„Meghalt a legszabadabb ember, akit ismertem. Meghalt, Tarr Béla” – írta megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A világhírű filmrendező kedd hajnalban, 70 éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el.
„Az egyik leghíresebb magyar volt, de volt oka dühösnek lenni a hazájára. És az egyik leghíresebb budapesti is,
aki – bár a magáénak tudhatott szinte minden kitüntetést, amit csak kapni lehet – nagyon büszke volt arra, hogy tavaly Budapest díszpolgára lett. Megszakad a szívem, hogy a díjat már nem adhattam át neki.
Az átadóra már nem tudott eljönni, majd azt kérte, hogy akkor vigyem el neki, amikor egy kicsit jobban lesz.
Nem volt nap, hogy ne gondoltam volna rá, várva, hogy tényleg jobban lesz” – írta Karácsony.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a magyar és nemzetközi filmművészet egyik legnagyobbikának nevezte Tarr Bélát
„Világhírű alkotásaival, mint a Sátántangó, A torinói ló, a Kárhozat, a Szürkület, vagy a Werckmeister harmóniák, a világ legjobb filmrendezőinek rangsorában is megelőzte a legnagyobb hollywoodi rendezőket.
Párizstól New Yorkig mindenhol ismerték és tisztelték az ő különleges látásmódját, mi pedig büszkék lehettünk rá, hogy közülünk való” – írta. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár is a magyar filmművészet meghatározó alakjának nevezte a rendezőt, és kiemelte, hogy a Guardian a világ legjobb filmrendezőit felsoroló listáján a 13. helyen említik.
Magyarország stockholmi nagykövetsége is megemlékezett róla.
„Legendás együttműködése a friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóval olyan felejthetetlen filmeket adott a világnak, mint a Sátántangó, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák, A londoni férfi vagy A torinói ló. Kettejük közös univerzuma örökre része marad a filmtörténetnek.”
Janisch Attila filmrendező, a Freeszfe Egyesület docense szerint a magyar és egyetemes filmművészet egyik zsenije halt meg.
„Minden filmje megrázó, eredeti szemléletű, kísérletező, egyszerre könyörtelenül rideg, miközben végtelenül érzelmes is volt, és mindig az elesettekről, a kiszolgáltatottakról beszélt nagy empátiával irántuk.
[…] Béla azok közé a zsenik közé tartozik, akiknek a művészete azokat is befolyásolja, akik esetleg soha nem látták a filmjeit. A zsenik hatása nem csak közvetlenül érvényesül, hanem közvetetten is. Béla filmjei után már nem úgy gondolunk (filmes alkotóként sem) a filmekre, mint előtte.”
A Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál közlése szerint
Tarr Béla utolsó nyilvános szereplése a fesztiválon volt október 29-én, amikor egyik tanítványa filmje előtt szólt a közönséghez.
A Magyar Tudományos Akadémia egy 2016-os székfoglaló beszédével emlékezett meg a rendezőről, amelyben a filmkészítés időszerű feladataként a társadalmi, szociális érzékenység hangsúlyozását jelölte meg.
„Meghalt a legszabadabb ember, akit ismertem. Meghalt, Tarr Béla” – írta megemlékező bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. A világhírű filmrendező kedd hajnalban, 70 éves korában, hosszú és súlyos betegség után hunyt el.
„Az egyik leghíresebb magyar volt, de volt oka dühösnek lenni a hazájára. És az egyik leghíresebb budapesti is,
aki – bár a magáénak tudhatott szinte minden kitüntetést, amit csak kapni lehet – nagyon büszke volt arra, hogy tavaly Budapest díszpolgára lett. Megszakad a szívem, hogy a díjat már nem adhattam át neki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt főtanácsadója Orbán Viktorról: Már nem látom a személyes képességeket benne
Elek István azt is mondta, hogy szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll. Más, egykori fideszes frakciótársak szerint viszont korai lenne leírni Orbánt, és akár a visszatérésre is lehet esélye.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
A kérdésről, hogy mi áll a lépés hátterében, és van-e politikai jövője Orbánnak, a 24.hu négy egykori fideszes politikust kérdezett meg, akik a kilencvenes években ismerték meg Orbán politikai észjárását. Szelényi Zsuzsa, Elek István, Fodor Gábor és Hegedűs István egyetértett abban, hogy a távozó miniszterelnök taktikailag jól döntött, de a jövőjét illetően két, egymással homlokegyenest ellenkező forgatókönyv rajzolódik ki.
Az egyik véleménycsoport szerint a Fidesz megújulása Orbán vezetésével már nem lehetséges. Szelényi Zsuzsa, a CEU Demokrácia Intézet kutatója szerint a párton belül is megdőlt az a hit, hogy Orbán Viktornak mindig igaza van. Úgy látja, a vereség utáni helyzetet most is a belső bizalom helyreállítására használhatja, de ezúttal sokkal nehezebb dolga lesz. A CEU kutatója szerint a Fideszen belül egy-két éven belül elkerülhetetlen lesz a hatalmi harc.
„Nagyon sok ember található a Fideszben, akik jelentős ambícióval bírnak a politikai vezetésre, ők most azt várják, hogy Orbán még jobban megbukjon”
– tette hozzá.
Ennél is tovább ment Elek István, aki 1998 és 2002 között Orbán főtanácsadójaként is dolgozott. Szerinte a Fidesz állampártként elszokott a normális pártműködéstől, és a mostani helyzetben nagyon nehéz feladat előtt áll.
„De őszintén szólva én már nem látom a személyes képességeket benne” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a korábbi sikerek után egy összezsugorodott öntudattal kellene politizálnia, ami szerinte hosszú távon kilátástalan történet.
Mások azonban óva intenek attól, hogy bárki leírja a kormány éléről távozó miniszterelnököt. Fodor Gábor, a Fidesz alapító tagja szerint Orbán számára a lengyel Jarosław Kaczyński útja lehet a minta.
„Nem nagyon van más megoldás, mint a Kaczynski-modell: ő meghatározó figuraként lebeg a párt fölött, de nincs ott a politika frontvonalában”
– utalt a lengyel Jog és Igazságosság vezéralakjára. Fodor szerint Orbán visszatérésére akkor nyílhat esély, ha a kormányzást átvevő Tisza Párt nehézségekkel szembesül.
Hasonlóan látja a helyzetet Hegedűs István egykori fideszes képviselő is, aki szerint Orbánt a revánsvágy is fűtheti. Úgy véli, a vereségből nem a mérséklődés, hanem a még keményebb fellépés szükségességének tanulságát vonhatja le.
Szerinte, ha a politikai helyzet megváltozik, és új elégedetlenség jelenik meg a társadalomban, Orbán előtt egy másik példa, „Donald Trump példája lebeghet előtte, azaz: vissza lehet jönni”.
„Már nem látom a személyes képességeket benne” – mondta Orbán Viktorról egyik volt főtanácsadója, miközben más egykori fideszes frakciótársai szerint korai lenne leírni, és akár a visszatérésre is lehet esélye. A leköszönő miniszterelnök döntése, hogy nem veszi át parlamenti mandátumát, heves vitákat indított a Fidesz és a magyar politika jövőjéről.
A választási vereség után Orbán Viktor bejelentette, hogy nem ül be az ellenzéki padsorokba, mert „úgy látom, hogy máshol van rám szükség”. A döntést a Fidesz–KDNP parlamenti felállásának radikális átalakítása követte: a Gulyás Gergely vezetésével felálló új Fidesz-frakcióból több régi politikus is hiányzik. A párt keddi választmányi ülésén Orbán felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, de ezt nem fogadták el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távoznia kellett a Magyar Pétert „kis buzinak” nevező piliscsabai jegyzőnőnek
Megszűnt Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya, miután a választás éjszakáján trágár stílusban gyalázta Magyar Pétert. A polgármester korábban azt közölte, a jegyző méltatlanná vált a hivatalára, ezért megtette vele szemben a szükséges jogi lépéseket.
Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.
Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.
„A jegyző asszony közszolgálati jogviszonya megszűnt” – közölte szűkszavúan a polgármester.
Mint megírtuk, a 2026-os országgyűlési választás éjszakáján, a Fidesz eredményvárója után a Népszava videójában a jegyző a kormánypárt vereségét elemezte. Dr. Juhász Andrea a pártot felmentve a felelősség alól azt mondta:
„Az a baj, hogy a kis buzi Magyar Péternek hittek a választók.”
Zavaros gondolatmenetét azzal zárta, hogy szerinte „egy országot ne irányítson egy buzi”.
A botrány kirobbanása után Piliscsaba polgármestere elhatárolódott a kijelentésektől. A városvezető közölte, hogy a jegyző „vasárnap éjszakai nyilatkozata miatt méltatlan a hivatalra”, ezért megtette a szükséges jogi lépéseket. Az nem derült ki, hogy ezek pontosak milyen lépések voltak.
Arról, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati viszonya megszűnt, éppen a törvény által biztosított 15 napos határidő utolsó napján tájékoztatott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény ennyi időt ad a munkáltatónak, hogy a méltatlanná válás tudomásra jutása után felmentéssel éljen.
A botrány Piliscsabán is komoly visszhangot váltott ki. A legnagyobb helyi Facebook-csoportban napokig intenzív vita zajlott, és petíció is indult a jegyző felmentéséért, amelyet a távozásáról szóló hír megjelenéséig több mint ezren írtak alá.
A Telex kereste Dr. Juhász Andreát is, hogy fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, vagy esetleg megbánta azt, de nem kaptak választ.
Már nem dolgozik a piliscsabai polgármesteri hivatalban az a jegyző, aki a választás éjszakáján trágár, homofób stílusban gyalázta Magyar Pétert egy videóban.
Thumáné Kauzál Melinda polgármester a Telexnek megerősítette, hogy Dr. Juhász Andrea közszolgálati jogviszonya megszűnt, de azt egyelőre nem részletezte, pontosan milyen jogi formában távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még a választás előtt döntött az Orbán-kormány két, 2033-ig szóló uniós posztról
Csehi Zoltánt újrajelölték bírónak, Fehér Miklós Zoltánt pedig főtanácsnoknak az EU Bíróságára. A jelölésről azokkal a közjogi vezetőkkel is egyeztettek, akiknek a lemondását Magyar Péter követeli.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
a kormány újrajelöli Csehi Zoltánt az Európai Unió Bíróságára a 2027 és 2033 közötti ciklusra
– írja a HVG. A döntés időzítése azért érdekes, mert Csehi jelenlegi mandátuma csak 2027 októberében jár le, így a lap szerint nem látszott olyan határidő, ami miatt a választás előtt kellett volna dönteni.
Ezzel egy időben a kormány egy másik fontos pozícióról is határozott:
Fehér Miklós Zoltánt jelöli főtanácsnoknak, szintén 2027 októberétől kezdődően.
Ez a lehetőség Magyarország uniós tagsága óta most először nyílt meg az ország számára.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kormány a jelölés előtt az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is konzultált. Időközben Magyar Péter a választás után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-i határidővel.
Az Európai Unió Bírósága az EU legfőbb igazságszolgáltatási intézménye, amelynek döntései a tagállamokra, így Magyarországra is kötelezőek. A Bíróság testülete tagállamonként egy bíróból, összesen 27 bíróból áll, munkájukat tizenegy főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független jogi véleményt, úgynevezett „indítványt” készít, ami gyakran irányt mutat a bíráknak. Míg az öt legnagyobb tagállam állandóan küldhet főtanácsnokot, a többi helyet rotációs rendszerben osztják szét, ezért a mostani magyar jelölésnek különös súlya van.
A bírói posztra újrajelölt Csehi Zoltán 2016 óta dolgozik a luxembourgi testületben, 2021 óta a Bíróság bírája. A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán pedig 2010 óta vezeti azt a minisztériumi jogászcsapatot, amely a magyar kormányt képviseli az uniós bírósági eljárásokban.
A jelölteket egy uniós szakértői bizottság, az úgynevezett 255-ös bizottság is megvizsgálja, a végső szót pedig a tagállamok kormányainak képviselői mondják ki közös megegyezéssel.
A tét nem kicsi, hiszen az Európai Unió Bírósága az elmúlt években számos, Magyarország számára rendkívül fontos ügyben döntött.
Az egyik ilyen ügyben Tamara Ćapeta főtanácsnok nemrégiben azt javasolta, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság döntését, amellyel feloldották a Magyarországnak szánt uniós források egy részének zárolását. A Bíróság ítélete ebben a kérdésben még várat magára.
A Bíróság egy másik ítéletében kimondta, hogy a 2021-es, „gyermekvédelminek” nevezett törvény több ponton sérti az uniós jogot. Jogvédő szervezetek szerint a döntés alapján a Pride-tilalom sem maradhat hatályban.
A testület emellett 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) átalánybírságot és napi egymillió eurós kényszerítő büntetést is kiszabott az országra a menekültügyi szabályok megsértése miatt, és a Paks II. atomerőmű körüli eljárások is megjárták a luxembourgi fórumot.
A leköszönő Orbán-kormány a választás előtti utolsó napokban döntött két fontos, luxembourgi uniós bírósági tisztségről, amelyek mandátuma 2027-től egészen 2033-ig tart.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A blokád ellenére simán átjutott egy szankciós orosz szuperjacht a Hormuzi-szoroson
Az Alekszej Mordasov orosz milliárdoshoz köthető Nord nevű hajó a hétvégén Dubajból az ománi Maszkatba hajózott. A tranzit egy „jóváhagyott útvonalon” történt, miközben a térségben a forgalom a háború előtti szint töredékére esett vissza.
Hónapok óta gyakorlatilag blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, ahol a globális olajellátás ötöde halad át. A hétvégén azonban egy 142 méteres, szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht mégis áthajózott a lezárt vizeken, megmutatva, hol vannak a zárlat repedései.
A Nord nevű, orosz zászló alatt közlekedő luxushajó pénteken indult Dubajból, majd a hétvégén áthaladt a szoroson, és vasárnap reggel futott be az ománi főváros, Maszkat egyik marinájába – írta a The Guardian.
A jacht Alekszej Mordasov orosz milliárdoshoz köthető, aki vagyonát nagyrészt a Szeversztal acél- és bányászati vállalatnak köszönheti, és szoros kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal. Bár hivatalosan nem ő a tulajdonos – a hajót 2022-ben a felesége cégére jegyezték be –, Mordasovot az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is szankciós listára tette az ukrajnai invázió után. Egyik kisebb hajóját, a Lady M-et az olasz hatóságok 2022-ben le is foglalták.
A több mint 500 millió dollárra becsült Nordon a Superyacht Times magazin szerint úszómedence, mini-tengeralattjáró és helikopterleszálló is található.
A Hormuzi-szoros lezárása egy hosszabb ideje tartó feszültség eredménye. Az iráni blokád egy válaszlépés volt a február 28-án kezdődött amerikai és izraeli csapásokra. Teherán korábban arra figyelmeztetett, hogy minden, a szoroshoz közelítő hajót célba vesznek, amire Washington azzal reagált, hogy feltartóztatják vagy visszafordítják az iráni kikötők felé tartó vagy onnan induló hajókat.
A legfrissebb hírek szerint azonban a Nord egy „jóváhagyott útvonalon” haladt. Egy, a tulajdonoshoz közel álló forrás azt állította, hogy sem Irán, sem az Egyesült Államok nem emelt kifogást a hajó áthaladása ellen.
A jacht átkelése egybeesett az orosz–iráni diplomáciai kapcsolatok erősödésével. Vlagyimir Putyin hétfőn Szentpéterváron fogadott egy iráni küldöttséget, ahol Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a két ország „stratégiai kapcsolatát” méltatta.
Aragcsi később azt írta az X-en: „A közelmúlt eseményei megmutatták stratégiai partnerségünk mélységét és erejét.”
Az orosz elnök a TASZSZ hírügynökség szerint azt mondta vendégének, hogy az iráni nép „bátran küzd” a szuverenitásáért az amerikai és izraeli nyomással szemben.
Az amerikai Középső Parancsnokság a saját blokádjának végrehajtását a szorostól keletre, az iráni kikötőforgalomra összpontosítja, így a Nord útvonala technikailag nem feltétlenül sértette az amerikai korlátozásokat.
Hónapok óta gyakorlatilag blokád alatt áll a Hormuzi-szoros, a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, ahol a globális olajellátás ötöde halad át. A hétvégén azonban egy 142 méteres, szankciókkal sújtott orosz milliárdoshoz köthető szuperjacht mégis áthajózott a lezárt vizeken, megmutatva, hol vannak a zárlat repedései.
A Nord nevű, orosz zászló alatt közlekedő luxushajó pénteken indult Dubajból, majd a hétvégén áthaladt a szoroson, és vasárnap reggel futott be az ománi főváros, Maszkat egyik marinájába – írta a The Guardian.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
