Gyorsan támadást tudna indítani a Pentagon által készenlétbe helyezett 8500 amerikai katona Európában, ha megtörténne a baj Ukrajnában – mondta el a Fókusznak kedden Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Mint fogalmazott, a NATO kelet-európai csapatösszevonása a nyomásgyakorlás része, és bár az invázió esélye kicsi, a helyzet annyira pattanásig feszült, hogy könnyen történhet eszkaláció.

Szerinte a határra kivezényelt mintegy 130 ezer orosz katona támadó harcrendet foglalt el, és készek lennének Ukrajnának menni.

– fogalmazott a szakértő. Az RTL.hu-n idéznek Takács Zsolttól, egy 1989 óta Kijevben élő magyartól is, aki szerint a város utcáin ugyanakkor nem érződik a feszültség. Szerinte az emberek tartanak attól, hogy Ukrajna újabb területeket veszíthet, attól viszont nem félnek, hogy a főváros veszélybe kerülne.

Az azonban Kijevben is érdekli az embereket, hogy milyen gazdasági következményei lennének egy lehetséges háborúnak. „Az importtól kezdve minden drágulni fog” – mondta el erről a véleményét Takács.

A Fókusz riportja szerint Harkovban, a második legnagyobb ukrán városban bíznak a lakók a védelmi erők felkészültségében. „Mi, ukránok békés nemzet vagyunk, de ha valaki megint megpróbálja elvenni a szabadságunkat, akkor vissza fogunk vágni” – mondta egy helyi nő.

A román külügyminisztérium szerint

Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott.

- írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat" - olvasható a bukaresti közleményben.

és nincs összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar-román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.

Románia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolhasson Magyarországgal, a román és magyar állampolgárok érdekében, etnikumuktól függetlenül - mutat rá a román külügyi közlemény.

A Magyar Nemzeti Bank hozzányúlna a jelenlegi nyugdíjrendszerhez. Többek között módosítaná a nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbónuszt, elismertetné a gyermekvállalást a nyugdíjban, és ösztönözné a nyugdíj-megtakarítást - írja a 24.hu.

Az MNB a héten tette közzé a kétéves stabilizációs programját a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontja címmel. A vitairatnak szánt anyagban több javaslat is foglalkozik a nyugdíjakkal.

Javaslatuk szerint:

Azt, hogy a jelenlegi évi 6 százalék nyugdíjbónuszt mennyire emelnék, az nem derül ki a dokumentumból.

Egy másik felvetésük szerint:

A KSH szerint a férfiak születéskor várható élettartama 72,21 évre emelkedett átlagban, a nőké pedig 78,74 évre. Arról nem írnak, hogy mikor és mennyivel emelkedne a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjszámítás módját is felülizsgálnák, mert jelenleg Magyarországon az induló nyugdíj az utolsó évek béremelkedésétől is erősen függ.

Javaslatuk szerint

Úgy vélik, hogy az évente 110 ezer újszülött - a jelenleginél kb. 20 százalékkal több - lenne kívánatos, amit 2030-ra szeretnének elérni. A demográfiai fordulat nélkül gyorsulna a népesség fogyása.

Ehhez kapcsolódóan szorgalmazzák a családtámogatási rendszer bővítését, a családok mindennapi életének könnyítését, az egészségügyi és oktatási rendszer családbarát fejlesztését is. A nyugdíjrendszer igazságosabbá tétele érdekében is fontos lenne a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjakban - vélik. Hozzáteszik, hogy a 2 gyermeket felnevelő nők 15, míg a 3 gyermeket felnevelők 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik.

A nyugdíjrendszer családbarát átalakításához felvetik például a családi adókedvezmény figyelembevételét a nyugdíj-számításánál, a fix összegű havi nyugdíjkiegészítést a gyermekek száma alapján is.

A jegybank arra is kitér, hogy a lakossági megtakarítások egy részét a magánegészségügyi- és nyugdíj-megtakarítások felé kellene terelni például adókedvezménnyel vagy normatív támogatással.

Meghalt Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat alapító elnöke, emeritus - közölte a Baptista Szeretetszolgálat a közösségi oldalán.

"Sándor, áldott vagy és áldás voltál! Millióknak, de legfőképp nekünk. Köszönjük!" - írták.

A szervezet honlapja szerint Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat emeritus elnöke 1965-ben született Sajószentpéteren. A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte Velencén.

A Baptista Szeretetszolgálatot 1996-ban hozta létre. Az alapítvány ma hazánk egyik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ huszonöt országa mellett Magyarországon is nagy szervezetté nőtt. Járt Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekben. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, tartott imaórát a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén.

Az Azovsztal acélmű és Mariupol város teljes "felszabadításáról" tett jelentést Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, hadseregtábornok Vlagyimir Putyin elnöknek - jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek este.

Konasenkov közölte, hogy hétfőn az acélműben bekerített ukrán fegyveresek utolsó, 531 fős csoportja is megadta magát.

"Az Azov (alakulat) nácijainak úgynevezett parancsnokát a mariupoli lakosok gyűlölete és a városlakók azon vágya miatt, hogy számos atrocitása miatt leszámoljanak vele, egy speciális páncélozott járművön szállították el az üzem területéről" - közölte a tábornok.

Sojgu április 21-én jelentette Putyinnak az azovi-tengeri kikötőváros "felszabadítását", hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Az orosz elnök "emberiességi megfontolásból" elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet. Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes föld alatti alagútrendszer húzódik.