SZEMPONT

Tábor Áron a Kirk-merényletről: Ha túl sokat és nem elég felelősen beszélünk a politikai erőszakról, az tovább gerjesztheti azt

Egyértelműen nőtt a politikai erőszak szintje a mélyen megosztott Egyesült Államokban - mondja az elemző. Kirk elvesztése Trumpnak nagy veszteség, mert ő megtalálta a hangot a fiatalokkal.

Fischer Gábor, Címlapkép: Jacek Boczarski/Getty Images - szmo.hu
2025. szeptember 12.

Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb hajtóvadászata folyik Charlie Kirk gyilkosa után, akit még mindig nem sikerült kézre keríteni, sőt, azonosítani sem. Mindez egyre kínosabb Kash Patelnek, az FBI igazgatójának, aki az elmúlt időszakban komoly tisztogatásokat hajtott végre a nyomozóirodán belül, hogy megfeleljen Trump elvárásainak. Kirköt a Utah Valley Egyetem kampuszán, egy nyílt fórumon érte a lövés a nyakán, amibe nem sokkal később belehalt. Merénylője egy közeli épület tetejéről tüzelt, majd nyoma veszett. A fegyverét később egy erdőben találták meg.

Kirk halála megrázta az amerikai politikát. A konzervatív Turning Point USA 31 éves vezetőjeként Trump egyik személyes szövetségese volt, aki akkor is kiállt mellette, amikor első ciklusa után csak kevesen. Az elnök szerint az influenszer „az igazság és a szabadság mártírjává” vált. Trump a szélsőbaloldalt hibáztatta a merényletért, a gyilkosság szerinte annak a következménye, hogy démonizálják azokat, akikkel valaki nem ért egyet. A politikai merénylet következményeiről Tábor Áront, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatóját, Amerika-szakértőt kérdeztük.

– Őszintén szólva eddig nem hallottam Charlie Kirkről, de utánanéztem: 18 évesen egy komoly mozgalmat indított el a trumpi ideológiát támogatva. Ki az áldozat, miért volt ennyire fontos Amerikában és mennyire volt ismert egyáltalán?

– Pontos adatokat nem tudok, de biztos, hogy a legfiatalabb generáció, tehát az egyetemisták és a 30 év alattiak körében elég ismert személyiség volt. Volt egy podcastja, különböző egyetemi szervezeteket hozott létre, eredetileg egy egyetemistákat tömörítő ifjúsági szervezetet, és ennek hatása nemcsak az Egyesült Államokon belül, hanem külföldön is érződött. Ezekből az ifjúsági szervezetekből valamiféle hálózatot épített. A nagy jelentősége az lehetett, hogy

megtalálta a hangot a fiatalokkal, miközben alapvetően ugyanazokat a politikai nézeteket képviselte, mint Donald Trump.

Hozzátartozik, hogy Trump és a republikánusok a korábbi választásokon, még 2020-ban is, elég gyengén szerepeltek a fiatalok között. Ehhez képest 2024-re a republikánus jelölt, Donald Trump a 30 év alattiak között már majdnem megközelítette Kamala Harris szavazatarányát, ha jól emlékszem, nagyjából 52-46 lehetett végül is Harris javára. Ez még mindig nagy különbség, de jóval kisebb, mint 4 vagy 8 évvel korábban. Nyilván nem lehet kizárólag a Kirk-féle mozgalom számlájára írni, de sok hozzáértő, és maga a Trump-kampány is úgy gondolta, hogy az ő szervezetének ebben komoly szerepe volt. Az is fontos, hogy a 2024-es kampányban Trump nem a hagyományos, hanem az internetes médiára támaszkodott, elment például a Rogan-podcastba is, amely a Kirk-féle közeg a fiatalabb generáció számára fontos mozzanat volt. Természetesen megosztó személy volt: a fiatalok között is sokan ismerték, de mivel erősen republikánus álláspontot képviselt, voltak, akik egyetértettek vele, és voltak, akik nem.

– Trump elnök úgy fogalmazott, hogy ide vezet a gyűlölet, a démonizálás. Nyilván arra célzott, hogy a közbeszéd egyre erőszakosabbá válik, és ez magával hozza az erőszakos cselekményeket is. Tényleg szignifikánsan erőszakosabb lett a közbeszéd az elmúlt években, és maga Kirk milyen stílusban kommunikált?

– A kérdés első részére azt mondanám, hogy egyértelműen látszik: a politikai erőszak az elmúlt években megemelkedett az Egyesült Államokban. Ezt többféle mércével lehetne alátámasztani, de biztos, hogy több ilyen incidenst tudunk felsorolni. Lényegében már a Covid-lezárások idején is beszéltünk a bűnözés és a lezárások kapcsolatáról. Akkor is volt egy élénkülés, és az erőszakos megnyilvánulások a lezárások elleni tiltakozások formájában kezdtek megjelenni. Ezek részben elégedetlenségből fakadtak, többnyire erőszakmentesen, de voltak erőszakos formái is. Akkor történt egy lefülelt kísérlet a michigani kormányzó, Gretchen Whitmer elrablására, a 2020-as választások után pedig a választási eredmény körüli viták tovább élezték a feszültséget. Maga 2021 január 6-a is erőszakos politikai incidensnek tekinthető, amikor Trump hívei megpróbálták megakadályozni a választási eredmények érvényesítését. És aztán ez az elmúlt években is folytatódott. Emlékezhetünk Nancy Pelosi házelnök férje elleni támadásra, vagy a tavalyi kampányban a Trump ellen elkövetett merényletre is. Idén is volt több incidens: például megpróbálták felgyújtani a pennsylvaniai kormányzó házát, illetve Minnesotában a törvényhozás demokrata képviselői ellen követtek el merényleteket, egyikük meg is halt. Látszik, hogy a politikai erőszak mindkét oldalt érinti: republikánusok és demokraták is elszenvedői.

Ez nyilván ahhoz az atmoszférához kapcsolódik, amelyben az amerikai társadalom nemcsak végletekig polarizálódott, a hatalmon lévők is egyre erősebb, időnként erőszakosabb nyelvet használnak, még ha nem is buzdítanak kifejezetten ilyen cselekedetekre.

Persze ez nem elég: biztosan kell hozzá egyéni motiváció vagy mentális állapot is, nem tudjuk, mi az indíték az adott elkövetőnél. Ha jól emlékszem, egy tavalyi felmérés szerint az amerikai társadalomban nagyjából 4–5% azok aránya a meggyőződéses republikánusok és demokraták körében, akik valamilyen erőszakos cselekményt is támogatnának pártpolitikai ellenfelekkel szemben. A 4–5% nyilván nem többség, de ha az egész társadalomra vetítjük, ez milliós nagyságrend. A nagy részük soha nem fog cselekedni, de elég egyvalaki, aki bizonyos körülmények között úgy gondolja, saját kezébe veszi az ügyet. Ami Kirket illeti: nem láttam tőle kifejezetten provokatív, erőszakra uszító megnyilatkozásokat. Kamala Harris-t kommunistának nevezte, a demokratákat marxistának, voltak bevándorlókkal és kisebbségekkel kapcsolatos erős állításai, de erőszakra való felhívást nem olvastam tőle. Arra volt büszke, hogy a hagyományosan liberálisabb egyetemi közegben meghonosította a konzervativizmus melletti kiállást, és ezt vitával akarta megvalósítani. Ugyanakkor voltak olyan megjegyzései, amelyeket egyes kisebbségek súlyosan sértőnek éreztek.

– Kik lehettek rá dühösek? Volt-e valamilyen különleges ügy körülötte, ami felkavarta a személye körüli vitákat?

– A szervezetével sok egyetemi kampuszra elment, és ezek a megjelenések rendszerint nagy vitákat váltottak ki. Az egyetemi kampuszok körüli politika amúgy is feszültséggel teli kérdés az Egyesült Államokban, amit a gázai háború csak tovább növelt: kiállhat-e bárki, meg lehet-e hívni provokatív nézeteket valló szereplőket, meddig terjed a szólásszabadság? Kirk ebben élesen a konzervatív oldalon állt, és a „woke” ideológia nagy ellenfeleként írta le magát, azzal vádolva az egyetemi közegeket, hogy elnyomják az ellenvéleményt. Hajlandó volt általa ellenségesnek gondolt környezetbe is elmenni. Pont azon a helyszínen, a Utah-i Egyetemen, ahol a merénylet történt, indítottak is egy petíciót (ilyen máskor is előfordult). A retorikáját az LMBTQ-közösséget sértőnek tartották, a nőkkel kapcsolatban hagyományosabb családi szerepeket javasolt, voltak olyan megjegyzései, amelyeket rasszistának értékeltek. Ezekre hivatkozva kérték, hogy ne lépjen fel, de az egyetem ennek ellenére is meghívta.

Álláspontja a fegyvertartás jogában is egyértelmű volt, tudjuk, hogy ez volt a téma abban a pillanatban is, amikor eldördült a lövés. Nem tudjuk, van-e ennek köze a merénylethez, de régóta amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok második alkotmánykiegészítése korlátozhatatlan még akkor is, ha időnként lövöldözések történnek.

A fegyvertartást úgy ítélte meg, hogy az olyan alapvető jog, amelyet hatósági eszközökkel nem lehet korlátozni.

– Ilyenkor elindulnak a keretezések: hogyan építi fel a történetet a republikánus és hogyan a demokrata oldal?

– A republikánus narratívát részben már hallottuk: Trump szerint ez a republikánusok démonizálásának következménye. Ha valaki Hitlert kiált, akkor lesznek, akik úgy gondolják, hogy a „Hitlert” mindenáron meg kell állítani, tehát a hithű támogatói ellen is minden eszköz megengedett.

A republikánus keretezés szerint a demokraták fűtötték túl a Trump-ellenes indulatokat, és ez ilyen következményekhez vezetett.

A másik oldal kevésbé egyértelmű: a demokrata politikusok eddig leginkább azt hangsúlyozták, hogy a politikai erőszak nem vezet sehova, elítélték a támadásokat. Alexandria Ocasio-Cortez demokrata politikus például lemondta az egyik aznapi rendezvényét: egyrészt hogy tiszteletet adjon Kirk emlékének, és ne politizáljon ezen a napon, másrészt biztonsági megfontolások miatt is, hiszen most mindenhol felmerül, megfelelően biztosítottak-e a rendezvények. A demokraták részéről az üzenet inkább az, hogy mindkét oldalnak vissza kell vennie a retorika hevességéből. Én is azt látom, hogy nem lehet azt mondani, hogy a politikai erőszak csak az egyik oldalt érintette volna. Ahogy a politikai diskurzus „hőmérséklete” emelkedett és a feszültség éleződött, mindkét oldalon akadtak, ilyen-olyan okokból, akik erőszakhoz nyúltak. Idén demokrata áldozatai is voltak ennek. Időnként nem is egyértelmű az elkövetők politikai identitása: a tavaly nyári, Trump elleni merényletet elkövető fiatal nézetei sem voltak könnyen behatárolhatók. Mivel Trump megkerülhetetlen szereplő, könnyebben válik célponttá, de

ezek az elkövetők nem mindig koherens ideológia alapján cselekszenek, gyakran a politikai rendszerrel szembeni dühüket vezetik le.

Sokszor olyan embereket találnak meg, akikről tudják, hogy ha velük történik valami, az nagyot szól.

– Még messze vannak a félidős választások, de lehet-e lélektani hatása ennek a merényletnek? Trump ellen történt merénylet után is hozott neki pár százalékot a szimpátiahullám.

– Ezt most nagyon nehéz megmondani. Érdekes, hogy a Kirk-féle mozgalom és a podcastvilág hozzájárult ahhoz, hogy Trump sokat javított a fiatalok körében, a korábban többségében liberális fiataloknál kiegyenlítettebb lett a kép. Igen ám, de idei kutatások szerint épp ez az a része a Trump-támogatóknak, amely a leghamarabb lemorzsolódott. Ebből arra következtetnék, hogy ezek a fiatalok nem koherens ideológia miatt szavaztak Trumpra, hanem általános elégedetlenségből: ez az a generáció, amely a Covid idején járt iskolába vagy egyetemre; voltak ellenérzéseik a lezárásokkal szemben, elégedetlenek az amerikai gazdaság állapotával, és a fiatalok életlehetőségeivel kapcsolatban. Részben Trump karcos retorikája nyerte meg őket, de inkább az elégedetlenségüket fejezték ki azzal, hogy a fennálló rend legmarkánsabb bírálójára szavaztak. A kérdés az, hogy most, egy ilyen esemény hatására visszatérnek-e a republikánusokhoz. A fiatalok kevésbé konzisztensen szavaznak, és kevésbé biztos, hogy részt vesznek-e a választásokon. Szerintem hónapok múlva lehet majd feltenni a kérdést, amikor a félidős választásokra a készülés igazán beindul, hogy ennek a generációnak a részvételét mennyire befolyásolják ezek az események. Most még nagyon messze vagyunk ettől.

– Van-e a Kirk-mozgalomban olyan személy, aki át tudja venni az ő szerepét?

– Nem tudom; ennyire nem tanulmányoztam őket. Azt tudom, hogy nem ő az egyetlen a fiataloknak szóló podcastvilágban, sokan próbálkoznak hasonlóval. Kirknek volt egy sajátos személyisége, karaktere, amely a fiatalabb közönség számára megnyerő volt, nem biztos, hogy ezt könnyű átvenni. Biztos lesznek próbálkozások, hogy valaki hasonló szerepet töltsön be.

– A merénylőről egyelőre nem tudni semmit, csak annyit, hogy valószínűleg elég profi volt: egyetlen, nagyon pontos lövést adott le messziről. A puskát megtalálták, egy egyetemista korú elkövetőt keresnek. Közzétettek egy fotót is, de a rajta szereplő napszemüveges férfit egyelőre nem sikerült azonosítani. Van-e más információ?

– Egyelőre nem sokkal több. A puskát valóban megtalálták, és egy egyetemista korú merénylőt keresnek. Annyit tudunk, hogy nagyjából fél órával az esemény kezdete előtt jelent meg a helyszínen. Valószínűleg a hatóságok jóval több információval rendelkeznek, csak a nyomozás érdekei miatt még nem hozzák nyilvánosságra. A meglévő felvételek alapján próbálták különféle technikákkal beazonosítani, és gondolom ez nem sikerült, ezért hozták nyilvánosságra a képét. Arra számítok, hogy a következő napokban sokkal többet megtudunk róla.

– A politikai erőszakról óvatosan kell fogalmazni. Könnyű „erőszakhullámot” vizionálni, mert Szlovákiában rálőttek Ficóra, most Babiš kapott fenyegetést, vagy akár a magyar közbeszédben is vannak nagyon erőszakos beszólások. De ennyi után beszélhetünk-e valódi politikai erőszakhullámról?

– Nehéz kérdés. A politikai erőszakról, mint a terrorizmusról beszélni, megérteni, kutatni muszáj, de nem szabad abba a végletbe esni, hogy úgy tálaljuk, mintha ez lenne a legsúlyosabb és egyetlen probléma, vagy úgy, hogy ezzel akár újabb cselekményeket is inspiráljunk. Szeptember 11. évfordulója van éppen, ami az amerikai történelmet súlyosan meghatározó esemény volt: az ikertornyok ledőlése és a több ezer áldozat jelentősége óriási. A kérdés az, hogy az amerikai politika 9/11-re adott reakciója nem rontott-e a helyzeten, nem generált-e további terrorizmust. Hasonló hatás lehet most is:

ha túl sokat és nem elég felelősen beszélünk a politikai erőszakról, az tovább gerjesztheti. Ugyanakkor, ahogy több példát is felsoroltam, az Egyesült Államokban ez nem elszigetelt jelenség.

Azt is mondtam, hogy 4–5% körüli azok aránya, akik elfogadhatónak tartják az erőszakot, ami azt is jelenti, hogy a két nagy párt támogatóinak túlnyomó többsége viszont elutasítja azt. Ezt kell tudatosítani, és arra lenne szükség, hogy mindkét oldalon, és a világ más részein is, hogy a politikai vezetők felelősen beszéljenek az ilyen esetekről, hangsúlyozva: ha valaki erőszakhoz nyúl a politikában, olyan lángot gyújthat, amit utóbb már nem lehet kontrollálni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.