News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Tetőzött az ötödik hullám, jó nyarunk lehet Vattay Gábor járványelemző szerint

A főváros és a Dunántúl már túl van az omikron-hullám csúcsán, az ország keleti részén ezen a héten lehet a tetőzés. Május végére pedig szinte teljesen visszavonulhat a járvány.

Link másolása

hirdetés

Közeledünk a koronavírus-járvány lecsillapodásához dr. Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője szerint.

„Budapesten a múlt hét csütörtökön már megvolt a tetőzés: akkor érték el az egyhetes átlagok a maximumukat, és pénteken már csökkentek. Ugyanígy történt Pest és Bács-Kiskun megyében is, és szinte az összes dunántúli megyében, így Vas és Győr-Sopron megyében is. A járvány ezeken a területeken pénteken érte el a csúcsot”

– mondta a szakértő a B&L Online Hír és Cikkügynökségnek.

Vattay úgy számol. hogy a kelet-magyarországi megyék jó részében február első hetében lesz a tetőzés. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a járvány a megyék gazdasági aktivitása szerint terjedt, ami nem véletlen. „Ahol nagyobb az emberek mozgása, közlekedése, keveredése, ahol nagyobb a népsűrűség, ott futott fel gyorsabban a fertőzési hullám.”

Napi estszámok várható alakulása 2022. február 1-jétől Magyarországon (Forrás: dr. Vattay Gábor)

hirdetés
Ugyanakkor a halálozás mértéke általában tíz nappal követi az új fertőzöttek számának változását, és egy ideig még növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma is.

A delta-hullám ugyan már lement, az abban megbetegedettek azonban még kórházban fekszenek, és a várható elhunytak egy része még azt a vírust kaphatta el. Az omikronnal kórházba kerülteknek viszont már kisebb százaléka fog meghalni, köszönhetően az új vírus okozta betegség enyhébb lefolyásra.

„Magyarországon az ötödik hullám nagyjából hasonló idő, körülbelül harminc–negyven nap alatt csenghet le, mint amennyi idő alatt felfutottt, és hasonló a helyzet a világ többi országában is. Budapest esetében karácsony után kezdődött a jelentős felfutása, és a január 27-i csúcsot követően március elejére kell visszacsúsznia”

– mondta elemzései alapján dr. Vattay Gábor.

Kérdésként merülhet fel, hogy az újrafertőzöttek száma nem késleltetheti-e az ötödik hullám lecsengését. Egy január eleji angliai kutatás százezer PCR-teszt eredményét elemezve jutott arra a megállapításra, hogy a friss Covid-betegek kétharmada korábban már elkapta a koronavírus-fertőzést. Dr. Vattay Gábor is úgy látja,

a mostani omikron-hullám egyik jellegzetessége, hogy azok is újra megfertőződhettek, akik a korábbi hullámokban már átestek a járványon, illetve akik már be voltak oltva.

Immunológiai szempontból tehát más vírus ez az új mutáns a korábbi, delta és delta plusz variánshoz képest. „Ez adta az omikron »versenyelőnyét« a deltához képes – mondta a járványügyi modellező, hozzátéve egy fontos szempontot. – Aki megfertőződött a deltától, azt az omikron meg tudja fertőzni, de akit az omikron megfertőz, azt a delta már nem képes. Így nyomta el, szorította ki a terjedésben az omikron a deltát, amit a hullám elején még nem lehetett előre tudni.”

Dinamikáját tekintve az ötödik hullám sokkal gyorsabban futott fel. Exponenciális szakasza gyorsabb volt, a világon mindenütt két-három naponta duplázódtak meg az esetszámok. Míg a korábbi hullámok idején csak egy-két hét alatt lett kétszer annyi fertőzött. A tetőzés hirtelen, előjelek nélkül áll be, ennek oka pedig egyszerű – magyarázta dr. Vattay Gábor. A fertőzöttek száma egy darabig folyamatosan nő, majd egy idő után elkezd stagnálni.

