Nehezen átérezhető az a fájdalom és aggodalom, amit Sallai Nóra férje él át már egy hete. A színésznőt és kisfiukat, egy súlyos autóbaleset után mindketten életveszélyes állapotban szállították kórházba. Azóta is az intenzív osztályon fekszenek, és bár Nóra állapota a Blikk információi szerint válságos, férje és családja napról napra bízik a csodában.
Sallai Nóra és második férje, akivel 2016-ban házasodtak össze, a legnagyobb boldogságban élt együtt. Szerelmük megkoronázása volt Bende, aki 2018-ban született meg. A család élete idilli volt, egészen a múlt pénteki tragédiáig. Aznap délután Nóra és kisfia hazafelé tartottak autójukkal, amikor egy BMW óriási sebességgel nekik ütközött. A brutális baleset következményeként Bendét a helyszínen újra kellett éleszteni, állapotáról azóta sem tudni pontos részleteket. Nóra is válságos állapotban van, az orvosok sorra végzik rajta a műtéteket, hogy növeljék az életben maradásának esélyét. Az országos összefogásnak köszönhetően irányított véradást is szerveztek számára.
Anya és fia két különböző kórházban fekszik, így a család állandóan ingázik, hogy mindkettőjükkel ott lehessenek. A férje minden nap látogatja Nórát, mellette van az édesanyja és nővére is.
„Az egész családot felemészti az aggodalom, és egyre kevesebb a remény. A férje romokban van, úgy érzi, darabokra hullott az élete”
A helyzet leginkább a családfőt viseli meg. Teljesen magába zuhant, és már nem látja a kiutat a kétségbeejtő helyzetből. A barátai és rokonai viszont nem hagyják, hogy egyedül maradjon ebben a nehéz időszakban.
„Feladta a munkáját is, mert most képtelen bármi másra koncentrálni. A barátok és családtagok megszervezték, hogy mindig legyen mellette valaki. Nem merik egyedül hagyni sem nappal, sem éjjel, annyira megrendítette őt a történtek súlya”
– mesélte a lapnak egy ismerős.
Nehezen átérezhető az a fájdalom és aggodalom, amit Sallai Nóra férje él át már egy hete. A színésznőt és kisfiukat, egy súlyos autóbaleset után mindketten életveszélyes állapotban szállították kórházba. Azóta is az intenzív osztályon fekszenek, és bár Nóra állapota a Blikk információi szerint válságos, férje és családja napról napra bízik a csodában.
Sallai Nóra és második férje, akivel 2016-ban házasodtak össze, a legnagyobb boldogságban élt együtt. Szerelmük megkoronázása volt Bende, aki 2018-ban született meg. A család élete idilli volt, egészen a múlt pénteki tragédiáig. Aznap délután Nóra és kisfia hazafelé tartottak autójukkal, amikor egy BMW óriási sebességgel nekik ütközött. A brutális baleset következményeként Bendét a helyszínen újra kellett éleszteni, állapotáról azóta sem tudni pontos részleteket. Nóra is válságos állapotban van, az orvosok sorra végzik rajta a műtéteket, hogy növeljék az életben maradásának esélyét. Az országos összefogásnak köszönhetően irányított véradást is szerveztek számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktort „atombomba jellegű mellberúgás” érte Brüsszelben: egy titkos dokumentumot kapott Ukrajnáról
A miniszterelnök szerint az uniós csúcson egy olyan papírt tettek elé, ami tönkreteheti az EU-t. Azt is mondta, hogy szerinte az ukránok azon dolgoznak, hogy kormányváltás legyen Magyarországon.
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után, a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy olyan dokumentumot látott, amely „atombomba jellegű mellberúgás” volt számára.
Elmondása szerint kapott egy papírt, amit nem jogosult nyilvánosságra hozni, és ami arról szól, hogy „befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét”.
A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre.
„Nem tudom, hogy ez eredmény, de mindenképpen atombomba jellegű mellberúgás volt, mert azt hittük, hogy az ukránoknak van egy ilyen igényük, az Unió meg majd próbál esetleg valamit csökkenteni, de nem” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: „Úgy, ahogy jött Ukrajnából az igény, befogadták az egészet.”
A miniszterelnök szerint a megbeszélés fő napirendi pontja nem is ez volt, hanem az újonnan létrejött Béketanács. Úgy látja, az EU-ban zavart okozott, hogyan viszonyuljanak egy olyan új testülethez, „ami bevallottan azért jött létre, mert a régiek már nem működnek, viszont baj van a világban, és valakinek békét kell teremteni”. Állítása szerint az unióban csak Magyarország és Bulgária támogatta a kezdeményezést.
„Ketten voltunk csak, akik támogatták, a bolgárok meg mi, akik azt mondtuk, hogy ez egy jó cél. Valóban a régi szervezetek nem működnek. Akkor próbáljunk meg valami újat”
– mondta. Kifejtette, hogy az amerikaiak vezetik a szervezetet, amelyben a válságtérségek országai, mint Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és Azerbajdzsán is részt vesznek. Úgy érzi, ebből „kijöhet valami”, és szerinte „mindenképpen több esélye van ennek a szervezetnek a sikerére és a békére, mint a régieknek, amelyek kudarcot vallottak”. Az EU-s tagállamok hezitálásával kapcsolatban megjegyezte:
„Tehát nem a mi gondunk, hanem az ő gondjuk. Mi rendben vagyunk, tudjuk, hogy mit akarunk.”
Arra a hírre, hogy Amerika, Oroszország és Ukrajna között találkozó jöhet létre, Orbán Viktor azt mondta, ők is dolgoznak ezen. „Előbb-utóbb lesz békecsúcs Budapesten. Nem tudjuk még, hogy pontosan mikor és milyen szereplőkkel, de ez nem került le a napirendről” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez az amerikaiak és a magyar kormány jegyzeteiben is szerepel.
A davosi ukrán elnöki kijelentésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, ehhez hozzá kell szokni, mert kampány van. Szerinte „a választásoknak a legnagyobb tétje Magyarországon kívül Ukrajnában van”. Ezt azzal indokolta, hogy az általa korábban említett dokumentum azt is leírja, hogy 2027-ben Ukrajnának csatlakoznia kell az Európai Unióhoz, amit Magyarország ellenez.
„Tehát szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazna, hogy beüljenek az Európai Unióba”
– vélekedett. Állítása szerint az ukránok úgy gondolják, a magyar akadályt egyetlen módon lehet elhárítani: ha ukránbarát kormány lesz Magyarországon.
„És ezen dolgoznak. [...] Ezért tudomásul kell vennünk, hogy az ukránok aktív szereplői lesznek a magyar kampánynak, mert elemi érdekük fűződik hozzá, hogy Magyarországon kormányváltás legyen”
– mondta Orbán, majd hozzáfűzte: „Ez nem valami szép dolog, de érthető. Majd megküzdünk ezzel is.”
A TISZA Párt szavazási távolmaradásával kapcsolatos kérdésre úgy reagált: „Én a régi iskolához tartozom. Tehát ha van egy ügy, akkor bút vagy bát kell mondani. Ha sunyog, csak ráfázik.”
Az Ukrajnának szánt további uniós hitelekkel kapcsolatban a kormányfő egy brüsszeli tervről beszélt. Szerinte a 90 milliárd euróból a 2026-os és 2027-es évet oldanák meg, majd 2028-ban egy új költségvetésből, a magyar kormány „félretolásával” már nem külön hitelből, hanem az unió költségvetéséből adnának rengeteg pénzt Ukrajnának. „Ez az ő tervük. Mi ezt szeretnénk megakadályozni” – szögezte le. Azt javasolja, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az EU-n kívül, önkéntes alapon.
„De miért kell ezért tönkretenni az Európai Uniót?”
– tette fel a kérdést. Arra a felvetésre, hogy Kijev jelezte-e valaha a háláját Magyarországnak, a miniszterelnök úgy felelt: „Ez nem része az ukrán karakternek. Ilyen az élet.”
Az interjú végén Orbán Viktor Európa helyzetét értékelte. Kijelentette: „Minden vezető tudja Európában, hogy az önállósághoz erő kell, és ez ma nem áll rendelkezésre.”
Úgy látja, „Európa egy olyan kontinens, amely ma nem tudja magát katonailag megvédeni”, csökken a versenyképessége, demográfiai problémákkal küzd, és a migráció is destabilizálja.
Ebből azt a következtetést vonta le, hogy „Európa egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy biztonságban elgondolhassa a saját jövőjét az amerikaiakkal való együttműködés nélkül”.
Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki EU-csúcs után, a sajtónak nyilatkozva arról beszélt, hogy egy olyan dokumentumot látott, amely „atombomba jellegű mellberúgás” volt számára.
Elmondása szerint kapott egy papírt, amit nem jogosult nyilvánosságra hozni, és ami arról szól, hogy „befogadták az ukránok 800 milliárd dolláros igényét”.
A kormányfő állítása szerint van egy ukrán igény arra, hogy az Európai Unió a következő tíz évben 800 milliárd dollárt adjon Ukrajnának, a látott dokumentum pedig lényegében jóváhagyja ezt, és terveket is felvázol az összeg előteremtésére. Szerinte ez lényegében eladósodást jelent, és a dokumentum arról is ír, hogy a 800 milliárdon felül további 700 milliárdos hadi kiadási szükséglet is lesz a következő tíz évre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Akadjon a torkodon az a torta!” - Kiakadt az EP alelnöke, miután Simion Grönland alakú tortát szeletelt Washingtonban
Nicu Ștefănuță azért bírálta George Simiont, mert részt vett egy Grönlandot ábrázoló torta felszeletelésében. Szerinte a gesztus egy NATO-szövetséges ország szuverenitását gúnyolja ki.
„Akadjon a torkodon az a torta!” – ezt üzente csütörtökön az Európai Parlament alelnöke, Nicu Ștefănuță a román AUR elnökének, George Simionnak. A kemény üzenet előzménye egy washingtoni gála volt, ahol Simion szerdán este amerikai zászlóval borított, Grönland alakú tortát szeletelt. Az eseményt a Republicans for National Renewal nevű szervezet tartotta a Kennedy Centerben, Trump elnöki beiktatásának első évfordulóját ünnepelve. A jelenlévő republikánus kongresszusi képviselők, köztük a floridai Anna Paulina Luna és a tennessee-i Andy Ogles is részt vettek a torta felvágásában, írja a The Independent.
A jelenetről az eseményt szervező Republicans for National Renewal tett közzé videót, amelyen jól látszik, ahogy Anna Paulina Luna vágja az első szeletet a süteményből, ami egyértelmű utalás volt a Trump-kormányzat korábbi törekvésére, hogy megvásárolja Dániától a szigetet.
A felvételen a háttérből többek között az hallatszik, ahogy a tortát „az 51. államként” emlegetik, egy másik hang pedig megjegyzi: „nemzetközi botrány lesz”.
A román politikus a helyszínen úgy fogalmazott: „Ott leszünk a világ minden szabad emberéért.” Az AUR párt közleménye szerint Simion egy díjat is átvett a gálán „a szólásszabadság és a demokrácia védelméért”.
A videó megjelenése után Simion azzal próbálta csillapítani a kedélyeket, hogy „Nem lesz semmilyen katonai támadás Grönland ellen”. A román és európai politikai színtéren azonban heves reakciókat váltott ki a gesztus. Nicu Ștefănuță EP-alelnök videóüzenetében azt is feltette kérdésként Simionnak, hogy mit szólna, ha a torta „Grönland helyett Dobrudzsa lenne”. Hozzátette: „Ha egy családtagodat megtámadják, nem nevetsz a komoly dolgokon”.
A tortaszeletelésről kézült videót itt lehet megnézni:
Aflat în SUA, Simion aplaudă intențiile de anexare a Groenlandei și taie un tort reprezentând Groenlanda pic.twitter.com/JVaVWk6rVc
A román belpolitikában sem maradtak el a reagálások. Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke bejelentette, hogy a Képviselőház jogi bizottságához fordul, hogy vizsgálják ki az ügyet, Simion tettét pedig „Románia imázsának szabotálásaként” értékelte. Még a szintén radikális jobboldali S.O.S. România párt is elítélte a washingtoni akciót, „szégyenletes és felelőtlen gesztusnak” nevezve azt. Az esemény amerikai résztvevői eközben a közösségi médiában is büszkélkedtek a tortával: Anna Paulina Luna egy fotót is közzétett, amelyen megjelölte a dán miniszterelnököt.
„Akadjon a torkodon az a torta!” – ezt üzente csütörtökön az Európai Parlament alelnöke, Nicu Ștefănuță a román AUR elnökének, George Simionnak. A kemény üzenet előzménye egy washingtoni gála volt, ahol Simion szerdán este amerikai zászlóval borított, Grönland alakú tortát szeletelt. Az eseményt a Republicans for National Renewal nevű szervezet tartotta a Kennedy Centerben, Trump elnöki beiktatásának első évfordulóját ünnepelve. A jelenlévő republikánus kongresszusi képviselők, köztük a floridai Anna Paulina Luna és a tennessee-i Andy Ogles is részt vettek a torta felvágásában, írja a The Independent.
A jelenetről az eseményt szervező Republicans for National Renewal tett közzé videót, amelyen jól látszik, ahogy Anna Paulina Luna vágja az első szeletet a süteményből, ami egyértelmű utalás volt a Trump-kormányzat korábbi törekvésére, hogy megvásárolja Dániától a szigetet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tizenkét megyére adtak ki riasztást az ónos eső miatt – országszerte csúszós utak nehezíthetik a közlekedést
Az ország középső és déli részén kell ónos esőre számítani, míg északon havazhat. A jellemzően 1 mm-es jégréteg miatt a közlekedés veszélyessé válhat. Aki teheti, ne induljon útnak autóval, ha mégis, ajánlott lassabban vezetni és nagyobb követési távolságot tartani.
Országszerte veszélyes, csúszós utakra kell készülni január 23-án, pénteken: tizenkét vármegyére adott ki elsőfokú riasztást ónos eső miatt péntekre a HungaroMet.
E szerint Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Veszprém vármegyékben kell gyenge ónos esőre készülni. A lerakódó jég vastagsága jellemzően 1 milliméter alatt marad.
A nap folyamán több hullámban érkezik a csapadék. Míg az északi határvidéken és az Északi-középhegység magasabban fekvő részein lepel-2 centiméter tapadó hó hullhat, addig másutt eső, illetve
a reggeli, délelőtti, valamint az esti óráktól ónos eső és fagyott eső is valószínű. Az ónos eső mennyisége jellemzően 1 milliméter körüli lehet, de helyenként ennél több is előfordulhat.
Északon és északnyugaton többnyire erősen felhős vagy borult, helyenként párás időre kell készülni, délebbre ugyanakkor akár hosszabb időre is felszakadozhat a felhőzet. A keleties szél csak az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg helyenként.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 és +1 fok körül alakul, de északnyugaton ennél hidegebb, délen és délkeleten pedig enyhébb lehet az idő. Késő estére -4 és 0 fok közé hűl le a levegő.
Ónos eső miatt kiadott riasztás esetén a hatóságok azt tanácsolják, hogy az érintett területeken csak az induljon útnak, akinek halaszthatatlan dolga van. Aki mégis autóba ül, tartson nagyobb követési távolságot és vezessen lassabban.
A gyalogosoknak a csúszásmentes cipő viselése és a kisebb lépésekkel való közlekedés javasolt a balesetek elkerülése érdekében. A HungaroMet napközben is frissíti a veszélyjelzéseit, ha változás lesz, arról oldalunkon is beszámolunk.
Országszerte veszélyes, csúszós utakra kell készülni január 23-án, pénteken: tizenkét vármegyére adott ki elsőfokú riasztást ónos eső miatt péntekre a HungaroMet.
E szerint Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Veszprém vármegyékben kell gyenge ónos esőre készülni. A lerakódó jég vastagsága jellemzően 1 milliméter alatt marad.
A nap folyamán több hullámban érkezik a csapadék. Míg az északi határvidéken és az Északi-középhegység magasabban fekvő részein lepel-2 centiméter tapadó hó hullhat, addig másutt eső, illetve
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Népszava: Az orosz háborús költségek tizede mehetett el a magyar rezsivédelmi alapból
A lap számításai szerint a rezsivédelmi alapból 2022 októbere óta mintegy 5376 milliárd forintot költöttek támogatásokra. A kormány a kifizetéseket a lakossági rezsicsökkentés védelmével indokolja.
A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány több mint 5000 milliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját a rezsivédelmi alapból. A lap becslése szerint a költségvetési forráson túli, elfogyasztott energia után fizetett összegekkel együtt a teljes tétel elérheti a 9 ezer milliárd forintot is, ami az ukrajnai háború orosz oldali költségeinek akár a tizedét is fedezhette.
A lap a számításait a Magyar Közlönyben 2022 októbere óta megjelent, közel 500 külön tételre alapozta. Ez idő alatt a „rezsivédelmi” alap körülbelül 5376 milliárd forintot költött különböző jogcímen támogatásokra. Feltételezésük szerint az államkasszából az elmúlt három évben rezsivédelem címszó alatt kifizetett összeg az MVM-en átfolyva túlnyomórészt az oroszoknál kötött ki.
A lap szerint „sajátos egybeesés”, hogy az állami energiacsoport az „állami pénzcsap megnyitása óta mutat fel évi több százmilliárdos nyereségeket és fizet (mondhatni vissza) hasonló nagyságrendű osztalékot az állami tulajdonosnak”.
A részletes adatokból kiderül, hogy a kormány tavaly négy alkalommal „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címen összesen 819 milliárd forintot utalt az MVM-nek. A távhőcégek tavaly 64,5 milliárd forint támogatást kaptak, a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség pedig három részletben 19 milliárdot kapott „különleges” gáz tárolására. A kormány idénre 792,5 milliárd forintot tervez a lakossági rezsialapra, amelynek fedezetét részben extraadók, részben központi támogatás biztosítja.
A kormányzat kommunikációja szerint a Rezsivédelmi Alap célhoz kötött, és a lakossági rezsicsökkentés fenntartását szolgálja. Az MVM korábban azzal indokolta a jelentős nyereségét és az államnak fizetett osztalékokat, hogy azok főként a külföldi versenypiaci tevékenységének sikeréből származnak.
A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány több mint 5000 milliárd forinttal támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját a rezsivédelmi alapból. A lap becslése szerint a költségvetési forráson túli, elfogyasztott energia után fizetett összegekkel együtt a teljes tétel elérheti a 9 ezer milliárd forintot is, ami az ukrajnai háború orosz oldali költségeinek akár a tizedét is fedezhette.
A lap a számításait a Magyar Közlönyben 2022 októbere óta megjelent, közel 500 külön tételre alapozta. Ez idő alatt a „rezsivédelmi” alap körülbelül 5376 milliárd forintot költött különböző jogcímen támogatásokra. Feltételezésük szerint az államkasszából az elmúlt három évben rezsivédelem címszó alatt kifizetett összeg az MVM-en átfolyva túlnyomórészt az oroszoknál kötött ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
