Teljes vonalon jár az M3-as metró hétfőtől

„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.

A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.

– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.

Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.

– mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.

Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.

Pénzügyi csapásként élik meg sokan az utóbbi időben kézhez kapott energiaszámlájukat, az elégedetlenség pedig mostanra odáig fajult, hogy utcára vonulnak az MVM ügyfelei.

– írja olvasói levél nyomán a 24.hu.

Tóth Zoltán László, a tüntetés szervezője annyit közölt, hogy az esemény tematikus lesz, és főleg azokat várják, akiket az állami cég „adósságba húzott be”. Azt ígérte, a további részleteket hamarosan közzéteszik.

Ezzel párhuzamosan rohamosan bővül az „MVM és egyéb rezsikárosultak” nevű Facebook-csoport létszáma is (már több mint 19 ezren vannak), ahol sok fogyasztó a nagy, időnként akár milliós nagyságrendű összeget elérő számlák miatt emel kifogást.

2025. január 1-jétől az okosmérővel rendelkező ügyfeleknél bevezették az idősoros, havi tényleges fogyasztás alapú elszámolást, ami különösen a téli hónapokban okozhatott magasabb számlákat.

Az MVM erre reagálva 2025 tavaszán fizetési haladékot és részletfizetési lehetőséget biztosított az érintetteknek, és ígéretet tett az egyenletes részszámlázás lehetőségének visszaállítására. Ősztől a számlákon szereplő úgynevezett „rezsiboxban” is változás történt: a megtakarítást már nem a világpiaci árhoz, hanem a lakossági piaci árhoz viszonyítva kell kimutatni.

Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.

A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”

Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.

A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.

A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.

Miközben Washington egyre türelmetlenebbül várja Kijev válaszát az asztalra tett amerikai béketervre, Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A Kreml tájékoztatása szerint

Erdoğan a maga részéről felajánlotta Isztambult a béketárgyalások lehetséges helyszínéül, és jelezte, hogy Törökország minden eszközzel kész támogatni a folyamatot - számolt be az Interfax.

A telefonhívásra azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök határidőt szabott Kijevnek: november 27-ig, azaz csütörtökig vár választ a javaslatcsomagra - bár azóta elhangzott, hogy ez nem a végső ajánlata. A Washington Post információi szerint az első tervezet súlyos ukrán engedményeket tartalmaz. Ezek között szerepel, hogy az ország lemond a NATO-tagságról, elismeri a Krím, valamint a donyecki és luhanszki területek „de facto” orosz státuszát, továbbá lekorlátozza a hadserege létszámát legfeljebb 600 ezer főre.

Putyin már pénteken nyilvánosan beszélt a tervről, amikor azt mondta, a javaslatot „alapul lehetne venni” a háború lezárásához, ugyanakkor figyelmeztetett: ha Kijev elutasítja az ajánlatot, az orosz hadsereg tovább nyomul előre. „Ha Kijev nem akarja megvitatni Trump elnök javaslatát és elutasítja azt, akkor a Kupjanszkban történtek elkerülhetetlenül megismétlődnek a front más kulcsfontosságú szakaszain” – fogalmazott az orosz elnök.

Mint ismert, az ukrán vezetést rendkívül nehéz helyzetbe hozta az először kiszivárgott, 28 pontos béketerv. Volodimir Zelenszkij hétfőn világossá tette: Kijev csak olyan kompromisszumra hajlandó, amely az amerikai javaslatok alapján Ukrajna megerősítését, nem pedig gyengítését szolgálja.

Hozzátette: a befagyasztott orosz vagyoneszközök felhasználásáról szóló döntés kulcsfontosságú eleme bármilyen békejavaslat sikerének. Közben az amerikai kormányzatban sem teljes az egység. JD Vance alelnök a hétvégén a The Guardian szerint úgy nyilatkozott, „illúzió, hogy Ukrajna győzhetne, ha az USA egyszerűen még több pénzt vagy fegyvert adna, illetve további szankciókat vetne ki”.

A Reuters becslései szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének több mint 19 százalékát uralja, és mintegy 115 500 négyzetkilométert tart ellenőrzése alatt.