Tarr Zoltán a 400 milliós botrány után: az érintett fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek
A kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében említett fideszes politikusokat, hogy számoljanak el a hozzájuk köthető szervezeteknek juttatott NKA-támogatásokkal. A minisztérium megyei bontásban bekérte az összes pályázati dokumentumot, miután kiderült, hogy csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe legalább 400 millió forint jutott.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
"Van olyan egyesület, amelynek önkormányzati fideszes képviselő a vezetője, de olyan alapítvány is kapott milliókat, amely DPK-s rendezvényeket szervezett a kampány alatt".
Azt is bejelentette: "Megyés bontásban kikértük a vonatkozó dokumentumokat, minden pályázatot és döntést az NKA-hoz kötődően".
Majd azt üzente:
„A sajtóértesülésben szereplő fideszes képviselők hozzák nyilvánosságra, mire költötték a támogatásokat a hozzájuk köthető szervezetek. Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze.”
- írta az új miniszter.
Az NKA tavasszal 17 milliárd forintot osztott szét, ennek nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított.
„Az embereknek joguk van tudni, mire ment el az adófizetők pénze” – közölte Tarr Zoltán a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólította a 24.hu cikkében szereplő fideszes képviselőket, hogy hozzák nyilvánosságra, a hozzájuk köthető szervezetek mire költötték az elnyert támogatásokat.
A volt kultuszminiszter, Hankó Balázs idején legalább 400 millió forintot juttattak egyetlen megyébe, Szabolcs-Szatmár-Beregbe olyan egyesületeknek, amelyek erősen kötődtek a Fidesz–KDNP-hez – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A korábbi független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt fordul a hatóságokhoz. Állítása szerint a Dolomit Kft. és a V-Híd szerződései túlárazott kőszállításokat tettek lehetővé állami beruházásokhoz.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
„Az állatorvosi rendelőmbe befújt a szél (vagy egy kiscica behozta, ki tudja, hogy történt?) Orbán papa és Mészáros Lőrinc cégei közötti szerződéseket és egy kimutatást a tavaly leszállított mennyiségekről.”
Három fő pontban foglalja össze a dokumentumok tartalmát. Az első szerint
a szerződések alapján Orbánék a piaci árnál drágábban, bizonyos tételeket akár kétszeres áron adhattak el követ állami építkezésekhez. Ezt azzal támasztja alá, hogy a szerződések részletes árlistát tartalmaznak.
„Talán a »legszebb« összehasonlítás akkor tehető, ha az Orbán bányáinak NYILVÁNOS ÁRLISTÁJÁVAL vetjük össze a LŐRINCNEK ADOTT ÁRAKAT” – fogalmazott.
Második pontként azt emeli ki, hogy
a keretszerződések lehetővé teszik a havi áremelést, „ha úgy gondolja, hogy az eleve magas árakon nem lehet eleget keresni”.
A harmadik pontban egy táblázatos összesítésre hivatkozik, amely szerinte a lehívott mennyiségeket mutatja. A poszt szerint 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1-es autópálya bővítésére, valamint az iváncsai akkumulátorgyár vasútépítéséhez ment. Hozzáteszi, a táblázat számainak valódiságáról nem tud meggyőződni, azt a hatóságoknak kell majd ellenőriznie, de a szerződéseket és a bennük lévő számokat valódinak tartja.
A posztban az áll, hogy a tavalyi 5,9 milliárdos forgalom és az „1.33 milliárdos nyereség” nagy része a Mészáros Lőrinc cégétől érkező, túlárazott megrendelésekből jött össze.
A nyilvános cégadatok szerint a Dolomit Kft. 2025-ös nyeresége 2,61 milliárd forint volt, ebből vehet ki Orbán Győző 1,33 milliárd forint osztalékot.
A képviselő, aki korábban belső információkat is felhasznált, a posztját azzal zárja, hogy Orbán Viktor felelősségre vonása elkerülhetetlen, mert amíg szabadlábon van, „igenis tud még ártani a hergelésével”. A politikus szerint a Fidesz nem párt, hanem egy bűnszervezet, a volt miniszterelnök mentelmi jogáról való lemondása pedig felgyorsíthatja az elszámoltatását.
Március végén a Telex írta meg a 444 drónfelvételei alapján, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez a Dolomit Kft. gánti bányájából szállítanak követ. Akkor a beruházó MKIF azt közölte, hogy ők közvetlenül nem vásárolnak építőanyagot, a kivitelező V-Híd pedig üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket a beszerzéseiről. Áprilisban szintén a Telex számolt be arról, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésénél minőségi kifogások merültek fel a Dolomit Kft. által szállított kőanyaggal kapcsolatban. Május 31-én derült ki a cégbírósági adatokból, hogy a Dolomit Kft. 2025-ben 5,96 milliárd forintos árbevétel mellett 2,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az M1-es projekt közben halad, tegnap adták át a biatorbágyi felhajtó bővítését.
Hadházy Ákos kedd reggel a Facebookon jelentette be, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz. Azt állítja, birtokába jutottak a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kft., és Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a V-híd közötti szerződések.
„Íme a dokumentumok arról, amit persze eddig is tudtunk: ORBÁNÉK BÁNYÁI AZ ADÓFIZETŐK PÉNZÉN TERMELTÉK A MILLIÁRDOKAT” – kezdi bejegyzését a politikus, aki szerint a hozzá eljuttatott 2024-es és 2025-ös keretszerződések és egy összesítés alapján tesz feljelentést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem kapják meg a májusi fizetésüket Balásy Gyula cégének dolgozói
A Lounge Group hivatalosan is megerősítette, hogy a zárolt bankszámláik miatt nem tudják kifizetni a májusi béreket. A cégcsoport tulajdonosa, Balásy Gyula belső levélben kért elnézést a kialakult helyzetért.
Egyelőre nem kapják meg májusi fizetésüket a Lounge Group dolgozói, miután Balásy Gyula cégcsoportjának számláit zárolták – írta a Telex, értesülésüket a cégcsoport sajtóosztálya is megerősítette.
A lapnak egy olvasójuk jelezte, hogy
Balásy levelet írt a dolgozóknak, amiben bocsánatot kért a kialakult helyzetért, és jelezte, hogy a májusi béreket sem tudják kifizetni.
A cégcsoport közleményben a zárolást jogtalannak nevezte, és ezzel indokolták, hogy jelenleg nem tudnak bért fizetni. Álláspontjuk szerint a pénzügyi kötelezettségeik teljesítését a számlák zárolása teszi lehetetlenné.
„Ennek következtében a munkavállalók részére esedékes béreket jelenleg nem tudjuk teljesíteni, annak ellenére, hogy a szükséges források a társaságok működésében és szerződéses állományában rendelkezésre állnának” – közölték.
A mostani lépés nem előzmény nélküli. A hatósági intézkedések nyomán – miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtást indított – először az alvállalkozókat nem fizették ki a már teljesített munkák után. Most a dolgozókon a sor, és az érintettek azt sem tudják, a még folyó projektek után megkapják-e a pénzüket.
Jelenleg a Lounge Group társaságai nem állnak felszámolás alatt, de a cég a jövőre nézve sem túl optimista.
A cég előrevetítette, hogy „rövid időn belül további jogi eljárások megindulása várható”.
A cégcsoport helyzete májusban vált kritikussá, miután a rendőrség hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával nyomozást indított. Ezt megelőzően Balásy Gyula felajánlotta, hogy cégeit ingyen az államnak adja, amire Rogán Antal úgy reagált, hogy a vállalkozó ezzel lényegében a korábban felvett, sokszor kritizált profitját adja vissza. A cégcsoport korábbi működését Révész Máriusz államtitkár is bírálta, aki arról beszélt, évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, sikertelenül.
A hatósági lépések következményei gyorsan begyűrűztek. A cégcsoport megpróbált új számlákat nyitni Tiborcz István érdekeltségénél, a Gránit Banknál, de a pénzintézet szinte azonnal le is zárta azokat. A pénzügyi problémák jeleként leállt Balásy Gyula több milliárdosra becsült máriaremetei luxusvillájának építése is.
Egyelőre nem kapják meg májusi fizetésüket a Lounge Group dolgozói, miután Balásy Gyula cégcsoportjának számláit zárolták – írta a Telex, értesülésüket a cégcsoport sajtóosztálya is megerősítette.
A lapnak egy olvasójuk jelezte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Posta megszüntetett egy olcsó szolgáltatást, sokaknak duplájára nőhet a díj
A Magyar Posta módosította a feltételeit, májustól külföldre már csak dokumentumot lehet feladni ajánlott levélként. Emiatt az apróbb árucikkeket már csak csomagként lehet postázni, ami akár 100 százalékkal is drágább lehet.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a méret- és súlyhatárok betartásával kisebb tárgyakat, például CD-ket vagy más apróbb árucikkeket is a csomagoknál jóval kedvezőbb levéldíjjal lehessen célba juttatni.
A változás különösen az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelmet érinti érzékenyen, ahol a kisebb, de értékesebb használt cikkek postázása eddig viszonylag olcsón megoldható volt.
A májusi áremelések után egy 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomag díja célországtól függően legalább 8–10 ezer forintra nőtt. Ha a szigorítás nem lépett volna életbe, a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne, vagyis a feladók sok esetben 100 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. Ez pedig számos, kevésbé értékes árucikk esetében gazdaságtalanná teheti a küldést.
A vállalat a nemzetközi szabályozás változásaival és a belső folyamatok átalakulásával indokolta a szigorítást.
Az utóbbi években az e-kereskedelem terjedésével jelentősen megnőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizált lett.
A sima, hajlítható levelekre tervezett gépekre nem akarják ráengedni a keményebb, törékenyebb tárgyakat tartalmazó borítékokat. Csomagok esetében a felelősség megállapítása is egyszerűbb, és a magasabb díjak a kártérítésre is nagyobb fedezetet biztosítanak.
A Magyar Posta a díjszabás kialakításáról azt közölte, hogy
„a tarifák meghatározásakor a nemzeti posták a saját mikro- és makrokörnyezetüket (költségeket, inflációt stb.) veszik figyelembe”.
Bár korábban felmerült, hogy a szomszédos országokból, például Szlovákiából megérheti feladni a küldeményeket, ez a lehetőség mára nagyrészt bezárult. Szlovákiában már januártól életbe lépett a magyarországihoz hasonló változás, azaz általánosságban már ott sem lehet ajánlott levélként árut feladni.
A dokumentumok küldésére alternatívát jelenthet a Digitális Állampolgárság Program, amelynek részeként a magánszemélyek díjmentesen használhatnak hiteles elektronikus aláírást, így számos hivatalos iratot már e-mailben is továbbíthatnak.
A drágulás és a szolgáltatások átalakítása egy olyan időszakban éri a Magyar Postát, amelyet belső átszervezések és elbocsátások jellemeztek. A közelmúltban országszerte postafiókokat zártak be, a vállalat egy vitatott logisztikai beruházás miatt nyomozás középpontjába is került, és nemrég távozott a cég elnök-vezérigazgatója is.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pokoli éjszaka Ukrajnában: Oroszország nagyvárosokat támadott rakétákkal és drónokkal, legalább kilencen meghaltak
Oroszország az éjszaka folyamán több ukrán várost is támadott, Kijevben két magas épületet is találat ért. A fővárosban legalább négyen meghaltak, és több tucatnyian megsebesültek.
Hajnalban több ukrán nagyvárost értek orosz rakéta- és dróntámadások: Kijevben két magas lakóépületet ért súlyos találat, emberek rekedhettek a romok alatt. Dnyipróban és Harkiv térségében is súlyos a helyzet, a hatóságok tömeges sérültekről és halálos áldozatokról számoltak be, a főváros-szerte keletkezett tüzek és a jelentett áramkimaradások közepette a kijevieket óvóhelyre szólították, írta a BBC.
A fővárosban legalább négy ember meghalt és 51-en megsebesültek, közülük 35-en kórházba kerültek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint egy 24 és egy 9 emeletes lakóházat ért találat, a hatóságok attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek. A mentés folyamatos. A helyszíni beszámolók szerint a városban ezrek kerestek menedéket a metróállomásokon.
A kijevi katonai vezetés megerősítette, hogy a támadók a legpusztítóbb fegyverek közül is bevetettek.
„Az ellenség ballisztikus rakétákkal támad” – közölte Tymur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője.
Miközben a főváros a legnagyobb csapást nyelte be, más nagyvárosokban is súlyos veszteségeket jelentettek.
Dnyipro városában öt halálos áldozatról és 25 sérültről lehet tudni. Az északkeleti Harkiv régióban Ihor Terekhov polgármester közlése szerint a drón- és rakétatámadásokban összesen tízen haltak meg, és egy gyerek is megsérült.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként már hétfőn figyelmeztetett egy esetleges nagyszabású orosz támadásra, és felszólította a lakosságot, figyeljenek a légiriadókra.
Moszkva a múlt héten lengette be, hogy „szisztematikus támadásokat” indít Ukrajna ellen, válaszul a Luhanszki régióban történt ukrán akcióra.
Moszkva nyilvánosan „szisztematikus csapásokat” helyezett kilátásba az ukrán főváros döntéshozói és védelmi célpontjai ellen, miközben Kijevet már korábban is súlyos támadások érték: egy korábbi kijevi rakétatámadás során egy lakóépület lépcsőháza teljesen összeomlott.
Párhuzamosan Ukrajna is kiterjesztette műveleteit Oroszország belső területeire: stratégiai olajkikötőket és energetikai létesítményeket ért dróntámadások sora okozott károkat és tüzeket több régióban. A támadás–ellentámadás spirálja Kárpátaljáig is elért: a magyar határ közelében is becsapódtak orosz drónok, amit a magyar kormány elítélt. A mostani hajnali csapássorozat így egy olyan időszakban következett be, amikor mindkét fél a frontvonalakon túl is igyekezett nyomást gyakorolni a másik hadigazdaságára és moráljára.
Hajnalban több ukrán nagyvárost értek orosz rakéta- és dróntámadások: Kijevben két magas lakóépületet ért súlyos találat, emberek rekedhettek a romok alatt. Dnyipróban és Harkiv térségében is súlyos a helyzet, a hatóságok tömeges sérültekről és halálos áldozatokról számoltak be, a főváros-szerte keletkezett tüzek és a jelentett áramkimaradások közepette a kijevieket óvóhelyre szólították, írta a BBC.
A fővárosban legalább négy ember meghalt és 51-en megsebesültek, közülük 35-en kórházba kerültek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint egy 24 és egy 9 emeletes lakóházat ért találat, a hatóságok attól tartanak, hogy többen a romok alatt rekedtek. A mentés folyamatos. A helyszíni beszámolók szerint a városban ezrek kerestek menedéket a metróállomásokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