A tesztelésnek viszont van egy véges kapacitása, az emberek pedig beállnak a feltorlódott sorba. Amikor a járvány elkezd enyhülni, a sor elkezd apadni, de a tesztelés egy ideig még „bedugult” állapotban van, és azt követően is magas esetszámot jelentenek. Ez történhetett január utolsó egész hetében is, ezért volt még magas a mozgó átlag Budapesten. A többi városban is hasonló lesz a helyzet – jegyezte meg az elemző.

Kérdésként merülhet fel, vajon a Nyugat-Európában lábra kapott úgynevezett B2 omikron variáns nem tolhatja-e ki a lecsengést, nem növelheti-e újra az esetszámokat. Dániában és Portugáliában még nem tetőzött az újabb járványhullám, de már megjelent az új mutáció, mely valóban lökést adhat a koronavírus terjedésének. Ha viszont egy népességet a járvány gyengülő, lecsengő szakaszában ér el, akkor – feltéve, hogy az új verzió nem tudja megfertőzni azokat, akik átestek az omikron és a korábbi variánsok fertőzésein – már kevéssé tud hatékonyan terjedni. „Sokat fogunk tanulni abból, vajon tud-e a B2-mutáns újabb hullámot kelteni például a lecsengési szakaszban lévő Nagy-Britanniában, ahová biztosan elér Skandináviából” – mondta dr. Vattay Gábor.

S hogy mit hoz a nyár? Reménykedhetünk-e abban, hogy szinte eltűnik majd a koronavírus, ahogy az elmúlt két évben történt? A járványelemző szerint igen: Magyarországon eddig is jellemző volt a vírusok terjedésének, visszaszorulásának szezonalitása. Úgy tűnik, nem tudnak annyira jól terjedni a száraz levegőben, és várhatóan a jövőben is így lesz. Májustól állnak elő azok az időjárási feltételek, amelyek majdnem vírusmentes nyarat hozhatnak el.

De dr. Vattay Gábor optimista a további időszakra is.

„Azt várjuk, hogy a vírus ősszel már nem hullám formájában fog terjedni, hanem hasonlóan a többi megfázásos betegséghez, szinte csak egyike lesz azoknak. Mivel az omikron végigrohant az egész országon, nagyjából az oltatlanokon is, szinte „beoltotta” a maradék lakosságot is. Az, hogy az omikron a korábbi variánsokhoz képest kevésbé súlyos tüneteket okozott, vagy alig okozott, azon is múlt, hogy már sokan be voltak oltva, vagy korábban elkapták a koronavírust.

Nem csupán a vírus változott meg, hanem az emberek immunitása is elért egy bizonyos szintet. De azért ez senkit se tévesszen meg, ezt még nem lehet nyájimmunitásnak nevezni. Ennek ellenére úgy gondolom, ha a következő mutáns megjelenik, nem úgy hat majd az emberekre, mint az eddigiek, és kevésbé lesz halálos.”



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Alig kaptak levegőt és volt, aki elhányta magát a hőségtől – egy órán át vesztegeltek az utasok az átforrósodott vonatba zárva Balatonfőkajárnál
A Balatonfüredről Budapestre tartó járat a mozdony hibája miatt áll meg a nyílt pályán vasárnap délután. Az egyik utas szerint bezárták a mosdókat és vizet is alig akartak adni nekik.

Link másolása

hirdetés

Az átforrósodott vonatba zárva, a tűző napon vesztegeltek az utasok több mint egy órán át vasárnap délután Balatonfőkajárnál - számolt be róla az RTL Híradó.

A Balatonfüredről Budapestre tartó járat a mozdony hibája miatt állt meg a nyílt pályán. A MÁV szerint a lehető leggyorsabban elindították a segélymozdonyt, vizet pedig csak akkor osztottak volna az utasoknak, ha a vonat két óránál többet vesztegel a nyílt pályán.

Az egyik utas a Híradónak azt mondta, csak fél óra elteltével nyitották ki az átforrósodott vagonok ajtaját.

"Nagy nehezen kaptunk levegőt, de akkor is azt mondták, hogy nem tudunk kimenni a vonatból. Nekünk szerencsénk volt, mert pont egy átjárónál voltunk az ajtónál, de hátul a kisgyerekek nagyon rosszul voltak. Ott kiabáltak a kalauznak, hogy nagyon rosszul vannak és el fognak ájulni, az egyikük oda is hányt"

- mondta a lány, aki szerint a vonat személyzete csak annyit közölt velük, hogy a mozdony hibája miatt nem tudnak tovább menni. Bezárták a mosdókat, és inni se tudtak.

"Vizet is alig akartak adni. 0,3 literes vizet adtak, de azt is nagyon drágán"

- fogalmazott.

hirdetés

A vonat több mint egy órányi veszteglés után tudott csak tovább indulni, amikor rákapcsoltak egy másik mozdonyt. Bevontatták a Polgárdi vasútállomásra, ahol az emberek átszálltak egy másik, Budapestre induló vonatra.

Egy héten belül ez volt a második eset, hogy utasok rekedtek a hőségben egy vonaton. Június végén a MÁV Zürichbe tartó szerelvénye hibásodott meg indulás előtt, ezért utasokkal együtt tárolóvágányra tolták a Keleti pályaudvaron. A vagonban olyan meleg volt, hogy egy gyerek rosszul lett, egy másik utas pedig pánikba esett és betörte az ablakot.

A Híradónak nyilatkozó vasúti közlekedési szakértő szerint a hőhullámok nagy kihívások elé állítják a MÁV gyakran 50 évnél öregebb járműveit.

"Ezeket a járműveket nem ilyen klíma-viszonyokra tervezték ezért az üzemkészségük ilyen időben nagyon nagymértékben leromlik. Ezért is fordulhat elő az átlagosnál sokkal több műszaki meghibásodás. Ezek egy része induláskor kiderül, más része útközben alakul ki"

- fogalmazott Andó Gergely, aki szerint, ha hosszú ideig vesztegel a vonat a nyílt pályán, érdemes segítséget kérni a katasztrófavédelemtől, ők kimentik az utasokat az felhevült vagonokból.

A MÁV az RTL Híradó megkeresésére írásban azt közölte: azonnal elindították a meghibásodott vonathoz legközelebbi mozdonyt, ezért kellett csak egy órát várniuk az utasoknak. Vizet pedig csak akkor vittek volna a vonatra, ha 120 percnél tovább vesztegel a nyílt pályán.

Az RTL Híradó riportja:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
30 évig titkos, hogy mit tett a honvédség, amikor átrepült Magyarország fölött a Zágrábban lezuhant drón
A szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón 40 percet töltött a magyar légtérben még márciusban, mielőtt Horvátországba érkezett, majd Zágrábban lezuhant.

Link másolása

hirdetés

Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón - írja a hvg.hu.

A lap közérdekű adatigénylésében többek között arról érdeklődött, hogy felszálltak-e a Gripenek, hogy ellenőrizzék a légteret, indult-e hivatalos vizsgálat és megállapították-e a felelősséget.

A honvédség parancsnoksága, illetve a Honvédelmi Minisztérium által adott válaszokból viszont az derült ki, hogy

csak 2052-ben tudhatjuk meg: mi történt pontosan 2022. március 11-re virradóra, amikor a horvát fővárosban, Zágrábban lezuhant egy katonai felderítő drón, amely azelőtt 40 percet töltött Magyarország légterében.

Az Ukrajnában felszállt - az ukránok szerint nem általuk indított - drón a román és a magyar légtéren át érkezett Horvátországba, és Zágrábban zuhant le műszaki hiba miatt. A román légtérben mindössze 3 percet töltött. A román védelmi tárca később azt közölte: a gyorsasága és a zord időjárási és terepviszonyok miatt az észlelésen kívül nem tudtak mit kezdeni vele.

A magyar légtérben viszont 40 percet töltött el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón, mielőtt átrepült Horvátországba, majd Zágrábban lezuhant. Később kiderült, hogy a drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, de az nem tartalmazott katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyagot.

hirdetés

A hvg.hu adatigénylésére küldött válaszban az állami szervek arra a jogszabályra hivatkoztak, miszerint "a honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti".

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Annyira kevés a dolgozó, hogy a boltok vasárnapi nyitvatartásának lerövidítését javasolja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
A szakszervezet azt szeretné, hogy a hét utolsó napján az üzletek legfeljebb 12 óráig tarthassanak nyitva.

Link másolása

hirdetés

Ahogy nagyon sok hazai ágazatban, úgy a kereskedelemben is munkaerőhiány tapasztalható. Ez a kedvezőtlen tendencia annak ellenére is hosszú ideje sújtja az ágazatot, hogy a munkáltatók többféle módon is megpróbálták magukhoz csalogatni a szükséges munkaerőt - írja közleményében a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ).

A szakszervezet szerint, mivel a létszámot tartósan nem lehet a szükséges szintre feltornázni, szükség van a helyzet más módon történő kezelésére is.

Úgy vélik, hogy nyitvatartási óraszámok csökkentésével a jelenlegi munkavállalói struktúra munkaóráit úgy lehetne beosztani, hogy magasabb létszám jusson a forgalmasabb időszakokba. Ezzel egyszerre javítható a kereskedelmi szolgáltatás minősége, és csökkenthető a dolgozók munkaterhelése is.

Fentiekre tekintettel

a szakszervezet lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a heti 7 napos nyitvatartási időszak csökkenjen oly módon, hogy a hét utolsó napján az üzletek legfeljebb 12 óráig tarthassanak nyitva

- fogalmaznak a közleményben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy az így nyert óraszámmal részben kiegyenlíthető a munkaerőhiány okozta túlterhelés.

hirdetés

A KASZ szerint egy ilyen szabályozás bevezetése nem csak a kereskedelemben dolgozók munka/magánélet egyensúlyára lenne kedvező hatással, hanem valamennyi munkavállalóéra.

Mint írják: első lépésként a munkáltatói oldal érdekképviseleti szerveivel szeretnének egyeztetni ebben a témában, de végső célként mindenképp egy teljes ágazatra kiterjedő szabályozást tartanák célravezetőnek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Kánikula: csak a Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront
Sok helyen előfordulhat az is, hogy „az utca egyik végét elkaphatja a zivatar, másik felében meg alig esik valami.”

Link másolása

hirdetés

A Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

Ezek alapján a meteorológiai szolgálat azt írta: "a záporos, zivataros jelleg miatt nem lesz egységes a csapadékkép". Példaként erre azt írták, ez az a helyzet, "amikor az utca egyik végét elkaphatja a zivatar, másik felében meg alig esik valami".

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az intenzív cellákat emellett - főként a Dunántúlon - felhőszakadás kísérheti - ismertette a meteorológiai szolgálat azt kérve, hogy mindenki kövesse figyelmeztetéseiket, riasztásaikat.

hirdetés
Az Országos Meteorológiai Szolgálat még keddre is az ország nagy részére adott ki a hőség veszélye miatt figyelmeztetéseket: Békés megyére harmadfokút, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére másodfokút, míg Budapestre, Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyére elsőfokút.

Zivatarveszély miatt az egész országra, továbbá több nyugati megyére a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki.

Az országos tisztifőorvos múlt hétfőtől rendelte el - eredetileg csütörtök éjfélig - a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. Ezt közben július 4., hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Az előrejelzés szerint kedden hajnalban 17-23 Celsius-fokot mérhetnek. A csúcsértékek 24 és 37 fok között alakulnak, a magasabb értékeket délkeleten, az alacsonyabbakat nyugaton mérhetik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: