Eldőlt: 36 év után először sztrájkolnak az IKEA magyar dolgozói
A szakszervezet figyelmeztető sztrájkot hirdetett, miután sikertelenül zárultak a bértárgyalások. A dolgozók 6%-os alapbéremelést kérnek, amit a cég augusztus végéig kizárt.
Harminchat év után először sztrájk jöhet a magyarországi IKEA-nál, miután kudarcba fulladtak a béremelésről szóló tárgyalások a cég és a szakszervezet között. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint a következő napokban várhatóan mindhárom hazai áruház dolgozói figyelmeztető munkabeszüntetésbe kezdenek – írta a Mérce.
A lépés azután vált biztossá, hogy múlt hétfőn hivatalosan is megalakult a sztrájkbizottság, és a dolgozók átadták a cégnek a hivatalos követeléslistájukat.
A munkavállalók öt pontban foglalták össze, mit várnak a cégtől. A legfontosabb egy egységes, 6 százalékos alapbéremelés az áruházak felsővezetői kivételével mindenki számára, július 1-i hatállyal. Ezen felül azt kérik, hogy a cég kötelezze el magát az éves bértárgyalásokra, amelyeket minden év december 1. és január 31. között tartanának meg.
A követelések között szerepel egy új, a munkavállalói igényeknek jobban megfelelő javadalmazási csomag kidolgozása 2027 elejéig, valamint az Európai Unió által előírt bértranszparencia-irányelv bevezetése a szakszervezet bevonásával, továbbá a kollektív szerződés megkötéséhez vezető tárgyalások megkezdése.
„Eleve A, B, és C tervvel érkezett a szakszervezet. Az A terv szerint tíz százalékos bérfejlesztést szeretnénk, alapbéremelést. Ha az nem lehet, a B-terv a pénzügyi év végéig egyszeri összeget kért volna a dolgozóknak, hogy az életüket megkönnyítsék. Ha ez sem lehetséges, akkor ugyanezt SZÉP kártyára utalják át a dolgozóknak, ez volt a C-terv. Mindegyik felvetésre kategorikus nemet kaptunk” – mondta Karsai Zoltán, a szakszervezet elnöke.
A döntésig öt tárgyalási forduló vezetett, amelyeken az anyacég nemzetközi delegáltja is részt vett, de nem sikerült közelebb kerülni az álláspontoknak. Az IKEA vezetése ugyanis a cég pénzügyi évének augusztus 31-i zárásáig mindenféle bérfejlesztést kizárt.
A feszültség az év eleje óta éleződött, miután a cég először azt kommunikálta, hogy idén egyáltalán nem lesz béremelés, majd ezt úgy módosította, hogy az nem január 1-től, hanem később várható.
A dolgozók elégedetlenségét tovább növelte, hogy mindeközben a vállalat a 2025-ös évre vonatkozóan rekordbevételről számolt be.
Ennek hatására a korábban körülbelül 30 fős szakszervezeti tagság közel 200 fősre duzzadt. Áprilisban a cég végrehajtott ugyan egy teljesítményalapú, differenciált bérfejlesztést, de a dolgozók többségének ez nem hozott érdemi javulást.
Az Ingka Group idén tavasszal bejelentette, hogy a következő hónapokban húsz kompakt, kisebb alapterületű üzletet nyit Európában és Észak-Amerikában. Ez a terjeszkedési stratégia éles ellentétben áll a magyarországi bérmegszorításokkal, és jelzi, hogy a vállalat a költségfegyelem mellett a növekedésre is fókuszál.
Harminchat év után először sztrájk jöhet a magyarországi IKEA-nál, miután kudarcba fulladtak a béremelésről szóló tárgyalások a cég és a szakszervezet között. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint a következő napokban várhatóan mindhárom hazai áruház dolgozói figyelmeztető munkabeszüntetésbe kezdenek – írta a Mérce.
A lépés azután vált biztossá, hogy múlt hétfőn hivatalosan is megalakult a sztrájkbizottság, és a dolgozók átadták a cégnek a hivatalos követeléslistájukat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
35 színész fordult szembe az Operettszínház vezetésével: Azonnali magyarázatot követelnek az Orbán János Dénesnek kifizetett milliók után
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja közös nyilatkozatban kéri számon a vezetést az Orbán János Dénes-ügyben. Felhívják a figyelmet, hogy a vezetőség korábban forráshiányra hivatkozva hárította el a fizetésemelési kéréseket, amit a botrány fényében nem tartanak megalapozottnak.
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja tett közzé közös nyilatkozatot, amelyben a vezetés azonnali és átlátható tájékoztatását kérik a sajtóban megjelent, Orbán János Dénesnek juttatott jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban.
„Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG – amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel.”
„A nyilvánosságra került információk a színházunk működésével összefüggésben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek álláspontunk szerint további átlátható tisztázást igényelnek” - írja a közlemény.
A társulat tagjai hangsúlyozzák, hogy ezekről a juttatásokról nem volt tudomásuk, de régóta fennálló aggályaik vannak a színház működésével, többek között az előadás- és bemutatószámok alakulásával, valamint a szakmai
és az anyagi megbecsültség helyzetével kapcsolatban.
Azt írják, bár többször is igyekeztek ezeket jelezni különböző fórumokon, észrevételeik nem találtak meghallgatásra.
A vezetés korábbi magyarázatát a forráshiányról a mostani hírek fényében már nem tartják kielégítőnek.
„A közelmúltban, a színészek által kezdeményezett színészszektori értekezleten a vezetéstől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kevesebb bemutatót és a csökkent előadásszámot elsősorban a forráshiány indokolta. A most napvilágot látott információk alapján ezt a magyarázatot önmagában nem tartjuk kielégítőnek” - fogalmaznak.
Ezért a társulat tagjai tisztelettel kérik a színház vezetését, hogy érdemben reagáljon a nyilvánosságra került információkra, és egyértelműen ismertesse velük, hogy a sajtóban említett művek és kifizetések milyen összefüggésben állnak az intézmény működésével, valamint milyen hatással voltak vagy vannak a színház gazdálkodására és a művészi munkára.
A nyilatkozatot aláírta:
Angler Balázs, Bálint Ádám, Balczó Péter, Bojtos Luca, Bordás Barbara, Cseh Dávid Péter, Csere László, Dancs Annamari, Dénes Viktor, Dézsy Szabó Gábor, Erdős Attila, Faragó Alexandra, Faragó András, Fischl Mónika, Földes Tamás, Gubik Petra, Janza Kata, Kardffy Aisha, Kékkovács Mara, Kiss Zoltán, Kocsis Dénes, Laki Péter, Magócs Ottó, Nádasi Veronika, Peller Anna, Peller Károly, Péter Richárd, Petridisz Hrisztosz, Prescsák Zita, Siménfalvy Ágota, Széles Flóra, Szendy Szilvi, Udvarias Katalin, Vágó Zsuzsi és Zábrádi Annamária.
Az elmúlt napokban derült ki, hogy a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 2025 márciusa és 2026 áprilisa között 422 899 120 forintért vásárolta meg saját szakmai vezetője, Orbán János Dénes több művének felhasználási jogait.
Ezt követően a sajtó arról is írt, hogy az Operettszínház is jelentős összegeket utalt a szerzőnek: a teátrum közlése szerint mintegy 90 millió forintot, míg a Magyar Hang összesítése szerint legalább 129 millió forintot. A 24.hu arra is rámutatott, hogy az Operettszínház ügyvezető igazgatója ugyanaz a Rózsás Péter, aki a KMTG-t is vezeti.
Az ügyben a Színházi Kritikusok Céhe szerdán nyílt levélben kért vizsgálatot Tarr Zoltán minisztertől, miközben Orbán János Dénes a felelősséget részben a minisztériumi jóváhagyási rendre hárította. Szintén szerdán a Kulturális Minisztérium jelezte, hogy a projektekhez kapcsolódó, 1,3 milliárd forintnyi megítélt támogatást visszaszereztek.
Az Operettszínház társulatának harmincöt tagja tett közzé közös nyilatkozatot, amelyben a vezetés azonnali és átlátható tájékoztatását kérik a sajtóban megjelent, Orbán János Dénesnek juttatott jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban.
„Az Operettszínház társulatának tagjaiként mélységes megdöbbenéssel értesültünk a sajtóban megjelent információkról, amelyek szerint a KMTG – amelynek Orbán János Dénes szakmai vezetője – jelentős összegű kifizetéseket teljesített Orbán János Dénes részére olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel.”
„A nyilvánosságra került információk a színházunk működésével összefüggésben olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek álláspontunk szerint további átlátható tisztázást igényelnek” - írja a közlemény.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kik a Tisza-kormány legnépszerűbb és legmegosztóbb politikusai
A Medián júniusi felmérése szerint a Tisza-kormány minden minisztere népszerűbb, mint a volt kormányfő. A kutatásból az is kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, akit csak 1 százalék nem ismer.
A magyarok 72 százaléka szívesen látja Magyar Pétert „fontos politikai szerepben”, miközben a lakosság több mint kétharmada nem szeretné, ha Orbán Viktor jelentős közéleti funkciót kapna a jövőben. A Medián júniusi kutatása szerint az új Tisza-kormány minden miniszterének több a támogatója, mint az elutasítója.
A felmérésből kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hallott róla – írja a HVG. Mellette Ruszin-Szendi Romuluszt, Vitézy Dávidot, Orbán Anitát és Kapitány Istvánt ismeri a felnőtt lakosság több mint négyötöde.
A legnépszerűbbek listáját a teljes népesség körében Magyar Péter, Vitézy Dávid, Orbán Anita és Kapitány István vezeti, az ő szerepvállalásukat helyeslők aránya a Tisza Párt támogatottságát is meghaladja.
Némileg más a sorrend, ha csak azok véleményét nézzük, akik ismerik az adott politikust. Ebben a körben Kátai-Németh Vilmost és Vitézy Dávidot kedvelik a legtöbben, 82-82 százalékuk látná őket szívesen politikai szerepben.
Bár komoly elutasítottságról egyik miniszter esetében sem lehet beszélni, a legtöbb ellenérzés Ruszin-Szendi Romulusszal és Magyar Péterrel szemben van: a népesség negyede nem támogatja őket. Ugyanakkor a honvédelmi miniszternek így is több mint kétszer annyi támogatója van, mint ellenzője, a miniszterelnököt pedig több mint háromszor annyian kedvelik, mint ahányan elutasítják.
A 2025. márciusi Medián-felmérés óta Orbán Viktort 15 százalékponttal kevesebben, Magyar Pétert pedig 22 százalékponttal többen látják szívesen a magyar politikában.
A pártpreferenciák mentén élesek a törésvonalak. A Tisza Párt szavazóinak 98 százaléka üdvözli Magyar Péter szerepvállalását, és 96 százalékuk elutasítja a leköszönt miniszterelnököt.
Ezzel szemben a teljes népességben 18 százalékosra mért Fidesz-tábor 94 százaléka kitart Orbán Viktor mellett, és 87 százalékuk nem látja szívesen a jelenlegi miniszterelnököt. A kisebb pártok szavazói és a pártpreferenciával nem rendelkezők körében is népszerűbb Magyar Péter, mint Orbán Viktor.
A tárcavezetők viszonylag magas ismertsége egybecseng azzal, hogy a politikai érdeklődés a választások után sem csillapodott. Júniusban a felnőtt lakosság több mint háromnegyede vallotta magáról, hogy legalább közepes mértékben érdeklődik a közügyek iránt, 41 százalékuk pedig kifejezetten nagyon.
A magyarok 72 százaléka szívesen látja Magyar Pétert „fontos politikai szerepben”, miközben a lakosság több mint kétharmada nem szeretné, ha Orbán Viktor jelentős közéleti funkciót kapna a jövőben. A Medián júniusi kutatása szerint az új Tisza-kormány minden miniszterének több a támogatója, mint az elutasítója.
A felmérésből kiderül, hogy a miniszterelnök a legismertebb politikus, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem hallott róla – írja a HVG. Mellette Ruszin-Szendi Romuluszt, Vitézy Dávidot, Orbán Anitát és Kapitány Istvánt ismeri a felnőtt lakosság több mint négyötöde.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még egy napig tombol a kánikula, a hétvégére viharok és lehűlés jön
Pénteken még sokfelé 35 fok feletti csúcsértékeket mérhetünk, éjjel azonban egy hidegfront hoz fordulatot. A front mögött a hétvégén feltámad a nyugati-északnyugati szél, és elszórtan záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Pénteken tetőzik a kánikula: az ország nagy részén 36–37 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála, majd az éjszaka nyugatról érkező hidegfront záporokkal, zivatarokkal és fokozatos lehűléssel fordít a helyzeten.
Csütörtökön a legtöbb helyen 30 és 35 fok között alakul a csúcshőmérséklet, a nap nyugaton és délnyugaton indulhat záporokkal, zivatarokkal, délután viszont már csak helyenként fordulhat elő csapadék.
Pénteken egy nyugat felől közelgő hidegfront előtt délies áramlással forró levegő érkezik az ország fölé, így ez lesz a hét legmelegebb napja – írja az Időkép.
A csúcshőmérséklet sokfelé eléri a 35 fokot, de nem egy helyen 36–37 fokos maximumokat is mérhetünk.
A forróság azonban nem lesz tartós, péntek éjjel nyugat felől megérkezik a front, ami nagyobb területen hozhat záporokat, zivatarokat.
