkozata felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját. Kijelentései, állításai indokolják, hogy azokat a Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint az Ügyészség vizsgálja ki” – közölték, hozzátéve, hogy a feltett kérdések többségére a vizsgálat ad majd választ.

A tárca levelében hangsúlyozta, hogy nem vesz részt egyedi büntetőügyek nyomozásában, és nem is adhat azokra vonatkozó utasítást, a büntetőeljárások törvényességét az Ügyészség felügyeli. A Belügyminisztérium kitért arra is, hogy a bűnösség megállapítása a bíróság feladata, és azt soha nem az dönti el, hogy egy eljárás iratai nyilvánosságra kerülnek-e.

A levélben tisztázták a titkosszolgálatok és a rendőrség viszonyát is.

„A titkosszolgálatok és a rendőrség – ideértve a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát – nincsenek egymással alá-, fölérendeltségi viszonyban. A titkosszolgálatoknak nincs sem jogi, sem gyakorlati lehetősége egy-egy büntetőeljárás irányítására, a nyomozati cselekmények végrehajtásának befolyásolására”

– szögezték le.

A minisztérium szerint fogalmilag kizárt, hogy egy nyomozó „nem hivatalos formában jelentést” tegyen, mivel minden jelentést iktatnak, és a nyilvántartásuk szerint az ügyben a belügyminiszterhez semmilyen kérés vagy javaslat nem érkezett.

Válaszukat a következővel zárták.

„Emlékeztetjük, hogy minden demokratikus választás előtt voltak, akik egy korábban indult büntetőeljárás vagy egy szolgálati sérelem miatt nagy hirtelen »megvilágosodtak«. Az »ünnepelt hősök« utólag mindig rádöbbennek, hogy az árulókat azok is gyűlölik, akiknek szolgálnak. A közvélemény előtt pedig – szintén utólag – bebizonyosodik, hogy szó nincs »szent küldetésről«, cselekedeteik valamilyen egyéni érdek mentén történnek”.

Az ügy előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a pápai lakossági fórumon az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomásgyakorlására vonatkozó felvetést a magyar jogi környezetben nem értelmezhetőnek nevezte.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk