JÖVŐ
A Rovatból

Tényleg elhülyülünk, ha sokat használjuk az AI-t? Nyugtalanító eredményre jutott egy új kutatás

A generatív AI megkönnyíti a munkát, de titkon csorbítja a kritikai gondolkodást – figyelmeztetnek a kutatók. Ha túlzottan rábízzuk magunkat, egyre kevésbé leszünk képesek önálló döntéseket hozni. És ez még csak a jéghegy csúcsa.


A mesterséges intelligencia használatának terjedésével egyre több kutatás igyekszik feltárni, hogy a technológia milyen hatást gyakorol ránk, felhasználókra. A nem túl megnyugtató eredmények alapján az AI tompítja a döntéshozatalban játszott szerepünket a munkában, lustává tesz minket a tanulási folyamatok során, és kihatással van az érzelmi reakcióinkra, arra, ahogyan a világot érzékeljük és másokkal bánunk.

A legfrissebb erre vonatkozó kutatást a Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói jegyzik. Tanulmányukban összefoglalták a tapasztalataikat arról, hogy hogyan befolyásolja a generatív AI használata a kritikai gondolkodási képességeket a munkahelyen. Szerintük:

Ha a technológiát nem megfelelően használjuk, az a kognitív képességeink hanyatlásához vezethet, pedig ezeket meg kellene őriznünk.

A tudósok azt találták, hogy amikor az emberek a munkájuk során generatív AI-ra támaszkodnak, inkább az köti le a figyelmüket, hogy a mesterséges intelligencia válaszai megfelelő minőségűek-e a felhasználásra, ahelyett hogy alkalmaznák a magasabb szintű kritikai gondolkodási készségeiket: például információt alkotnának, értékelnének vagy elemeznének. Ha a felhasználók csak akkor avatkoznak be, amikor az AI válasza nem megfelelő, kimaradnak a rutinhelyzetekből, amelyek segítik az ítélőképességük fejlesztését és a kognitív képességeik erősítését. Ebből az következik, hogy utóbbi készségeik idővel megkopnak, így nem tudják majd alkalmazni őket akkor, amikor valóban szükség lenne rájuk.

Másként fogalmazva: ha túlságosan ráhagyatkozunk az AI-ra, kevésbé leszünk képesek önállóan megoldani a problémákat, amikor hibázik.

A Microsoft által támogatott kutatásban 319 olyan ember vett részt, akik legalább heti rendszerességgel használnak generatív AI-t a munkájuk során. Arra kérték őket, hogy osszanak meg három példát a mesterséges intelligencia használatára az alábbi három kategória szerint:

  1. Tartalom létrehozása (például egy munkával kapcsolatos sablon e-mail).
  2. Információ alkotása (egy téma kutatása vagy egy hosszú cikk összegzése).
  3. Tanácsadás (irányelvek kérése vagy diagram készítése rendelkezésre álló adatokból).

Megkérdezték tőlük azt is, hogy ezeknél a feladatoknál mennyire használják a kritikai gondolkodási készségeiket, valamint hogy az AI alkalmazása több vagy kevesebb erőfeszítést igényel-e. Arra ugyancsak kíváncsiak voltak, hogy a felhasználók mennyire bíznak saját magukban, az AI-ban, illetve az AI adta válaszok kiértékelésére való képességükben.

A résztvevők 36 százaléka azt mondta, használja a kritikai gondolkodási készségeit, hogy csökkentse az AI-használatból esetlegesen adódó negatív következményeket.

Egyikük például azt állította, hogy a ChatGPT-t teljesítményértékelő szöveg megírására használta, de alaposan átnézte az eredményt, nehogy véletlenül olyasmit küldjön tovább, ami miatt megütheti a bokáját. Egy másik résztvevő az AI által generált e-maileket módosította, mielőtt elküldte volna a főnökének, mert a munkahelyén erős a hierarchia, és komolyan veszik a korkülönbségek tiszteletben tartását. Sok esetben viszont az emberek egyéb forrásokból, például a YouTube-ról vagy a Wikipédiáról ellenőrizték az AI által adott válaszokat – ezzel részben értelmetlenné is téve a használatát.

