Az új, olcsóbb Teslákban belülről letakarták az üvegtetőt, hogy aki kevesebbet fizet, ne élvezhesse a látványt

Különös bejegyzést osztott meg Hoppál Péter a Facebook-oldalán. A láthatóan mesterséges intelligenica által kreált képek egyikén három férfit látunk egy ajtókitekintőn keresztül.

A kezében egy pohárral mosolygó Orbán Viktor, a két társát átkaroló Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint az italos üveget tartó Andrej Babiš, visszatérő cseh miniszterelnök néznek be az ajtón. Annak túloldalán pedig az egyértelműen Ursula von der Leyent ábrázoló szőke nő kukucskál kifelé aggódva.

– írta a képhez Hoppál Péter.

„Látom a fideszes Lenin-fiúk megint bátran bebújnának egy nő szoknyája mögé. Bizonyos szempontból megértem őket, mert a gyermekeim édesanyja egymaga több nyelven beszél és többet tud dekázni, mint az egész korrupt orbáni bagázs együttvéve” – írta Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben.

A TISZA Párt elnöke arra reagált, hogy Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter azt üzente Magyar volt feleségének, Varga Juditnak, hogy térjen vissza. A kegyelmi ügybe belebukó volt igazságügy-miniszter visszatérése állandó beszédtéma, melyet leginkább kormánypárti politikusok tartanak fent.

Magyar Péter azt írta, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”.

– zárta posztját a politikus.

A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.

Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:

Szerinte továbbra is súlyos jogállami visszaélésről van szó, mert a világon sehol nem hirdettek ki háborús veszélyhelyzetet, csak Ukrajna és Oroszország áll háborúban.

A keddi vita során a DK-s Sebian-Petrovszki László azt mondta, nincs szükség a rendkívüli állapotra, a kormány szerinte a Szőlő utcai botrányról terelné el a figyelmet. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy érvelt, hogy olyan időket élünk, amikor gyors kormányzati cselekvés kell.

Mivel áprilisban módosult az alaptörvény, a Fidesz–KDNP-nek már nem kell kétharmad a veszélyhelyzet fenntartásához, de a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz továbbra is szükséges. Ez azért lényeges, mert egy esetleges kormányváltás után az új vezetés – például a Tisza Párt – csak kétharmaddal tudna élni ezzel az eszközzel. Eddig ez fordítva működött.

Az ügyvéd felidézte Tuzson Bence esetét is. Az igazságügyi minisztert rendeletben hatalmazták fel, hogy a Szőlő utca–Zsolt bácsi ügyben nyomozati iratokba tekintsen be, és a megállapításait nyilvánosságra hozza. Magyar erre utalva tette fel a kérdést: azok után, amit láttunk, mire számítsunk?

A különleges jogrend 2020 óta kíséri a kormányzás menetét. Először a Covid miatt vezették be, 2022 májusától az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hozták vissza. Azóta „háborús veszélyhelyzetben” élünk, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2015 óta hatályos, de az nem a klasszikus rendkívüli jogrend.

A kabinet a különleges jogrenddel gyorsan, parlamenti vita nélkül dönthet. A veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeletek többsége nem az adott krízisekhez kapcsolódott. 2020-ban rendelettel vonták el az önkormányzatok adóbevételeit, és ingyenes parkolást vezettek be. 2021-ben így módosítottak a választási szabályokon is, hogy a parlamenti választással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást”. Később „háborús jogrendben” könnyítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását, és rendeletek sorával 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint nem adtak engedélyt éjszakai munkavégzésre a Dürer Park mögött zajló építkezéshez, írta a Telex. A lap megkeresésére a kormányhivatal azt közölte:

Emellett a kivitelező legfeljebb 11 decibellel lépheti túl a jogszabályban meghatározott 60 decibeles zajhatárt. A hivatal hangsúlyozta: „A zajos túllépéssel járó munkálatokról és azok időtartamáról a kivitelező feladata tájékoztatni a lakókat.”

A kivitelező, a Dürer Befektetési Kft. kérdésre válaszolva azt írta, hogy az éjszakai munkavégzést egy speciális, 24 órás átfutási idejű munkafolyamat miatt kérelmezték. Közölték: „Az engedély birtokában ez idáig mindössze 2 éjszaka zajlottak munkálatok, amelyről a lakókat előzetesen tájékoztattuk.” Hozzátették, hogy

A társaság kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítanak a környék nyugalmára és a lakók jólétére. Tájékoztatásuk szerint több mint egymilliárd forint értékben végeznek közcélú infrastrukturális fejlesztéseket a környéken, „ezzel tovább növelve a környék élhetőségét és értékét”.

A projektet a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és a Garancsi István, illetve Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market-csoport közös cége, a Dürer Befektetési Kft. valósítja meg. A Főnix Magántőkealap kezelője a Tiborcz tulajdonában álló Gránit Alapkezelő.

A Dürer Park a Kopaszi-gát és a Bosnyák tér mellett azon három budapesti nagyberuházás egyike, amelyek esetében a kormány nem kommunikált nyilvánosan a részletekről, amíg a sajtó, elsősorban a Válasz Online, fel nem tárta azokat. Az Ajtósi Dürer sori lakóépületeket nem az állam vásárolja meg, hanem a beruházó értékesíti, a projekt pedig nem a szokásos magánberuházásokra vonatkozó szabályozás szerint valósul meg, hanem közérdekből kiemelt beruházásként.