HÍREK
A Rovatból

„Tele van a faszunk!” – meghackelte Tusványost a Punnany Massif, csak ezért vállalták el a fellépést

A zenekar kormánykritikus sorokat rappelt, miközben áthúzott pártlogók villogtak mögöttük. A koncert után elmondták, szerintk vicc, ahogy magyar politikusok előadóknak szólogatnak be.
F.O. Fotó: - szmo.hu
2025. július 25.



Felcser Máté, a Punnany Massif egyik alapítója a tusványosi nagyszínpadon a megszüntetett Népszabadság logóját viselő pólóban lépett fel. A koncert alatt a háttérben több magyar párt logója is megjelent piros áthúzással – köztük volt a KDNP, az Együtt-PM, a Jobbik és a Párbeszéd is. A Fidesz és a Tisza Párt logója nem szerepelt közöttük, írta beszámolójában a 444.

A zenekar az egyik kormánykritikus számát is előadta, mely alatt jelentek meg az áthúzott pártlogók. A dal egy részlete így hangzott:

„A GDP-t elnyomja a helikopter hangja,

Amíg szorgos a hangya, gyors az Anti-lop.

Hetero büszkén keresztény teremtményei az Úrnak.”

A koncert után a zenekar tagjai a sajtónak elmondták, miért vállalták el a tusványosi fellépést. Farkas Roland Wolfie, a banda másik alapítója úgy fogalmazott: „Most pont azért vállaltuk, mert egy picit meg szerettük volna hackelni”. Hozzátette, hogy évek óta hívják őket Tusványosra, de most érezték úgy, hogy vállalják. Elmondása szerint napközben

„mennek a tudattágító, tudatmódosító beszédek, amikor lemegy a nap, akkor azért jönnek a fiatalok, hogy szórakozzanak”.

A fellépésen elhangzott a Szabadon című szám is, amelyet azzal konferáltak fel, hogy szabadságra itt szükség van. A Partizán című dalban elhangzó „Ha nincs mit ennem, akkor jól lakik a fantáziám” sort azzal zárták: sajnos. A színpad hátterében egy felirat is megjelent: „nem az emberek vannak a politikáért, hanem a politika az emberekért”.

A zenekar elmondása szerint a kivetített pártlogók kiválasztásakor szándékosan csak az 1990 után megalakult pártokat vették figyelembe. A KDNP esetében ugyan megjegyezték, hogy a párt már a szocializmus előtt is létezett. Wolfie úgy fogalmazott:

„Hogy történt-e rendszerváltás vagy sem, az megint hosszú beszélgetés lenne. Én azt gondolom, nem történt.”

Azt mondta, eljutottak odáig, hogy már azt érzik, nem hagyják élni őket, és ezért is mondták ki, amit gondolnak. „Ezzel tele van a faszunk, és ezt el kell mondani. Mi nem húzunk egyik táborhoz sem. Nem vagyunk sem tiszások, sem fideszesek. Ha lehet azt mondani” – fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy szerintük mióta van politika, az „arra megy rá, hogy a pórnépet kizsigerelje”. Hozzátette: „Mi nem leszünk az a zenekar, akik majd a hype vonatra felülve majd akkor elkezdünk politizálni.”

Wolfie úgy látja, hogy

a Punnany Massif indulása óta rendszerkritikus zenekar.

Mint mondta: „Legyen az jobboldal, baloldal, mi alapvetően nem hiszünk a politikában. Ugyanakkor nagyon zavar minket, hogy kénytelenek vagyunk foglalkozni a politikával és nem a politika foglalkozik velünk [mármint a néppel]”. Azt is mondta, hogy „konkrétan vicc”, ahogy magyar politikusok előadóknak szólogatnak be.

A zenekar gitárosa, Pető Szabolcs a koncert után arról beszélt, hogy sokan dolgoznak a csapatban, ezért nem hagyhatnak ki egy fellépést csak azért, mert abból vita lehet. „Mi nem fogunk azért kihagyni egy koncertet, mert esetleg a sajtó mellénk áll, vagy mit tudom én. Nekünk ez az életünk, ebből élünk. Egyébként nagyon sok szájat etetünk is ezzel. Ha már Mészáros Lőrincnél ez egy mentség, akkor nálunk is egy mentség” – fogalmazott.

A Punnany Massif fellépése előtt a Margaret Island zenekar is színpadra lépett. Ahogy már írtunk róla, az együttes énekese, Lábas Viki az egyik utolsó számuk közben egy szivárványos zászlót lengetett. A fesztiválokon az elmúlt hónapokban több helyen is elhangzott a „Mocskos Fidesz!” rigmus, de Tusványoson ez végül nem történt meg. A Punnany Massif a koncert után azt mondta, a zenéjükbe belefér az is, hogy érzéseik mellett ilyen üzeneteket is közvetítsenek. „Én azt gondolom, hogy reflektálnunk kell arra, ami történik Magyarországon” – mondta Wolfie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A nappaliban üldögélt, amikor becsapódott az iráni rakéta, videón a pusztítás
Iráni rakéták csapódtak be Dimona és Arad városában, az izraeli hadsereg pedig elismerte, hogy a légvédelem nem tudta elfogni a lövedékeket. A célpont egy izraeli nukleáris létesítmény volt.
M.M. / Fotó: X - szmo.hu
2026. március 22.



Egy izraeli otthon belső kamerája rögzítette a szombat esti iráni rakétatámadás pillanatait. Az egyik pillanatban még nyugodtan üldögélt a kanapéján az idősebb nő, majd hatalmas robaj, beszakadó ablakok. Szerencséjére nem sérült meg, mert a rakéta elkerülte a házát, de többtucatnyian megsérültek a környéken.

A támadás Dimona és a Holt-tenger közelében fekvő Arad városát érte. Az izraeli hadsereg közlése szerint a rakétákat nem sikerült elfogni, ami egészen új helyzetet teremt a háborúban

- írja az AP.

Mára kiderült, hogy Aradban több mint hatvan sérültet vittek kórházba, miután a becsapódások legalább tíz társasházat megrongáltak, némelyik épület az összeomlás határára került. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a helyszínre látogatott, ahol a mentési munkálatokat felügyelte. A kormányfő az ország jövőjéért vívott küzdelem egyik nehéz pillanatának nevezte a történteket. „Ez egy nagyon nehéz este” – fogalmazott. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közben arról tájékoztatott, hogy nem érkezett jelzés a dimonai izraeli létesítményt érő sérülésről vagy rendellenes sugárzásról.

Mert a támadások célpontja ugyanis vélhetően a dimonai nukleáris kutatóközpont lehetett, amelytől a névadó város alig 13 kilométernyire fekszik.

Teherán az akciót a Natanz elleni korábbi csapásokra adott válaszként keretezi. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke szerint a sikeres találat új szakaszt nyit a harcban. „Ha az izraeli rezsim képtelen elfogni a rakétákat a nagy erőkkel védett Dimona térségében, az hadműveleti szempontból a csata új fázisába való belépést jelzi” – mondta.

A helyzetet tovább élezi, hogy Donald Trump amerikai elnök 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására. Ellenkező esetben az Egyesült Államok „megsemmisíti [Irán] erőműveit… ‘különböző ERŐMŰVEKET, KEZDVE A LEGNAGYOBBAL!’” Irán válaszul közölte, hogy a szoros „mindenki előtt nyitva áll, kivéve az ellenségekhez köthető hajókat”.

Nem egybehangzó sajtóinformációk szerint a brutális károkat egy ballisztikus rakéta okozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Sokáig nem értettem, miben élünk, most már újdiktatúrának nevezem”- A fideszes tagkönyvét széttépő diplomata rádöbbent az Orbán-rendszer lényegére
Döbbenetes, hogyan működik a rendszer Beke Mihály András szerint, aki belülről látta a gépezetet. Elmondja, hogy szerinte miért nem Orbánt hibáztatják a hívek az ország állapota miatt.


Beke Mihály András erdélyi származású újságíró és volt diplomata, aki a 2000-es évek végén még a Fidesz elkötelezett híve volt, majd másfél évtizeddel később látványosan szakított a rendszerrel, amelyet ma már nyíltan diktatúrának nevez.