Fotó: Freepik

Ahhoz, hogy a munkavállalók képesek legyenek ellensúlyozni az AI hiányosságait, érteniük kell az információk eredetét és keletkezését. Valahogy úgy, mint amikor idegen nyelvet tanulunk: amíg nem értjük a nyelvtant, hiába kérjük a tanárt, hogy társalgást oktasson. De a kutatásnak nem minden résztvevője volt tisztában azzal, hogy az AI-nak pontosan milyen korlátai is vannak.

„A generatív AI válaszainak lehetséges negatív következményei ösztönözhetik a kritikus gondolkodást, de csak akkor, ha a felhasználó tudatosan felismeri ezeket a kockázatokat” – írják a kutatók, akik arra jutottak, hogy azok, akik jobban bíznak az AI-ban, kevesebb kritikai gondolkodást alkalmaznak, mint azok, akik inkább a saját képességeikben hisznek. Bár nem állítják egyértelműen, hogy a generatív AI használata butábbá tesz, rámutatnak: ha túlságosan támaszkodunk mesterséges intelligencia eszközökre, akkor gyengül az önálló problémamegoldó képességünk.

Más is igazolta, hogy az AI negatív hatással lehet az emberi gondolkodásra és döntéshozatalra

A Microsoft és a Carnegie Mellon eredményeihez hasonló következtetésekre jutott egy közel ugyanakkora mintán (285 fő), de a világ másik végén, felsőoktatásban tanuló pakisztáni és kínai hallgatók részvételével végzett kutatás is. Az ebből született tanulmány szerint az AI használata lustává teszi az embert, és hátráltatja a magabiztos döntéshozatalban, míg a feltétel nélküli elfogadása és alkalmazása – anélkül, hogy figyelembe vennénk az emberi tényezőket – veszélyes lehet.

A kutatás eredményei szerint az AI hatása az emberi lustaságra 68,9, a személyes adatvédelem és biztonság problémáira 68,6, míg a döntéshozatali képességek elvesztésére 27,7 százalékban érhető tetten.

Amikor az AI használata és az erre való támaszkodás növekszik, az automatikusan korlátozza az emberi agy gondolkodási képességét. Ennek eredményeként az emberek gondolkodási kapacitása gyorsan csökken, vagyis az AI „elveszi az emberi intelligenciát, és mesterségesebbé teszi az embert” – fogalmaztak a tudósok, hozzátéve: a technológiával való túlzott interakció arra kényszerít, hogy algoritmusok módjára gondolkodjunk, anélkül, hogy valóban értenénk az egyes folyamatokat.

A másik probléma az, hogy az emberek ma már szinte minden területen AI-ra támaszkodnak. És bár kétségtelen, hogy javította az életszínvonalat, és megkönnyítette a mindennapokat, közben negatívan befolyásolta az embereket: türelmetlenné és lustává tette őket – állítja a tanulmány. Ahogy az AI egyre mélyebben beépül a különböző tevékenységekbe, például a tervezésbe és szervezésbe, fokozatosan visszafogja az emberi agy gondolkodási és mentális erőfeszítéseit.

Következésképp: az AI túlzott használata rontja a szakmai készségeket, és stresszt okozhat, amikor fizikai vagy szellemi erőfeszítésre van szükség.

A kutatók leszögezik: a technológia általában kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban. Segít megfelelően felhasználni az információkat és a tudást, hogy jó döntéseket hozzunk a szervezetekben (például a munkahelyeken) és az innovációk során. Ennek megfelelően hatalmas mennyiségű adatot állítunk elő, a vállalatok pedig az AI segítségével hatékonyabbá teszik ezek feldolgozását, miközben az emberek kiszorulnak az adatok aktív felhasználásából. Sokan azt hiszik, hogy élvezik az AI előnyeit, és időt takarítanak meg, de közben arról van szó, hogy az AI fokozatosan átveszi az emberi agy szerepét, csökkentve ezzel a kognitív képességeket.

Az ember kiszorul a döntéshozatalból az AI-val szemben

Tény, hogy az AI technológiák és alkalmazások számos előnnyel járnak, de komoly negatív következményei is vannak, és az egyik legnagyobb probléma a mesterséges intelligencia szerepének növekedése a döntéshozatalban, amiben így egyre kevésbé kap teret az emberi mentális képesség, az intuitív elemzés, a kritikai gondolkodás és a kreatív problémamegoldás. Ennek egyenes következménye az lehet, hogy ezek a képességek fokozatosan elvesznek.

Az AI terjedésének gyorsaságát jól szemlélteti, hogy a stratégiai döntéshozatalban való alkalmazása öt év alatt tízről 80 százalékra nőtt – hívják fel a figyelmet a tudósok.

Az egyetemeken az oktatási és az adminisztratív folyamatokban is egyre nagyobb teret nyer az AI. A hallgatók a felvételi követelmények keresésétől a diplomák átvételéig sokféle mesterséges intelligencia alapú megoldással találkoznak, például személyre szabott tanulás, tutorálás, gyors válaszadás vagy éppen folyamatosan elérhető tanulási lehetőségek és automatizált feladatok formájában. A hallgatói adatok nyilvántartásában és elemzésében szintén az AI döntéseire támaszkodnak, akár a rendszerbe vetett bizalom, akár az automatizálás okozta lustaság miatt.

Fotó: Freepik

Az oktatók és az adminisztratív dolgozók ugyancsak egyre kevésbé használják a saját kognitív képességeiket az akadémiai és adminisztratív döntések meghozatalakor, miközben mindennap nő a függőségük az AI rendszerektől. Összességében az AI az oktatási intézményekben automatizálja a működést, és minimálisra csökkenti a személyzet részvételét a különböző feladatok elvégzésében és a döntéshozatalban. És ne legyen illúziónk: nincs ez másképp vállalati és munkahelyi környezetben, illetve idővel minden területen – hiszen az AI hosszú távon nem hagyja érintetlenül az emberi psziché más területeit sem.

Mit tesz az AI az emberi pszichével?

Öznur Altındal szociológus úgy látja, bár az emberi pszichológia és az AI kapcsolata fiatal, máris kijelenthető, hogy egyben összetett és sokrétű is. Az AI a számítástechnika, a matematika és a mérnöki tudományok összefonódása, amely olyan rendszereket hoz létre, amelyek képesek utánozni vagy akár meghaladni az emberi gondolkodást, tanulást, érzékelést és döntéshozatalt.

Az emberi pszichológia pedig fontos szerepet játszik az AI fejlesztésében, hiszen az algoritmusait gyakran az emberi gondolkodás mintájára tervezik, kifejezetten azért, hogy utánozzák annak összetettségét és rugalmasságát. De az AI hatása az emberi érzelmekre, gondolkodásra és viselkedésre még nem teljesen ismert – figyelmeztet a tudós.

Az AI-nak lehetnek pozitív és negatív hatásai az emberi pszichére. Pozitívum, hogy növelheti az információfeldolgozó képességet, illetve bizonyos esetekben kielégítheti az érzelmi és társas szükségleteket. Mindezzel egy időben viszont csökkentheti az emberek önbizalmát, fokozhatja az elszigeteltség érzését, és elősegítheti, hogy az emberek túlságosan ráhagyatkozzanak.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megértsük az AI és az emberi pszichológia közötti kölcsönhatásokat, hogy a lehető legjobban kezeljük a mesterséges intelligencia szerepét.

Az egyik legfontosabb tényező, amit figyelembe kell venni, hogy az AI-technológiák jelentősen befolyásolhatják az emberek világérzékelését. Az adatfeldolgozási és elemzési képességeik átalakíthatják azt, ahogyan az emberek értelmezik a környezetüket, a körülöttük zajló eseményeket vagy más embereket. Az AI-alapú adatelemző eszközök például gyorsan és hatékonyan képesek feldolgozni nagy mennyiségű adatot, ami segíthet bizonyos helyzetek tágabb összefüggésekben történő értelmezésében és egyes döntések alaposabb előkészítésében. Az AI érzékelési technológiái – például a kép- és hangfelismerés – kibővíthetik az emberek észlelési képességeit, így az ilyen eszközök újabb és gazdagabb interakciós formákat kínálhatnak.

Az AI hatása az emberek érzelmi reakcióira és társas kapcsolataira

Az érzelemfelismerő technológiák képesek érzékelni az emberek érzelmi állapotát, előre jelezhetik a reakcióikat, sőt bizonyos esetekben kielégíthetik az érzelmi szükségleteiket is. Az érzelemfelismerő technológiák például az írott vagy kimondott szavak alapján felismerhetik az emberek érzelmeit. Ez lehetővé teszi az AI számára, hogy személyre szabottabb és empatikusabb szolgáltatásokat nyújtson, mivel képes megtanulni az emocionális reakciókat, amelyekhez hatékonyabban is igazodik. De biztos, hogy jól van ez így? Altındal szerint nem igazán, mert az érzelmi reakciók félreértelmezése vagy manipulálása negatív hatással lehet az emberek lelkiállapotára, az érzelmi reakciók gépi utánzása pedig felszínessé teheti az érzelmi élményeket és kapcsolatokat, ami fokozza a magányosság érzését is.

Fotó: Freepik

De az AI nemcsak az emberi érzékelést és érzelmeket, hanem a viselkedést is befolyásolhatja. Mivel képes gyorsan és részletesen elemezni az információkat, átalakíthatja az emberek döntéshozatali folyamatait. Az érzelmi elemzés és érzékelés révén képes befolyásolni az emberek társas kapcsolatait és érzelmi válaszait, azzal pedig, hogy személyre szabott és interaktív élményt nyújt, óhatatlanul hatással van az emberek kommunikációjára és viselkedésére. Ezzel összefüggésben megváltozik az emberek közötti kommunikáció és interakció, ami egy ideje már jól tetten érhető az AI-alapú közösségi média platformokhoz és üzenetküldő alkalmazásokhoz idomult kapcsolattartási szokásainkban.

Összességében tehát az AI mellett szól, hogy az érzelmi reakciók felismerésének és értelmezésének képessége segíthet az embereknek jobban megérteni egymás érzelmi állapotát, viszont nyomós ellenérv lehet, hogy a túlzott használata gyengítheti az emberek közötti valódi társas kötelékeket, sőt ha az AI félrevezető vagy manipulatív információkat szolgáltat, az bizalmi problémákhoz vezethet.

Etikai kérdőjelek sorakoznak az AI-használat mögött

Altındal levezeti: az AI emberi észlelésre, érzelmekre, viselkedésre és kapcsolatokra gyakorolt hatása fontos etikai kérdéseket vet fel. Az általa generált hamis vagy félrevezető információk torzíthatják az emberek valóságérzékelését, ami negatívan befolyásolhatja döntéseiket és társas interakcióikat, ezért a mesterséges intelligencia etikus használata kulcsfontosságú, ha minimalizálni akarjuk az emberi pszichére gyakorolt negatív hatások esélyét. Ez magában foglalja az AI érzékeny alkalmazását az érzelmi és társas igények figyelembevételével, valamint olyan rendszerek tervezését, amelyek segítik az emberek objektív valóságészlelését.

Az AI és az emberi pszichológia közötti kapcsolat bizonyosan szorosabbá válik, és a jövőben még nagyobb hatást gyakorolhat az információfeldolgozásra, az érzelmi reakciókra, a viselkedésre és a társas kapcsolatokra. Lévén hogy, ahogy a fentiekből világosan látszik, képes átalakítani az emberek döntéshozatali folyamatait és interakciós szokásait, a mesterséges intelligencia etikus felhasználása egyre fontosabb kérdés lesz. Rajtunk a sor, hogy vegyük a fáradtságot, és a megfelelő kezelése érdekében megértsük a mechanizmusait, veszélyforrásait és fejlődési irányát, ezzel pedig minimalizáljuk, hogy törékennyé tegye az életünket társadalmi szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Kiderült, meddig marad élhető a Föld – szuperszámítógépekkel számolta ki a NASA
Nem villámcsapás-szerű összeomlásra, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlásra kell készülnünk a kutatás eredménye szerint.


A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.

A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.

A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.

A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint

ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.

Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.

Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:

a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.

A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk