HÍREK
A Rovatból

The New York Times: Az oroszok már érzik az ukrajnai háború árát

Emelkedésnek indultak az árak, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, és egész iparágak kerülhetnek bajba a technológiai korlátozások miatt.


Az S7, Oroszország második legnagyobb légitársasága felfüggesztette összes Európába irányuló járatát, reagálva arra, hogy egyre több ország zárja le a légterét az orosz gépek előtt. A New York Times szerint véget érhetnek az orosz középosztály által megszokott olcsó és könnyű nyugati utazások, és ez csak egyetlen szelete annak, hogyan változhat meg a hétköznapi élet Oroszországban a nyugati szankciók hatására.

A lap szerint az orosz közösségi médiában olyan fotók terjednek, amelyek azt mutatják, hogyan változnak az árcédulákon szereplő árak a boltokban.

Oroszország egyik legnagyobb elektronikai kiskereskedője, a DNS a beszerzési nehézségek miatt máris 30 százalékos áremelésre kényszerült.

Pedig még életbe sem léptek az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által bejelentett korlátozások.

Az emberek megrohanták a bankautomatákat, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, miközben a rubel történelmi mélységbe került a dollárral szemben. Míg néhány hete egy dollár 74 rubelt ért, szombaton már 84-et kértek érte. A hitelminősítő intézetek egymás után minősítik le Oroszországot, a közgazdászok pedig fokozott inflációra, nagyobb tőkekiáramlásra és lassabb növekedésre figyelmeztetnek.

Meginoghatnak a bankok is. Büntetőintézkedések sújtják például a két legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot és a VTB-t. A döntés értelmében amerikai cégek nem üzletelhetnek a Szberbankkal, amely nem használhat dollárt a tranzakcióihoz. Ennél is súlyosabb büntetéssel sújtották a VTB-t: a bank valamennyi amerikai pénzintézetnél lévő számláját befagyasztották és felkerült a legszigorúbban szankcionáltak listájára, az SDN-re, ez valószínűleg elriasztja a külföldi cégeket is a VTB-vel való közösködéstől.

Az is felmerült, hogy az orosz bankokat elvágják a világon több mint 11 ezer pénzintézet által használt globális pénzátutalási rendszertől, a SWIFT-től.

A kitiltással gyakorlatilag kizárnák az országot a nemzetközi kereskedelemből.

Elemzők szerint a bankokat sújtó tilalmak azonnali zavart okozhatnak az orosz gazdaságban, de ezek hosszabb távon kezelhetők lesznek. Ezzel szemben a technológiai korlátozások által egyes orosz iparágak fennmaradása is veszélybe kerülhet.

A mostani szankciók érzékenyen érinthetik például az orosz gazdaság fontos ágazatait, köztük a bányászatot, a fémipart, a távközlést és a szállítást.

Az Egyesült Államok exporttilalmat rendelt el több katonai, szállítási és űrkutatási célokra felhasználható technológiára is. Bár egyes technológiákat megpróbálhatnak Kínából pótolni, de amerikai tisztségviselők szerint a kínai cégek nem másolták le a legfejlettebb amerikai termékeket.

Moszkva ugyanakkor a világ negyedik legnagyobb, 631 milliárd dolláros devizatartalékával rendelkezik.

Ez Oroszország 17 hónapnyi exportbevételének felel meg, vagyis nagyon hosszú ideig képesek lehetnek finanszírozni az exportkiesésből fakadó veszteségeket.

És egyelőre nincs szó az orosz energiaexport leállításáról, amely Oroszország gazdaságának fő pillére, mert Európa energiaellátása függ tőle.

Oroszország naponta 5 millió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari terméket exportál, ez adja a globális olajkereskedelem közel tíz százalékát. És külföldre ad el napi 650 millió köbméternyi földgázt is, ebből nagyjából 230 millió köbmétert Európának.

Tavaly az utolsó negyedévben Oroszországnak 18,5 milliárd dollár bevétele volt a kőolaj exportjából, és 20,8 milliárd dollár a földgázéból. A földgáz tette ki a teljes orosz export 14%-át.

Ha azonban elakadna a szállítás, az már nyáron is komoly problémákat okozna Európában, nem is beszélve a téli időszakról. Ezt pedig egyetlen európai vezető sem szeretné megkockáztatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk