Teljes vonalon jár az M3-as metró hétfőtől

Pénteken tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban, a megbeszélés egyik központi témája az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók ügye lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak Washingtonból adott interjújában a magyar–amerikai kapcsolatok „aranykoráról” beszélt, ugyanakkor elismerte, hogy a legkeményebb napirendi pont az orosz energia kérdése lesz.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált a washingtoni útra, vette észre a Telex. Szerinte a magyar emberek jövő áprilisban nem külföldi vezetőkről, hanem Orbán Viktor 16 éves teljesítményéről és a Tisza programjáról fognak szavazni.

– írta posztjában.

Kijelentette, hogy Magyarország helye Európában és a nyugati szövetségi rendszerben van, és jelezte, hogy egy leendő Tisza-kormány minden nemzetközi megállapodást felülvizsgálna és szükség esetén újratárgyalna. Posztja végén egy kérdést is megfogalmazott Orbán Viktor felé, hogy

A kormányzati kommunikáció szerint a látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok „ráncfelvarrása” és egy stratégiai együttműködés elindítása, amely kiterjed az energiapolitikára, a hadiiparra, a gazdaságra és a pénzügyekre is. A tervek között szerepel egy esetleges amerikai–orosz találkozó felé vezető „menetrend” megvitatása is, amellyel a kormány az ukrajnai békefolyamatot segítené elő.

A nemzetközi sajtó szerint a találkozó egyik fő tétje, hogy a magyar kormány kap-e mentességet az orosz olajra vonatkozó amerikai szankciók alól, ami egyben a nyugati szövetség egységének tesztje is. Washington elvárása ugyanis az európai országok orosz energiafüggőségének csökkentése. Egyes értelmezések szerint Orbán Viktor a szankciós könnyítések mellett közvetítői szerepet is építene magának egy lehetséges Trump–Putyin-találkozó előkészítésében.

A népes delegációban a tárgyalócsapaton (Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Máté János sajtófőnök, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó) kívül több miniszter is helyet kapott, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, Hankó Balázs kulturális és innovációs, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az üzleti életet többek között Orbán Gábor, a Richter Gedeon, Hernádi Zsolt, a Mol, Jászai Gellért, a 4iG, Mátrai Károly, az MVM, és Jákli Gergely, a Paks II. vezérigazgatója képviseli. A küldöttség tagja Schmidt Mária történész és Dukász Magor, a Digitális Szuverenitás Központ vezetője is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október 30-án jelentette be a november 7-i találkozót, ahol egy megállapodáscsomag aláírását és a békefolyamat menetrendjének megvitatását helyezte kilátásba. Orbán Viktor a csütörtöki elutazás előtt a közösségi médiában azt írta, azért utazik Washingtonba, hogy „új fejezetet” nyisson az amerikai–magyar kapcsolatokban.

Az amerikai elnök hivatalos programjából kiderült, pontosan mikor találkozik egymással pénteken Donald Trump és Orbán Viktor.

Ezt követően washingtoni idő szerint 11:45-kor, azaz magyar idő szerint 17:45-kor kezdődik a zártkörű munkaebéd a két vezető részvételével. A 444.hu információi szerint a miniszterelnök mellett ott lesz még Szijjártó Péter külügyminiszter, Lázár János közlekedési miniszter és Orbán Balázs politikai igazgató, illetve Máté János sajtófőnök és Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó is.

A népes magyar delegáció csütörtökön repült el az Egyesült Államokba, a tengeren túli utazásba azonban egy megállót is be kellett iktatni Izlandon, ennek okairól itt írtunk. A miniszterelnök több interjút is adott a Wizz Air-gép fedélzetén, például elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Azt is nyilatkozta, hogy nagyon optimistán vág neki a tárgyalásnak, ugyanakkor szerinte a mostani találkozó más lesz, mint a korábbiak, mert „egy szövetség igazi értékét a kipróbáltsága adja”.

Ezek az intézkedések olyan orosz olajvállalatokat céloznak, mint a Rosznyefty és a Lukoil, és másodlagos szankciókkal sújthatják azokat a vevőket is, amelyek továbbra is üzletelnek velük, ami a Barátság kőolajvezetéken keresztül ellátott Magyarországot is érzékenyen érintené.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta: „eredményeket kell elérnem. Nem akarok adni érte semmit a szónak az üzleti értelmében”.

Tömeges ételmérgezés gyanúja miatt eddig 47 gyereket szállítottak kórházba Budapesten.

Információk szerint több XIII. kerületi oktatási intézmény, köztük legalább egy óvoda és egy általános iskola is érintett, ahová ugyanaz a konyha szállítja az ebédet – írta a Blikk. A Heim Pál Intézet Üllői úti és Madarász utcai telephelye is zökkenőmentesen fogadja a betegeket.

Mogyorósi Zsuzsanna, az intézmény kommunikációs vezetője megerősítette a híreket. „A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban megerősítjük, hogy több nevelési és oktatási intézményből tegnap délutántól folyamatosan érkeznek gyermekek a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe hányásos, hasmenéses panaszokkal, valamint dehidratációs (kiszáradásos) tünetekkel, feltehetően ételmérgezés következtében.” Hozzátette, hogy az ellátás szervezetten zajlik, és minden feltétel adott a betegek biztonságos fogadásához. „Szeretnénk megnyugtatni a szülőket, hogy orvosaink és ápolóink mindent megtesznek a gyermekek gyors felépülése érdekében.”

A kórház a szülők figyelmét is felhívta a teendőkre. A legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, amit lehűtve, kis kortyokban érdemes adni víz, enyhén cukrozott tea vagy speciális oldat formájában. Szoptatott csecsemőknél a szoptatást nem szabad megszakítani. A gyerekeknek könnyű, nem zsíros és nem puffasztó étrend javasolt, amíg a bélrendszerük helyre nem áll.

A tömeges rosszullétről a Telex is beszámolt péntek délelőtt olvasói jelzések alapján, akik a XIII. kerületi Futár utcai óvodához kötötték az eseteket.

A portál kérdéseket küldött a hatóságoknak, a kórház pedig a déli órákban erősítette meg a 47 fős esetszámot és a gyerekek stabil állapotát. A XIII. kerületben a közétkeztetést az önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központja szervezi, de a hatósági vizsgálat lezárultáig hivatalosan nem nevezték meg az érintett konyhát vagy beszállítót.

Magyar Péter Facebook-oldalán reagált arra, hogy a Kúria közleményben figyelmeztett arra, hogy eljárásokat indíthatnak bírók ellen a TISZA Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány nyomán. A beazonosíthatatlan hátterű, de a kormánymédia által idézett Tűzfalcsoport nevű Facebook-oldal ugyanis többször is posztolt arról, hogy több bíró is regisztrálhatott a Tisza Világ applikációra.

A TISZA Párt elnöke szerint „egészen elképesztő, hogy a Kúria elnöke odáig süllyedt, hogy a bírókat fenyegeti”.

– írja bejegyzésében.

A politikus „kádári időket idézőnek” nevezte a Kúria közleményét, amelyben Varga Zs. András úgy fogalmazott: „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására”.

Magyar Péter szerint Varga Zs. Andrásnak láthatóan fogalma sincs arról, hogy mit jelent a bírói függetlenség. A politikus ezt úgy definiálta: „azt jelenti, hogy a bírók az ítélkezés során mindenféle külső befolyástól (például a Kúria elnökének fenyegetése) mentesen járnak el.” Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy egy bíró nem tájékozódhat vagy nem lehet véleménye magánemberként.

A pártelnök állítja, a magyar emberek kiállnak a fideszes adatlopással és listázással megfélemíteni kívánt honfitársak, így a bírók mellett is. Posztját azzal zárta, hogy

A vita előzménye, hogy a Kúria november 6-án közleményt adott ki, amely szerint „az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében” készen áll „a megfelelő eljárások lefolytatására”, amennyiben személyre szabott, ellenőrizhető bizonyítékok állnak rendelkezésre. A nyilatkozat időzítése egybeesett azzal, hogy kormányközeli médiumok a TISZA Párt Tisza Világ nevű alkalmazásából állítólagosan kiszivárgott adatbázis kapcsán bírák érintettségéről kezdtek írni. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) időközben vizsgálatot indított, és jelezte: a kiszivárgott adatok név szerinti listázása jogellenes lehet, és a körülményektől függően akár bűncselekménynek is minősülhet.

A bírák listázásának ügye nem új keletű. Idén februárban, a Magyar Bírói Egyesület által meghirdetett demonstráció után Bayer Zsolt kormánypárti publicista sürgette a részt vevő bírák „regisztrálását”, amit az Országos Bírói Tanács és más szakmai szervezetek is jogellenesnek és elfogadhatatlannak minősítettek. Varga Zs. András márciusban már egy korábbi közleményben is bírálta a demonstráció politikai hangvételét, és a bírói pártatlanság fontosságát hangsúlyozta.

Varga személye és kinevezése önmagában is vitákat váltott ki: az Országgyűlés 2020 októberében választotta meg a Kúria élére, ami ellen az ellenzék és több szakmai szervezet is tiltakozott, mivel korábban nem ítélkezett rendes bírósági bíróként. Kinevezését az tette lehetővé, hogy a kormánytöbbség módosította a vonatkozó törvényeket, így az Alkotmánybíróság tagjai – a korábbi bírói gyakorlat feltétele nélkül – kúriai bíróvá válhattak.