A rendszer működésével kapcsolatos kételyei már a médiatörvény (2011) idején megjelentek, de – ahogy fogalmaz – hosszú ideig maga sem tudta értelmezni, miben él. A fordulat a Covid-időszak alatt, majd végleg Orbán Viktor tihanyi beszéde után következett be.

2025 nyarán a Magyar Hangnak adott interjújában előtt széttépte Fidesz-tagkönyvét, és azóta a NER egyik belülről jövő, élesen kritikus értelmezőjeként szólal meg. Nemrég megjelent, Bevezetés az újdiktatúrába című könyvében azt állítja, hogy Magyarországon nem hibásan működő demokrácia van, hanem egy új típusú diktatúra épült ki, egy olyan rendszer, ami kiüresítette a demokratikus intézményeket, miközben fenntartja azok látszatát. Ennek kapcsán beszélgetett vele a Transtelex.

Az „újdiktatúra” fogalmának megalkotása Beke Mihály András szerint nem egy hirtelen felismerés volt, hanem egy hosszú belső folyamat eredménye.

Erdélyiként, mint mondja, számára teljesen természetes volt, hogy azt a politikai erőt támogatja, amely a nemzeti egységről beszél és felvállalja a külhoni magyarokat. „Ezért 2008-ban, amikor hazajöttem Bukarestből, beléptem a Fideszbe, és ezt nem is tagadom: lelkes voltam, hittem benne” – fogalmazott. Sokáig nem is kérdőjelezte meg a döntéseket, inkább úgy volt vele, hogy a két politikai opció közül ő „a nemzetit” választotta.

Aztán a médiatörvény idején már megjelent benne egy erős nyugtalanság, amit saját bőrén is megtapasztalt, amikor 2012-ben kirúgták a közmédiából.

Elmondása szerint onnantól kezdve már nem lehetett teljesen félretenni a kételyeket. A külügyben, Beregszászon töltött évei alatt kezdődött el az a szellemi küzdelem, ami végül a könyvhöz vezetett, mert egyszerűen nem értette, mi történik.

„Mert amit láttam, az nem illett bele azokba a kategóriákba, amiket ismertem. Ha diktatúra, akkor miért vannak választások? Miért lehet bizonyos dolgokról még beszélni? Miért lehet utazni, miért nincs nyílt erőszak?”

– tette fel a kérdéseket, amelyek összezavarták.

Bár a Ceaușescu-rendszerben nőtt fel, ahol szerinte egyértelmű volt a helyzet az elnyomással, a félelemmel és a nincstelenséggel, Magyarországon mást látott. Itt formailag minden megvolt, mégis azt érezte, hogy valami szorít, és egyre több nyilvánvaló hazugsággal találkozott. Úgy látja, ez nem politikai fordulat, hanem egy „értelmezési válság” volt benne, nem tudta hova tenni, amit lát.

Ezért a beregszászi évek alatt, főleg a Covid idején, rengeteget olvasott, és szembesült azzal, hogy a szakirodalom is tanácstalan a rendszer megnevezésében, a hibrid rezsimtől a perszonalista autokráciáig sokféle kifejezést használnak. Végül a „spindiktatúra” fogalmára bukkant rá, ami elmondása szerint villámcsapásként hatott rá, mert hirtelen a helyükre kerültek a dolgok.

„Itt a hatalom sokkal inkább a valóság értelmezését próbálja kézben tartani, és nem feltétlenül elhallgattat, hanem túlharsog téged. Nem tilt, nem zár be, hanem hiteltelenít, eltávolít, kivet magából” – magyarázta a fogalmat. A spindiktatúrában szerinte a rendszer folyamatosan gyárt egy olyan értelmezési keretet, amelyben ő maga mindig legitimnek tűnik, és így nincs is szüksége nyílt kényszerre.

A könyv címében mégsem ezt használta, mert úgy érezte, magyarul nem működik.

„Azt kerestem, hogyan lehet ezt úgy megnevezni, hogy az olvasó azonnal értse, miről van szó, így jutottam el az »újdiktatúra« kifejezéshez” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg, hogy ez egy újfajta diktatúra. „Nem tankokkal jön, nem börtönöz be tömegeket, nem tilt be mindent nyíltan, hanem fokozatosan épül ki, és közben meghagyja a demokrácia látszatát is. Éppen ez a legalattomosabb húzása.”

A végső döntést, hogy hangosan is kimondja a véleményét, Orbán Viktor tihanyi beszéde után hozta meg. „Amikor láttam, hogy Orbán Viktor képes kiállni, és egy olyan politikust dicsérni, mint George Simion, aki nyíltan magyarellenes, magyar sírokat gyalázott, aki magyarellenességből építette fel politikai imázsát. Akkor értettem meg, hogy itt volt az a pont, amit már sem politikai racionalitással, sem stratégiával nem lehet kimagyarázni” – jelentette ki.

Személyes tragédiájának nevezte, hogy szembesülnie kellett azzal, hogy a nemzeti felelősség, amiért belépett a Fideszbe, szerinte nagyrészt egy politikai konstrukció volt.

Úgy véli, az erdélyi magyarok mára elveszítették politikai önállóságukat, és egy tudatosan kiépített függési rendszer részei lettek.

Beke Mihály András szerint egy rendszer ott válik diktatúrává, ahol a formák még megvannak, de a tartalom kiürül.

Állítja, Erdélyből nem látszik, mennyire kiüresedett minden demokratikus intézménye az országnak. „A hatalom lényegében minden fontos területet – médiát, igazságszolgáltatást, oktatást, gazdasági erőforrásokat – maga alá rendelt, miközben kifelé azt mutatja, hogy minden rendben van”

– mondta.

De id e sorolta az egyetemek autonómiájának felszámolását és az alapítványosítást is, ami szerinte hatalom- és vagyonátrendezés, amivel generációkra bebetonozták a befolyást. „Gondoljunk az MCC-re. Ahelyett, hogy az önálló gondolkodást, a kritikai szemléletet erősítené, inkább az alkalmazkodást jutalmazza” – tette hozzá. A folyamatot egy belarusz ellenzéki példájával illusztrálta, aki szerint az ember mindig az aktuális állapothoz alkalmazkodik, miközben a rendszer fokozatosan egyre keményebb lesz. „Bármennyire elcsépelten hangzik, de igaz: a demokráciáért minden nap meg kell küzdeni.”

A könyvében arról is ír, hogy ezek a rendszerek egyfajta burkot építenek, amin a valóság sem képes rést ütni.

Ennek okát abban látja, hogy „ezek a rendszerek nem egyszerűen információt kontrollálnak, hanem értelmezést.” Létrehoznak egy zárt világot, ahol minden eseményre van egy előre gyártott magyarázat: a siker a rendszer érdeme, a kudarcot pedig külső ellenség okozza.

A mai magyar helyzetre lefordítva szerinte kialakult egy keret, amelyben Orbán a nemzeti érdekek képviselője, akit Brüsszel vagy Magyar Péter akadályoz. „Ők ebben a történetben nem egyszerű politikai ellenfelek, hanem a magyar nemzet ellenségei.” Emiatt a kérdés identitáskérdéssé válik, és a bizalom áthelyeződik: nem az információ tartalma számít, hanem a forrása. „»A mieink« mondják vagy »az ellenfél«.”

Ennek következtében a rendszer immunissá válik a kritikára, és a személyes negatív tapasztalatok sem vezetnek rendszerkritikához, mert beilleszkednek a kész magyarázati keretbe. „Nem Orbán Viktor, nem a kormány a felelős, hanem Brüsszel és a Brüsszel-csicskák. És ettől válik hitkérdéssé.”

Beke Mihály András szerint a könyv második részében azért foglalkozik az értelmiség felelősségével, mert nekik nem csak egy szavazatuk van, hanem szellemi kisugárzásuk is. Nyugtalanítónak tartja, hogy értelmiségiek igazolják vagy relativizálják a rendszert. Mint mondja, nem akar leegyszerűsíteni, mert látja, hogy sokan egzisztenciális okokból vagy meggyőződésből alkalmazkodnak.

„De ettől még rá kell kérdezni, hogy miért van az, hogy értelmes, tájékozott emberek még most, a 24. órában is képesek az Orbán-rendszert igazolni?”

A magyarázatot Márai és Bibó írásaiban is kereste, és arra jutott, hogy mélyebb, történeti és mentális kérdésekről van szó, például egy erős alkalmazkodási kényszerről, amihez a Kádár-korszak is hozzátett. „És az volt az igazán fájó felismerés számomra, hogy ez a minta nem tűnt el a rendszerváltással, hanem velünk maradt, Orbán pedig erre épített rá nagyon tudatosan.” Ezt tartja Orbán Viktor legnagyobb bűnének. „Történelmi lehetősége volt arra, hogy ebből a mentalitásból kimozdítsa a társadalmat, hogy egy önállóbb, polgári mentalitást erősítsen” – mondta. Ehelyett szerinte a rendszer ráerősített a régi reflexekre, aminek az ára most kezd látszani. „Nemcsak intézményeket veszítettünk el, nemcsak a demokrácia keretei gyengültek meg, hanem az a képességünk is, hogy egyáltalán éljünk a jogainkkal.”

Via Transtelex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fico szerint széteshet a NATO, és Orbán nélkül véget érhet a jó szlovák-magyar viszony
Robert Fico a szlovák közrádióban méltatta Orbán Viktor ukrajnai vétópolitikáját, tapasztalt politikusnak nevezve őt. A miniszterelnök szerint a két ország kapcsolata megromlana egy kormányváltás után.


Felbomolhat a NATO, és egy magyar kormányváltás a szlovák–magyar közeledés végét hozhatja – Robert Fico szlovák kormányfő szombaton a közszolgálati rádióban vázolt fel több, a régióban is komoly hullámokat vető forgatókönyvet, írja az Új Szó. A miniszterelnök szerint teljesen reális, hogy szétesik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, ami akár az Egyesült Államok távozásával is bekövetkezhet. Fico meg van győződve arról, hogy a régi világrend a széthullás felé tart, miközben az ENSZ vagy az Európai Unió már nem képes befolyásolni az eseményeket.

A szlovák kormányfő szerint a jelenlegi helyzetben az Uniónak a saját gazdasági erejére kellene összpontosítania. „El kell felejtenünk a zöld butaságokat, amelyek visszafogják az iparunkat és gazdaságunkat” – fejtette ki Fico, aki szerint az iráni háború, az orosz-ukrán konfliktus, a venezuelai beavatkozás és egy esetleges kubai intervenció egy nagy, globális konfliktus kezdetét jelzi.

Az Unió sikerének titkát a gazdasági fellendülés mellett a belső reformban látja, amelyet a nagyobb tagállamok vezetőinek, például Emmanuel Macron francia államfőnek kellene szorgalmaznia. Fico szerint Orbán Viktornak „politikailag igaza van,” amikor blokkolja az ukrajnai kölcsönt, és tapasztalt politikusnak tartja a magyar miniszterelnököt.

Fico kijelentette, fél attól, hogy egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén véget érne a két ország közti jó viszony.

Hozzátette ugyanakkor, hogy közvetlenül egyetlen felet sem fog támogatni a választás előtt, és a magyarországi kampányrendezvényeken sem vesz részt. Ezzel szemben a szlovák-cseh kapcsolatok javulhatnak: március végén, hároméves szünetet követően megszervezhetik az első közös kormányülést.

A miniszterelnök a belpolitikai ügyekre is kitért, többek között Ján Ferenčák Hlasból való kizárására. Fico elmondta, hogy továbbra is együttműködne a képviselővel, mivel a koalíció számára káros a távozása. A politikus nem zárta ki, hogy a lépés az állami tisztviselői pozíciók terén is változásokat okoz majd, és Ferenčák esetleg nem képviselőként folytatja.

„Ez egy jó lecke a jövőre nézve mindenki számára. Ne rakjunk a listánkra olyan embereket, akiket zseniálisnak tartunk, mert nem lesznek sosem lojálisak. A lojalitás a frakciók stabilitásának kulcsa” – mondta Fico a kizárásról.

A kormányfő beszélt arról is, hogy az adósságplafon átlépése kapcsán a kormány az Alkotmánybíróság döntésére kérhet majd bizalmat a parlamentben. Fico szerint a koalíción belül nincs megegyezés a hiányzó alkotmánybírák pozíciójának betöltéséről, és jelezte, hogy Jozef Ráž közlekedési miniszter lehet a koalíció pozsonyi polgármesterjelöltje, bár végleges döntés még nem született.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jön a fordulat az időjárásban: a tavaszias kezdés után havas eső és hó is érkezhet jövő héten
A jövő hét elején még sok napsütésre és 15 fok körüli csúcshőmérsékletre számíthatunk, a hét közepétől azonban lehűlés érkezik. Megerősödik a szél, nő a csapadék esélye, nyugaton havas eső és hó is lehet.


A jövő hét elején még sok napsütés várható 15 Celsius-fok körüli csúcshőmérséklettel, majd a hét közepén viharos széllel lehűlés érkezik, megnő a csapadék esélye és többfelé várható eső, a Dunántúlon akár havas eső, hó is hullhat. A hétvégén már csak 6 és 12 fok között várható a csúcshőmérséklet - írja az MTI a a HungaroMet vasárnapi előrejelzése alapján.

Hétfőn folytatódik a felhős idő hosszabb-rövidebb napos időszakokkal, huzamosabb időre ismét inkább délelőtt süthet ki a nap. Délelőtt elvétve, a déli óráktól helyenként előfordulhat zápor, de egy-egy zivatar sem kizárt. A keleties szelet inkább csak csapadékgócok környezetében kísérhetik élénk lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között valószínű.

Kedden a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés valószínű, de néhány helyen előfordulhat zápor. Az északiasra forduló szelet élénk, néhol erős lökések is kísérhetik. A minimum döntően 1 és 7 fok között, a kevésbé felhős, szélvédett helyeken fagypont körül alakulhat. A maximum 14 és 18 fok között várható.

Szerdán a fátyol- és gomolyfelhők mellett sok napsütésre lehet számítani, majd délutántól nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, és a nyugati tájakon estefelé már előfordulhat eső, zápor. A délire, délnyugatira forduló szelet több helyen élénk, néhol erős lökések kísérhetik. A hőmérséklet hajnalban mínusz 2 és plusz 6, délután 15 és 19 fok között alakul.

Csütörtökön nyugat felől egyre nagyobb területen beborul az ég, de keleten még több órára kisüt a nap. Több helyen valószínű eső, zápor, a Dunától keletre esetleg zivatar, míg nyugaton havas eső, hó is hullhat. A nyugati tájakon jelentős mennyiségű csapadék eshet. Keleten a délies szél többfelé megélénkül, megerősödik, míg a Dunántúlon az északira forduló szél lesz helyenként viharos. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2 és 8, a legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunától keletre 12 és 19, a Dunántúlon 6 és 11 fok között várható.

Pénteken jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég, és sokfelé valószínű eső, zápor, sőt nyugaton havas eső, hó is előfordulhat. Az északnyugatira, északira forduló szél többfelé erős, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon viharos lesz. A minimum-hőmérséklet 1 és 7 fok között valószínű, a hőmérséklet csúcsértéke az ország nyugati felén 3 és 10, keleten 11 és 15 fok között alakulhat.

Szombaton nagyrészt erősen felhős vagy borult idő várható több helyen esővel, záporral, nyugaton havas esővel, havazással. Az északias szél sokfelé erős, főleg a Nyugat-Dunántúlon viharos lesz. Hajnalban 1 és 6, délután 6 és 12 fok közötti hőmérséklet valószínű.

Vasárnap szakadozott felhőzet mellett hosszabb-rövidebb napos időszakok is lehetnek, eső, zápor előfordulhat. Az északias szelet többfelé erős lökések kísérik. A hőmérséklet hajnalban 1 és 5, délután 6 és 11 fok között alakul.


Link másolása
KÖVESS MINKET: