Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt síelt év elején a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója – írta meg a Magyar Hang. Szabó Kristóf közösségi oldalán képek tanúskodtak erről, amelyek az ausztriai Obertauern síparadicsomában, családjuk kíséretében mutatják őket. A lap kérdései és a cikk megjelenése után törölték Szabó Facebook-oldaláról az összes érintett fotót, köztük a Szijjártót megörökítő képet is.
Az ügynökség tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja. Ez a külügy háttérintézménye, lényegében a hazai kis- és középvállalkozásoknak nemzetközi piacot ígérő, de átláthatatlanul működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. utódjaként jött létre - írja a lap
Szabó Kristóftól megkérdezte a lap, hogy együtt síelt-e a miniszterrel, és hogy a vezérigazgató-helyettes Kővári Ágnes is ott volt-e, de a vezérigazgató nem válaszolt.
Kővári egyébként kisebbségi tulajdonosa és vezérigazgatója volt a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonlásával megalapított 2Rule sportmárkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt.-nek. Később a külügy irányítása alá tartozó Eximbanknál dolgozott.
A külügy annyit közölt a lappal, hogy "Szabó Kristóf az SKKA vállalat alapító partneri posztjáról több évtizedes, széles körű üzleti tapasztalata és tudása miatt került a HEPA élére". A tárca azt is tudatta, hogy „a miniszter magánéletbeli kapcsolatai soha nem befolyásolták semmilyen, a munkában meghozott döntését”. Azt, hogy együtt síeltek Szabó Kristóffal, nem cáfolta a külügy - írja a Magyar Hang.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt síelt év elején a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója – írta meg a Magyar Hang. Szabó Kristóf közösségi oldalán képek tanúskodtak erről, amelyek az ausztriai Obertauern síparadicsomában, családjuk kíséretében mutatják őket. A lap kérdései és a cikk megjelenése után törölték Szabó Facebook-oldaláról az összes érintett fotót, köztük a Szijjártót megörökítő képet is.
Az ügynökség tulajdonosi jogait a Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja. Ez a külügy háttérintézménye, lényegében a hazai kis- és középvállalkozásoknak nemzetközi piacot ígérő, de átláthatatlanul működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. utódjaként jött létre - írja a lap
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.
A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.
Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.
A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.
Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan drágul az előfizetésed, ha Telekom-, Yettel-, vagy One-ügyfél vagy, mutatjuk a dátumokat
A Telekomnál és a Yettelnél július 1-jétől, a One-nál szeptember 1-jétől lép életbe a 4,4 százalékos díjemelés, és a 2026 előtti szerződéseket érinti. Az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat az ügyfelek augusztusban kapják meg.
Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.
A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik
– közölték a cégek az MTI-vel.
A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.
A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.
A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.
A Yettelnél azoknál a díjcsomagoknál, ahol az adatkeret nem használható fel teljesen az EU-ban, a díjkorrekcióval együtt a felhasználható roaming adatkeret is nő.
A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.
A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.
A drágulás oka, hogy lejárnak azok az önkéntes vállalások, amelyekkel a cégek korábban mérsékelték az áremeléseket.
A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.
Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.
A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik
– közölték a cégek az MTI-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hankó Balázs az egyetlen fideszes, aki nulla forintot költött a kampányára
A volt miniszter kampányelszámolásában minden pénzügyi soron nulla forint szerepel a Hivatalos Értesítő szerint. Ezzel ő az egyetlen a Fidesz–KDNP jelöltjei közül, aki nem használta fel a több mint 1,7 milliós állami támogatást.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
A közzétett táblázat szerint korábban már 76 kormánypárti jelölt elszámolását közölték, és további öt politikusnál még hiányzik a végső határozat.
Az egyéni jelöltek a kampányra fejenként 1 724 402 forintos állami támogatást kaptak kincstári kártyán, amelynek felhasználásáról tételesen be kellett számolniuk.
A beszámolókban a személyi kiadások összege kivétel nélkül mindenkinél nulla forint volt.
A hivatalos elszámolások ugyanakkor csak a kincstári kártyán keresztül mozgó tételeket mutatják. A kormánypárti értelmezés szerint a rendszer a számlafegyelem miatt átlátható, a civil és ellenzéki szereplők szerint viszont ezek a kimutatások nem fedik le a teljes kampányt, mivel a pártközponti kommunikációs költések vagy a harmadik szereplőkön keresztüli finanszírozás nem jelenik meg bennük.
Kiderült, hogy Mága Zoltán hegedűművész körei egy olyan félmilliárdos támogatásért folyamodtak, amelynek célja a pályázat szerint is a „nemzeti oldal” választási sikerének segítése volt.
Hankó Balázs neve az elmúlt hetekben többször is felmerült a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányokban. Egy bennfentes vádjai szerint a minisztériumban felső utasításra igyekeztek eltitkolni egy 17 milliárdos támogatási keret részleteit. A korábban említett, Mága Zoltán köreinek szánt félmilliárdos támogatás odaítélését a botrány kirobbanása után visszavonták.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
