HÍREK
A Rovatból

Telex: Kiadták a kilövési engedélyt Balog Zoltánra

Egy informátor szerint: „Úgy néz ki, zsinati elnökként távoznia kell, de sokan már püspökként sem akarják látni... Kiiktatják őt, az száz százalék”.


Többen is úgy vélik, hogy Balog Zoltánnak a zsinati szavazás ellenére is le kéne mondania.

„Az volt a mondás bentről, hogy ha Balog kedden nem mond le, akkor neki vége lesz. Nem mondott le" - írja a Telex, egy forrására hivatkozva.

A református püspök kedden azt közölte a zsinatot követően, hogy a titkos szavazáson többséget kapott, így bár elismerte, hogy támogatta K. Endre kegyelmi javaslatát, ő nem mond le egyházi tisztségéről.

Az egyházban többen is kritikusan fogalmaztak és Balog Zoltán lemondása mellett álltak ki.

A lap informátora szerint már a Fidesznek sem tetszik az ügy, és nem akarják, hogy Balog pozícióban maradjon.

„A jobboldalon most van egy indulat, felháborodás az alap kegyelmi ügy miatt is, de Balog ügye miatt is. Erős erkölcsi nyomás nehezedik most Balogra a jobboldalról. Vannak olyan politikusok, akik nem értik, hogy fordulhat az elő, hogy nem vállalja a felelősségét, és úgy csinál, mintha mi sem történt volna”.

- mondta egy politikus forrás, majd hozzátette:

„Senki nem gondolja, hogy ezt a kegyelmi ügyet ez a két nő magától hozta össze. Valakinek még kell benne lennie, és ebben logikus lenne Balog szerepe. És így pragmatikus szempontból is megvan a hibás, a hiányzó láncszem. Hiszen mások nem akarnak hiányzó láncszemek lenni".

Szerda este a Hír TV-ben L. Simon László úgy vélekedett:

„itt gyakorlatilag egyetlen egy emberen múlott, hogy püspök marad vagy nem: magán Balog Zoltánon. (…) Innentől fogva viszont, hogy el lehet bújni egy egyházi testület mögé, az egész ügyet az egyházra is rávetítik, innentől kezdve az egyházat fogják számon kérni, hogy hogy maradhatott püspök.” Azt is mondta, most már a zsinati testületnek kell döntést hoznia arról, hogy „le akarja-e zárni a botrányt”.

A Telex megjegyzi, hogy ritka, mikor a kormányoldalon nyilvános fórumokon állnak bele egymásba, és Balogot elkezdték a lemondás felé terelni ezekkel a megszólalásokkal, véleménycikkekkel.

A lap információja szerint a kormány már közvélemény-kutatást is rendelt a kérdésben.

Egy forrás szerint: „Azért is szálltak bele Balogba, mert látták, hogy szépíteni kell. Az most a kommunikáció, hogy távoznia kell, mert ő inkább politikus, mint református, ezért is engedték el a kezét”.

Szerinte:

„kiadták a kilövési parancsot Balogra, a szerda esti Hír TV-s adás is azt jelenti, hogy ez már elkezdődött. Úgy néz ki, zsinati elnökként távoznia kell, de sokan már püspökként sem akarják látni. Kilövési parancs nincs következmény nélkül, Balog menni fog. Kiiktatják őt, az száz százalék. A zsinati elnökséget biztos bukta".

A Telex megjegyzi, hogy a zsinat a református egyház legfőbb döntéshozó szerve. A zsinati elnökkel kapcsolatban két dologban van hatásköre egyszerű többség esetén: elfogadhatja a zsinati elnök lemondását, vagy kérheti a lemondást.

Balognak egy másik pozíciója is van, mint református püspök. Az erről való lemondásról a Dunamelléki Egyházkerület dönthet.

Egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező ellenzéki politikus úgy véli: Balog távozásával „enyhíti az erkölcsi felelősséget a többiekben. Akkor mindenki fellélegezhet, mert akkor megvan a hibás. A politikában mindig jó, ha van egy hibás".

A hvg360 csütörtök este arról számolt be, hogy délután újra tanácskozást tartottak a református egyház vezetői. Felmerült a megbeszélésen, hogy rendkívüli zsinatot kellene összehívni. Ezen tisztáznák, hogy Balog Zoltán püspök, volt humánerőforrás-miniszter maradhat-e a református egyház élén a Novák Katalin lemondásához vezető elnöki kegyelemben játszott szerepének fényében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A székesfehérvári Fidesz elismerte, hogy ők fizették a buszoztatást Orbán Viktor dunaújvárosi fórumára
Cser-Palkovics András székesfervári polgármester megkeresésére a helyi Fidesz azt közölte, ők állták az utat számos szimpatizánsnak. A Kontroll stábjának már a helyszínen is többen azt mondták, hogy a Fidesz fizette a buszt, amivel Dunaújvárosba utaztak.


A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.

A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Kontroll érdeklődésére egyértelművé tette, hogy az önkormányzat egyetlen politikai párt számára sem finanszírozott utazást, és a jövőben sem fog. A polgármester azonban megkereste a helyi Fideszt is, ahonnan azt a választ kapta:

„A buszos utazást a Fidesz székesfehérvári szervezete, – mely a tagdíjakból és a választott tisztségviselők hozzájárulásaiból működik – finanszírozta a buszos utat, ahogy az elmúlt években mindig.”

A polgármester hozzátette, „a magam részéről pedig nagyon örülök, hogy nagyon sokan voltunk a dunaújvárosi fórumon is”. A helyi Fidesz képviseletében Róth Péter választókerületi elnök a lap megkeresésére nem válaszolt.

A történtek kapcsán más, hasonló esetekre utaló videók is előkerültek. Szintén a Kontroll írt róla, hogy

egy TikTok-felhasználó arcát vállalva állította, hogy a március 15-i Békemenetre az önkormányzat buszokat fogadott fel, hogy a közhasznú munkásokat felvigye Budapestre.

Egy másik videóban egy arcát nem vállaló férfi arról beszélt, hogy Kónya István, Gyula alpolgármestere tízezer forintot fizetett azoknak, akik elmentek a Békemenetre.

„Meg kell fizetni a napszámot. Nem ingyen tapsolunk”

– mondta a férfi, aki szerint hat embert vittek fel, egész napra ételt és italt kaptak, és a képviselőjelölt is velük utazott a buszon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.


Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.

Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.

„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.

Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.

Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,

Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.

Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.

Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:

„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”

- mondta a kormányfő cseh barátja.

A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:

az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.

Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.

A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.

A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.

Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán magyar katonákat küldene az iráni háborúba, ha Trump kérné – Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg a kormány békepropagandáját
Gulyást arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok az Irán ellen zajló háború kapcsán magyarországi katonai bázisok használatát kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter szerint ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 19.



Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”

A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”

Gulyás Gergelyt a március 5-i Kormányinfón arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok, illetve Trump elnök az Irán ellen zajló háború kapcsán Magyarország segítségét kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter erre azt válaszolta, hogy ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.

Gulyás jelezte, hogy személyesen egyetért az amerikai elnök iráni csapásával, de nem rendelkezik az elnök által hivatkozott hírszerzési információkkal, és beszélt a háború lehetséges migrációs hatásairól is. Megemlítette azt is, hogy az erbíli magyar katonák rendben vannak.

A háttérhez tartozik, hogy február 28-án az Egyesült Államok Izraellel összehangoltan csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán regionális támadásokkal válaszolt, a Hormuzi-szoros pedig megbénult a kereskedelmi hajóforgalom számára. Arra a felvetésre, hogy az amerikai alelnök Budapestre érkezne, nincs hivatalos bejelentés a következő napokra. Korábban, február 15–16-án az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio járt Budapesten, és sajtóértesülések szóltak arról, hogy a kormány Trump elnök vagy az alelnök esetleges magyarországi látogatásán dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – válaszolta Gulyás Gergely arra, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget Trumpnak a Hormuzi-szoros felszabadításában
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt egy esetleges amerikai katonai kérés megfontolásáról a Hormuzi-szoros ügyében. A magyar álláspont eltér több európai NATO-tagétól, akik már elzárkóztak a részvételtől.


„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.

Itt a kérdés és a válasz:

Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált. „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”

A magyar kormány nem ítélte el az Egyesült Államok és Izrael által indított Irán elleni háborút. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai interjúban Donald Trumpról azt mondta: „A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni.”

A NATO mint szövetség nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteiben, ezt Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősítette. Több európai NATO-ország, köztük Lengyelország, Spanyolország és Finnország is kijelentette, hogy nem akarnak katonai segítséget nyújtani a háborúhoz.

A spanyol külügyminiszter „egyoldalú” akciónak nevezte az amerikai–izraeli támadást, és Madrid nem engedte, hogy az USA a spanyolországi bázisokat Irán elleni műveletekre használja. A lengyel védelmi miniszter szintén közölte, hogy Varsó nem tervez katonai támogatást nyújtani az amerikai csapásokhoz. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonala, Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta a szövetségesek bevonásának szükségességét, hogy a szorost „nyitva kell tartani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: