Október elsejével lép életbe az a kormányrendelet, aminek értelmében a közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 fokot télen. Ez igaz az állami fenntartású egyetemeken, főiskolákban is. Ilyenekből mára nem sok maradt ezek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.
Az Eduline egy teljes körképet igyekezett készíteni, megkérdezve a felsőoktatási intézményeket, hogy hogyan készülnek fel a nehézségekre. Végül a BME-től és a közszolgálati egyetemtől kaptak választ.
A portálnak a közszolgálati egyetem azt válaszolta, az intézkedési terv kidolgozása még folyamatban van, „egyelőre épületek bezárásáról, a tanév rendjének bármiféle módosításáról nem született döntés”, arra viszont már a tanév elején felhívták az oktatók figyelmét, hogy használják ki a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosított lehetőségeket,
„éljenek a jegymegajánlás, ezen túl elsődlegesen a távolléti vizsgáztatás adta lehetőségekkel”.
A BME-n sem változik a tanév rendje, de augusztus végén ők is írtak az oktatóknak és kutatóknak. A levélben egyszerű takarékossági praktikákat is megosztottak a dolgozókkal. Ezek között szerepel, hogy
télen ne legyen egész nap résnyire nyitva az ablak,
elég pár percre szellőztetni mindennap,
napnyugta után pedig húzzák be a függönyöket,
„a termosztátot elegendő 3-asra állítani, az már megfelelő komfortérzetet biztosít”.
A BME azt is közölte az Eduline-nal, hogy az előzetes kalkulációik szerint az egyetem 2023-as rezsije hárommilliárd forinttal lesz magasabb az ideinél.
Október elsejével lép életbe az a kormányrendelet, aminek értelmében a közintézményekben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 fokot télen. Ez igaz az állami fenntartású egyetemeken, főiskolákban is. Ilyenekből mára nem sok maradt ezek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a bajai Eötvös József Főiskola, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.
Az Eduline egy teljes körképet igyekezett készíteni, megkérdezve a felsőoktatási intézményeket, hogy hogyan készülnek fel a nehézségekre. Végül a BME-től és a közszolgálati egyetemtől kaptak választ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bod Péter Ákos a „pénzügyi pajzsról”: Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni amikor válság van, vagy a válságnak az árnyéka vetül ránk
Orbán Viktor szerint megoldották a finanszírozási gondokat az amerikaiakkal. A szakértő azonban lehűtötte a kedélyeket: ez nem ajándék, hanem egy kamatos hitel lehetősége.
„Ha most nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai pénz” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott washingtoni találkozója után. A kormányfő a hazafelé tartó repülőn egy olyan amerikai pénzügyi pajzsról beszélt, amely szerinte nemcsak a forintot védi meg a külső támadásoktól, hanem a befagyasztott uniós források alternatívája is lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A Válasz Online információi szerint egy argentin–amerikai mintára létrehozott devizacsere-megállapodásról lehet szó, amit Orbán Viktor és Donald Trump köthetett. Ennek lényege, hogy az amerikai jegybank forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig dollárt vásárol, amit egymásnál tartalékolnak. Ez a konstrukció hozzájárulhat a forint erősítéséhez, de akár hitelként is lehívható. A mechanizmusról egyelőre sem a kormány, sem az MNB, sem az amerikai fél nem közölt hivatalos részleteket.
„Az, hogy Magyarországon a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni – ezt el lehet felejteni. Ennek vége. Ezt mi az amerikaiakkal megoldottuk” – fogalmazott a miniszterelnök.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök azonban lehűtötte a kedélyeket. Szerinte egy ilyen megállapodás nem helyettesítheti az uniós forrásokat, mert azok ingyen vannak, ez a pénz viszont csak kamatostul hívható le. „Ott van a pénz az ablakban: tudom, hogy ott van. Ha leveszek belőle, vissza kell fizetni kamatostul; ha nem, akkor is biztonságot ad, jó tudni, hogy rendelkezésre áll” – magyarázta a szakértő, aki szerint egy ilyen eszköz komoly bajt jelez.
„Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van, vagy a válság árnyéka vetül ránk”
A háttérben az Argentínával kötött, 20 milliárd dolláros amerikai megállapodás állhat mintaként, amely segített az ottani elnöknek megállítani a választások előtt elszabadult inflációt. Donald Trump akkor úgy gratulált a győztes Javier Mileinek: „Tegyük újra naggyá Argentínát!”.
A hírre a Tisza Párt elnöke is reagált, szerinte az Egyesült Államok lesz Orbán Viktor új Nemzetközi Valutaalapja. „A guruló dollárok ezek szerint nem az ellenzékhez, hanem Orbán Viktorhoz érkeznének. Szerintünk minden magyar ember érdeke, hogy az uniós forrásokat hazahozzuk – ezt pedig csak úgy lehet, ha lezárjuk az Orbán családhoz köthető, gigaméretű korrupciót” – mondta Magyar Péter.
Magyarországtól a jogállamisági normák megsértése miatt jelenleg 18 milliárd eurónyi, vagyis körülbelül 7 ezermilliárd forintnyi forrást tart vissza az Európai Unió. Az RTL Híradó kereste a kormányt, hogy megtudják, pontosan milyen pénzügyi megállapodást kötöttek, de adásukig nem kaptak választ.
Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:
„Ha most nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai pénz” – jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal folytatott washingtoni találkozója után. A kormányfő a hazafelé tartó repülőn egy olyan amerikai pénzügyi pajzsról beszélt, amely szerinte nemcsak a forintot védi meg a külső támadásoktól, hanem a befagyasztott uniós források alternatívája is lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A Válasz Online információi szerint egy argentin–amerikai mintára létrehozott devizacsere-megállapodásról lehet szó, amit Orbán Viktor és Donald Trump köthetett. Ennek lényege, hogy az amerikai jegybank forintot, a Magyar Nemzeti Bank pedig dollárt vásárol, amit egymásnál tartalékolnak. Ez a konstrukció hozzájárulhat a forint erősítéséhez, de akár hitelként is lehívható. A mechanizmusról egyelőre sem a kormány, sem az MNB, sem az amerikai fél nem közölt hivatalos részleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt
A kormányfő a Washingtonból hazafelé tartó repülőgépen vágott oda Brüsszelnek. A lépés azt is jelentheti, hogy a kormánynak már nem is annyira fontos az uniós pénz.
Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott washingtoni találkozója után bejelentette, hogy megállapodást kötöttek egy pénzügyi védőpajzsról. A kormányfő szerint
„ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt”
– nyilatkozta újságíróknak a Budapest felé tartó repülőúton szombaton, írta a hvg.hu.
A miniszterelnök hangsúlyozta, az amerikaiak „szavukat adták” arra, hogy ha bármilyen külső pénzügyi támadás érné Magyarországot, akkor „minden ilyen esetben a magyar pénzügyi stabilitást meg fogják védeni”. Orbán Viktor hozzátette, azért van szükség az alternatív finanszírozásra, mert Brüsszelből
„még szükségem van két-három évre, hogy minden forintot megszerezzek”.
A bejelentést egy Brüsszelnek címzett üzenettel zárta: „így is kalkulálom a jövőt. Jó reggelt, Brüsszel!”.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-oldalán bírálta a kormányfőt. Szerinte „Orbán az uniós pénzek hazahozatala helyett inkább az unokáinkat is eladósítaná. Hol van ilyenkor a nagy szuverenitás?”. Magyar Péter az amerikai hitellehetőséget egy új IMF-hitelhez hasonlította, kijelentve: „Nem kérünk az új IMF-ből”.
A „pénzügyi védőpajzs” pontos részletei egyelőre nem ismertek, sem a magyar, sem az amerikai fél nem tett közzé hivatalos dokumentumot a konstrukció formájáról, keretösszegéről vagy feltételeiről. Több sajtóértelmezés szerint egy jegybankközi devizacsere-keretről (swap line) lehet szó, amely válsághelyzetben képes stabilizálni a forint árfolyamát, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.
A washingtoni tárgyalásoknak volt egy másik, kézzelfogható eredménye is: több nemzetközi hírügynökség is megerősítette, hogy az Egyesült Államok egyéves mentességet ad Magyarországnak az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól. Ez a mentesség a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat gázvezetéken érkező importra vonatkozik.
Orbán Viktor szerint a megállapodásnak köszönhetően Magyarországnak nem kell feladnia vagy átütemeznie a nemzetstratégiai jelentőségű nagy gazdasági terveit. Úgy véli, az egyezség már most megerősítette Magyarország pozícióját a nemzetközi pénzügyi piacon. „Az amerikai pénzügyi védőpajzs megerősít bennünket, és kedvezőbb nemzetközi pénzügyi helyzetet teremt a számunkra” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott washingtoni találkozója után bejelentette, hogy megállapodást kötöttek egy pénzügyi védőpajzsról. A kormányfő szerint
„ezzel a megállapodással olyan, szinte korlátlan finanszírozási lehetőségünk van Amerikában, amellyel ki tudunk váltani bármilyen brüsszeli pénzt”
– nyilatkozta újságíróknak a Budapest felé tartó repülőúton szombaton, írta a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Menedékjogot kért az USA-ban egy 25 éves német influenszer
A nő már tavaly ősz óta az USA-ban él, de most hivatalosan is védelemért folyamodott. A Trump-kormány épp az európai „szólásszabadság-védők” befogadásán dolgozik.
Menedékjogot kért az Egyesült Államokban a 25 éves Naomi Seibt arra hivatkozva, hogy nem érzi magát biztonságban szülőhazájában, Németországban – írja a Washington Post.
A fiatal politikai influenszer, aki az Orbán-kormánnyal szövetséges, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatója, azt állítja, hogy politikai nézetei miatt üldözik.
Elmondása szerint „hírszerző megfigyelés” és „az állami média rágalmazásának célpontja”, emellett „halálos fenyegetéseket kapott az Antifától”. Állításait egy német belföldi hírszerzési levéllel támasztotta alá, amely szerinte a tevékenységének nyomon követését dokumentálja.
A német belföldi hírszerző szolgálat, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) nem kívánt nyilatkozni Seibt állítólagos megfigyeléséről,
arra hivatkozva, hogy egyedi esetekről nem adnak tájékoztatást. A BfV ugyanakkor korábban szélsőjobboldali szervezetnek minősítette az AfD több struktúráját, és megfigyelés alá is vonta a pártot, bár a minősítést bírósági eljárások keretében vitatják. Németország történelmi okokból szigorúbban lép fel a gyűlöletbeszéd ellen, mint az Egyesült Államok.
Donald Trump elnök hivatalba lépése óta az amerikai kormány prioritásként kezeli a fehér menekültek ügyét és azoknak az európaiaknak a védelmét, akik úgy érzik, hogy politikai nézeteik miatt célkeresztbe kerültek.
A Trump-adminisztráció már több tucat fehér dél-afrikai állampolgárnak adott menedéket, akik azt állították, hogy hazájukban üldözik őket.
A kormány emellett a menekültügyi szabályozás átalakítását fontolgatja, amely egy külügyminisztériumi dokumentum szerint az „európai szólásszabadság-védők” érdekeit is figyelembe venné. Szakértők szerint ugyanakkor rendkívül ritka, hogy egy stabil nyugati demokráciából érkező kérelmező politikai menedékjogot kapjon.
Seibt, akinek több mint 459 ezer követője van az X-en és 112 ezer feliratkozója a YouTube-on, azt mondta, rendszeres kapcsolatban áll Elon Musk techmilliárdossal.
Nevéhez fűződik az X-en tartott élő csevegés megszervezése Musk és Alice Weidel, az AfD társelnöke között a februári német szövetségi választások előtt. A nő tavaly ősz óta amúgy is elsősorban az Egyesült Államokban él.
Menedékjogot kért az Egyesült Államokban a 25 éves Naomi Seibt arra hivatkozva, hogy nem érzi magát biztonságban szülőhazájában, Németországban – írja a Washington Post.
A fiatal politikai influenszer, aki az Orbán-kormánnyal szövetséges, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatója, azt állítja, hogy politikai nézetei miatt üldözik.
Elmondása szerint „hírszerző megfigyelés” és „az állami média rágalmazásának célpontja”, emellett „halálos fenyegetéseket kapott az Antifától”. Állításait egy német belföldi hírszerzési levéllel támasztotta alá, amely szerinte a tevékenységének nyomon követését dokumentálja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor elárulta, hogy miért nem tartott vele Washingtonba Rogán Antal
A miniszterelnök szerint az ezerforintos benzinártól óvták meg a magyarokat. Azt is elmondta, miért kellett néhány miniszternek itthon „vigyázni a boltra”.
Orbán Viktor a Washingtonból Magyarországra tartó különgépen újságírói kérdésre árulta el, hogy Rogán Antal és Gulyás Gergely miért nem utazott vele az Egyesült Államokba. A miniszterelnök szerint olyan nincs, hogy minden erős ember egyszerre hagyja el Magyarországot.
„Akkor ki van a boltban? Valakinek ott is lenni kell. Olyan nincs, hogy minden erős ember eljön”
– válaszolta a kormányfő a fedélzeti sajtótájékoztatón, amelyről az Index számolt be.
A miniszterelnök a Donald Trumppal történt találkozó után arról is beszélt, hogy megállapodást kötött az amerikai szankciók „időhatár nélküli” mentesítéséről. Konzervatív, óvatos becsléssel úgy gondolja, hogy
az ezerforintos literenkénti benzinártól sikerült megmenteniük a magyarokat, míg a gázszámla a fűtési szezonban 2,5-szer vagy akár 3-szor több lenne a mostani megállapodás nélkül.
„Tehát ekkora bajtól óvtuk meg magunkat” – mondta, hozzátéve, hogy az elszabadult energiaárak beláthatatlan következményekkel jártak volna a munkahelyekre és a vállalkozásokra nézve. „De hát ez egy ilyen szakma. Időnként becsap a ménkő, és akkor valami villámhárítót kell szerezni. Ez a villámhárító tegnap működött” – fogalmazott.
Ezzel szemben több, név nélkül nyilatkozó Fehér Házi tisztviselőre hivatkozó nemzetközi médium, köztük a Reuters és az AP is arról számolt be, hogy a felmentés egy évre szól, és Magyarország cserébe vállalta, hogy mintegy 600 millió dollár értékben amerikai LNG-t vásárol, valamint erősíti az együttműködést a nukleáris fűtőanyagok terén.
Orbán Viktor légi sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy Magyarország veszély esetén pénzügyi mentőcsomagot kaphat az Egyesült Államoktól, bár ennek részleteiről és feltételeiről egyelőre nincsenek nyilvános információk. A kormányfő szerint az amerikai elnökkel való találkozó megerősítette Magyarország békepárti kommunikációját, és a migrációs politika idejére utalva megjegyezte, hogy már bebizonyosodott, „egynek lehet igaza 26 ellenében”. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre, hogy az amerikai elnökkel való közös platform hitelesíti-e a magyar álláspontot, úgy reagált: „Azon gondolkodom, hogy a hitelesíti szó-e a jó, amit ön használt.”
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy meghívta Donald Trumpot és több embert is Budapestre. „És a budapesti békecsúcs is az ilyen látogatások közé tartozik, ami szerintem meg fog történni” – tette hozzá.
A mostani megállapodás előzménye, hogy Magyarország már korábban is kapott mentességet az Oroszország elleni uniós szankciók alól, például a Barátság kőolajvezetéken érkező olajra. Az Egyesült Államokkal való energetikai együttműködés sem új keletű, a kormány korábban már kötött megállapodást amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról és a nukleáris fűtőanyagok terén való együttműködésről a Westinghouse céggel.
Orbán Viktor a Washingtonból Magyarországra tartó különgépen újságírói kérdésre árulta el, hogy Rogán Antal és Gulyás Gergely miért nem utazott vele az Egyesült Államokba. A miniszterelnök szerint olyan nincs, hogy minden erős ember egyszerre hagyja el Magyarországot.
„Akkor ki van a boltban? Valakinek ott is lenni kell. Olyan nincs, hogy minden erős ember eljön”
– válaszolta a kormányfő a fedélzeti sajtótájékoztatón, amelyről az Index számolt be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
