Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt síelt év elején a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója – írta meg a Magyar Hang. Szabó Kristóf közösségi oldalán képek tanúskodtak erről, amelyek az ausztriai Obertauern síparadicsomában, családjuk kíséretében mutatják őket. A lap kérdései és a cikk megjelenése után törölték Szabó Facebook-oldaláról az összes érintett fotót, köztük a Szijjártót megörökítő képet is.
Az ügynökség tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja. Ez a külügy háttérintézménye, lényegében a hazai kis- és középvállalkozásoknak nemzetközi piacot ígérő, de átláthatatlanul működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. utódjaként jött létre - írja a lap
Szabó Kristóftól megkérdezte a lap, hogy együtt síelt-e a miniszterrel, és hogy a vezérigazgató-helyettes Kővári Ágnes is ott volt-e, de a vezérigazgató nem válaszolt.
Kővári egyébként kisebbségi tulajdonosa és vezérigazgatója volt a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonlásával megalapított 2Rule sportmárkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt.-nek. Később a külügy irányítása alá tartozó Eximbanknál dolgozott.
A külügy annyit közölt a lappal, hogy "Szabó Kristóf az SKKA vállalat alapító partneri posztjáról több évtizedes, széles körű üzleti tapasztalata és tudása miatt került a HEPA élére". A tárca azt is tudatta, hogy „a miniszter magánéletbeli kapcsolatai soha nem befolyásolták semmilyen, a munkában meghozott döntését”. Azt, hogy együtt síeltek Szabó Kristóffal, nem cáfolta a külügy - írja a Magyar Hang.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt síelt év elején a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója – írta meg a Magyar Hang. Szabó Kristóf közösségi oldalán képek tanúskodtak erről, amelyek az ausztriai Obertauern síparadicsomában, családjuk kíséretében mutatják őket. A lap kérdései és a cikk megjelenése után törölték Szabó Facebook-oldaláról az összes érintett fotót, köztük a Szijjártót megörökítő képet is.
Az ügynökség tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja. Ez a külügy háttérintézménye, lényegében a hazai kis- és középvállalkozásoknak nemzetközi piacot ígérő, de átláthatatlanul működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. utódjaként jött létre - írja a lap
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagáltMagyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.
„Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást. Épp ellenkezőleg, ők vagy kívülről, vagy belülről, de az orbáni hatalom részesei akarnak lenni”
– írta Magyar Péter, aki szerint soha nem volt még egyértelműbb, hogy ki Orbán Viktor valódi ellenzéke, és kik a kitartottjai.
„Lehet persze a kamu ellenzékiséget konteókkal leönteni, multiban vásárolt ruhában globalistázni, fóliázni és darálni, de ha valaki Orbánt akarja hatalomban tartani, akkor annak se a magyar családok, se a magyar vállalkozók vagy gazdák, se a valódi magyar szuverenitás nem számít.
Ahogy már beszámoltunk róla, Dúró Dóra arról is beszélt az interjúban, hogy a Mi Hazánk senkivel nem készül koalícióra a 2026-os választás után, és szerinte egy szoros Fidesz-Tisza állásnál „sokkal nagyobb lesz a Mi Hazánk érdekérvényesítő képessége”, mert nagyobb arányban tudják érvényre juttatni a programjukat, mint eddig. Miközben Orbán Viktor politikai pályafutását felemás módon ítéli meg, a műsor jelentős részében kritizálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot.
A Tiszát egy globalista pártnak nevezte, Magyar Péter pedig szerinte az Európai Bizottság globalista politikáját valósítaná meg Magyarországon.
A Tisza Párt elnöke tavaly február óta rendszeresen azzal vádolja a Mi Hazánkat, hogy a Fidesz szatelitpártja, ezt pedig Toroczkai László többször is nehezményezte, emlékeztet rá a Telex.
„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagáltMagyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Díjat kapott az Orbán család gazdagodásáról szóló film Prágában
Külföldön is egyre többen kíváncsiak arra a filmre, ami feltárja az Orbán család üzleti tevékenységét és a kormányfőhöz köthető személyek meggazdagodásának útját.
„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.
A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”
– írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.
„Ez a díj elismerés a filmen dolgozó teljes csapatnak: a Direkt36 munkatársainak, Fuchs Máté rendezőnek és Bíró Bálint társrendezőnek, valamint az összes többi profi filmes szakembernek, aki hozzájárult A dinasztia sikeréhez. Köszönjük minden támogatónknak, hogy velünk van, és segít bennünket abban, hogy folytassuk a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását cikkekben és újabb dokumentumfilmekben. A díjat Szőke Dániel, a Direkt36 újságírója, a film egyik alkotója vette át szombat este” – zárult a bejegyzés.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Direkt36 közel egyéves munkával készítette el az egyórás dokumentumfilmet Orbán Viktor családjának üzleti tevékenységéről.
A dinasztia – Így született az Orbán család gazdasági birodalma című film kiemelten foglalkoztak Tiborcz Istvánnak, a kormányfő vejének gazdagodásával, és felidézik azt is, milyen szerepet játszottak ebben olyan közbeszerzések, amelyeket az EU ellenőrei súlyosan szabálytalannak találtak. A már korábban feltárt információk összegzése mellett minden korábbinál mélyebb betekintést engednek abba a luxusvilágba, amelyet Tiborcz István és Orbán Ráhel felépített. Először sikerült például bejutni egy rejtett kamerával abba a budai elit klubba, a Botaniq Budai Klub nevű helyre, amelyet 2023-ban nyitottak Tiborczék.
A film megjelenése előtt a Magyar Nemzet azzal vádolta meg a Direkt36-ot, hogy A dinszatia egy „ukrán titkosszolgálati akció a részeként” készült a miniszterelnök lejáratására. A Direkt36 erre reagálva közölte, hogy a projektet senki nem befolyásolta sem itthonról, sem külföldről, és ukrán finanszírozásban sem részesült.
„Azt már eddig is tudtuk, hogy az Orbán család gazdagodásáról szóló filmünk, A dinasztia elnyerte a hazai közönség tetszését. Jelen állás szerint közel 3,9 millió megtekintésnél tart a Youtube-on, és telt ház mellett vetítettük a hazai turnénk során is. Úgy tűnik azonban, hogy külföldön is értékelik a nézők.
A filmünk része volt a prágai Press Play Prague nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjának, ahol óriási örömünkre elnyerte a közönségdíjat”
– írták a Facebookon az alkotói csapat tagjai, akik kiemelték: eleve azzal a céllal készítették a filmet, hogy minél több emberhez érjen el, és megszólítsa azokat is, akik kevésbé közelről követik a magyar belpolitikát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy
a felügyeletük alá tartozó intézményekben átlagosan a szakmai álláshelyek 24%-a betöltetlen volt.
Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.
Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.
„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,
a nevelő nem tud egyszerre sem időben, sem térben ugyanott jelen lenni. Tehát drámai helyzetek alakulhatnak ki”
– fogalmazott a szakember.
A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.
A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már háromszor annyi államadósság jut egy magyarra, mint 15 éve, fejenként 6,7 millió forintnál tartunk
Orbán Viktor szerint nem lehet rossz bőrben gazdaság, mivel 3%-os hiteleket indíthatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint ezekre is kölcsönből költ a kormány.
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.
„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.
„Amire büszke a miniszterelnök, az sajnos hitelből van, és nem a gazdaság növekedéséből. Nincsen jó bőrben a magyar gazdaság”
– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.
„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy
az államadósság kamataira többet fizetünk, mint akár az egészségügyre, akár az oktatásra”
– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
