Tarr Zoltán: A teljes NKA-hálózatot átvilágítjuk, azonnali és átfogó vizsgálatot indítok

Szombaton délutántól heves zivatarokra készülhet az ország jelentős része. A délnyugati, nyugati és északkeleti térségekben riasztás van érvényben, a cellák 60–70 km/órás széllökéseket, intenzív esőt és jégesőt hozhatnak. A hidegfront vasárnap késő délután–este érkezik, előterében már éjjel nedvesebb, labilis levegő áramlik fölénk.

A nyári időjárás továbbra is tombol, az ország közepén 32, a délkeleti tájakon 36-37 fokot mutatnak a hőmérők. A rendkívül magas UV-B sugárzás miatt nem ajánlott a napra menni délután négy óráig, de a gyerekek és az idősek inkább maradjanak árnyékban az esti órákig. Ma a nyugati országrész és az északi határszél kivételével 25 fok felett, az Alföldön 27 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet – írja a met.hu.

Holnap a déli órákig az ország északi, északkeleti felében van inkább esély zivatarra, de déltől északnyugat felől növekszik a zivatarok előfordulásának esélye.

A késő esti, éjféli órákban a zivatarok kelet felé elhagyják az országot. A jövő hét elején már nagyrészt 25 és 30 fok között alakulnak a csúcsértékek.

A hidegfront érkezésére sokan érzékenyek, az időjárás változása most is őket terheli meg igazán.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közlekedésben résztvevők fokozottan figyeljenek az utakon.

Alig pár órával azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök ma reggel a Facebookon felvetette a választói korhatár 16 évre csökkentését, Karácsony Gergely főpolgármester és Lannert Judit oktatási miniszter is jelezte, hogy támogatja az ötletet.

Karácsony Gergely a miniszterelnök posztja alatt kommentben fejtette ki véleményét. Úgy látja, a nemzetközi mintákat követve érdemes lenne fokozatosan bevezetni a reformot, a fővárosi gyakorlatra is hivatkozva – vette észre a Telex. „Támogatom a választói korhatár 16 évre csökkentését, akár úgy is, hogy a nemzetközi mintákat követve az egyelőre az önkormányzati választásra legyen érvényes. A főváros a társadalmi egyeztetésekben már 16 évben állapította meg a részvételi korhatárt” – fogalmazott a főpolgármester.

Magyar Péter eredeti posztjában azzal érvelt, hogy „ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe”.

A kormányzat részéről Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is egyetértését fejezte ki. A miniszter szerint komolyan kell venni a fiatalok véleményét az országos ügyekben is.

A javaslat megvalósításához alkotmánymódosításra van szükség, mivel a jelenlegi Alaptörvény a választójogot a nagykorúsághoz, vagyis a 18. életév betöltéséhez köti. A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese, Melléthei-Barna Márton a héten arról beszélt, hogy az új alkotmány elfogadása után másfél-két éven belül új választási törvényt fogadhatnak el. A mostani felvetések alapján a korhatár kérdése is napirendre kerülhet a jogszabály-módosítás során.

Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Máltán a 16 évesek már szavazhattak a legutóbbi európai parlamenti választáson is.

A felvetés nem teljesen új a magyar politikában, korábban a Jobbik is javasolta már a választói korhatárt 16 évre csökkenteni. Karácsony Gergely hivatkozása a fővárosi gyakorlatra sem légből kapott: a fővárosi közösségi költségvetésben és több kerületben, például Józsefvárosban is 16 éves kortól lehet részt venni. Az önkormányzati szintű szavazás kiterjesztése ennek a gyakorlatnak lenne a logikus folytatása.

Magyar Péter egy kávézós képet tett ki a Facebookra, és mellé írta, hogy Tik-tak, tik-tak

A kormányfő ezzel vélhetően arra utalt, hogy sokakkal együtt várja Sulyok Tamás államfő döntését, illetve lemondását.

Ha Sulyok mégis beadványt intéz az AB-hez, megfosztási eljárást indítanak ellene.

A Tisza-frakció nem tárgyalt még a következő köztársasági elnök személyéről. Ezt csak azután teszik meg, amint Sulyok Tamás mandátuma, így vagy úgy, véget ér - fogalmazott a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón.

Dull Szabolcs politikai elemző szerint „ELJÖTT SULYOK TAMÁS UTOLSÓ NAPJA, HOGY DÖNTSÖN.” Szombati Facebook-posztjában azt írta, politikailag már április 12-én eldőlt az államfő sorsa, „ma jogilag is látjuk, hogy fog távozni”.

Dull emlékeztetett, Sulyok Tamásnak ma jár le az ötnapos határidő, hogy aláírja a parlament által hétfőn elfogadott Alaptörvény 17. módosítását. A bejegyzésben három lehetséges kimenetet sorol fel.

Az elemző a legvalószínűbbnek a második forgatókönyvet tartja, amihez egy azonnali következményt is vázol. „Amennyiben ez a második forgatókönyv következik ma be, Magyar Péter ígérete alapján megindítják ellene a megfosztási eljárást” – írja.

Washingtonban tárgyalt Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának a Tisza párti elnöke, hogy megpróbálja elhárítani egy friss amerikai javaslatot, amely akár 100 százalékos büntetővámmal is sújthatná Magyarországot az orosz energiavásárlások miatt.

Hajdu arról tájékoztatta partnereit, hogy Magyarország elkötelezett az orosz energiafüggőség csökkentése mellett. Azt kérte tőlük, hogy „vegyék figyelembe azt, hogy Magyarország a választások után megkezdte azt a munkát, hogy leváljon az egyoldalú függőségről, és kiegyensúlyozza energiaellátását, ezért ne tegyenek elhamarkodott lépéseket”.

Elmondása szerint az amerikai fél megértő volt, de egyértelmű elvárásként fogalmazták meg, hogy Magyarországnak fel kell számolnia egyoldalú orosz energiafüggőségét. Hajdu optimistán értékelte a megbeszéléseket.

A washingtoni lobbiút apropóját egy napokban benyújtott, kétpárti támogatást élvező amerikai szenátusi javaslat adta. A tervezet felhatalmazná az elnököt, hogy akár 100 százalékos büntetővámot vessen ki az orosz kőolaj és földgáz öt legnagyobb vásárlójára. A cél Oroszország energiabevételeinek további csökkentése.

Mivel Magyarország mindkét listán a legnagyobb importőrök között szerepel, a törvény elfogadása érdemben érinthetné a magyar kivitel egy részét. A javaslat ugyanakkor kivételeket tehet azokkal az országokkal, amelyek bizonyíthatóan lépéseket tesznek az orosz függőségük csökkentésére, vélhetően erre a lehetőségre épít a magyar diplomácia is.

Az Egyesült Államok korábban is alkalmazott már hasonló kereskedelmi nyomásgyakorlást geopolitikai céljai elérésére. Donald Trump elnöksége alatt például azzal a feltétellel ajánlott vámcsökkentést Indiának, ha az ország drasztikusan visszafogja orosz olajimportját, és azt amerikai forrásokkal helyettesíti. A mostani javaslat ugyanakkor egy jóval keményebb fellépést vetít előre, mint amikor a korábbi amerikai vezetés még elfogadta Magyarország földrajzi adottságokból fakadó kényszerhelyzetét az orosz energiaellátás terén.