A front mögött a hétvégén elszórtan még kialakulhat eső, és többfelé feltámad a nyugatira, északnyugatira forduló szél.
A lehűlés nem lesz hirtelen, a hőmérséklet fokozatosan esik vissza: szombaton és vasárnap 27 és 34, hétfőn pedig 25 és 32 fok közötti maximumok várhatók.
Az enyhülés után is az Alföld középső és déli vidékein lesz a legmelegebb.
Pénteken tetőzik a kánikula: az ország nagy részén 36–37 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála, majd az éjszaka nyugatról érkező hidegfront záporokkal, zivatarokkal és fokozatos lehűléssel fordít a helyzeten.
Csütörtökön a legtöbb helyen 30 és 35 fok között alakul a csúcshőmérséklet, a nap nyugaton és délnyugaton indulhat záporokkal, zivatarokkal, délután viszont már csak helyenként fordulhat elő csapadék.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Melléthei-Barna Márton: Másfél-két éven belül jöhet az új választási törvény
A Tisza Párt frakcióvezető-helyettese ígérte meg az új választási törvény elfogadását. A politikus szerint a cél egy arányosabb rendszer, amely minimalizálja a kétharmados többség esélyét.
A Tisza Párt másfél-két éven belül új választási törvényt fogad el, amely arányosabbá teszi a rendszert – erről Melléthei-Barna Márton, a párt frakcióvezető-helyettese és jogi vezetője beszélt a 24.hu-nak. A politikus szerint a jelenlegi szabályok, különösen a győzteskompenzáció és a levélszavazatok rendszere, gátat szabtak az egyenlő versenynek.
„Olyan választási rendszert hozunk létre, amely jó eséllyel kizárja, hogy egy párt kétharmadot szerezzen” – jelentette ki Melléthei-Barna.
A reformra az új alkotmány elfogadása és egy azt megerősítő népszavazás után kerülhet sor. „Biztos vagyok abban, hogy ez másfél, de legfeljebb két éven belül megtörténik majd” – tette hozzá a politikus.
Melléthei-Barna kitért a Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását célzó alaptörvény-módosítás körüli vitákra is. Nem tart attól, hogy alkotmányos válság alakulna ki, mivel szerinte a Fidesz által 2013-ban korlátozott hatáskörű Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálhatja a módosítást. Úgy látja, az államfő előtt három út áll: aláírja a megbízatása megszüntetéséről szóló jogszabályt, lemond, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, amivel legfeljebb időt nyerhetne.
„Nem számolok azzal, hogy alkotmányos válsághelyzet alakul ki. [...] Én inkább arra számítok, hogy aláírja, vagy önként lemond, de abban biztos vagyok, hogy Sulyok Tamás helyzete nagyon rövid időn belül megoldódik” – mondta. Hangsúlyozta, a közjogi méltóságok ilyen módon történő leváltása „egyedi, rendkívüli eset”, ami nem válik majd általános gyakorlattá.
A Tisza jogi vezetője a képviselői mandátum 12 éves korlátozását is megvédte, szerinte a lépésnek társadalmi célja van, mégpedig a politikai élet megújítása.
„Ez valóban egy korlátozás, aminek a célja egyértelmű: az, hogy új politikai erők, új politikusok, akár a jelenlegi politikai pártok vonaláról, akár új pártok vonaláról érkezzenek a politikába” – magyarázta. Hozzátette, a változás az ellenzéki politikusokat először 2030-ban érintené, így elegendő felkészülési időt hagynak a politikai versenytársaknak.
Hétfőn az Országgyűlés elfogadta a vitatott Alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a képviselői ciklusok maximalizálásáról és az államfői mandátum megszüntetésének lehetőségéről rendelkezik. A jogszabályról szóló, rendkívüli hosszúságú, 11 órás parlamenti vitát Görög Márta igazságügyi miniszter a teljes idő alatt a teremben töltötte.
A döntést feszült légkör előzte meg, egy felszólalás közben lekapcsolt mikrofon miatt a teljes Tisza-frakció kivonult az ülésteremből. A szavazás után Gulyás Gergely bejelentette lemondását a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, mondván, „mától maradandó módon sérült a demokrácia”. Navracsics Tibor volt miniszter pedig egy Facebook-posztban úgy fogalmazott, a Tisza Párt ugyanazokat a hibákat követi el, amelyek korábban a Fidesz bukásához vezettek.
A Tisza Párt másfél-két éven belül új választási törvényt fogad el, amely arányosabbá teszi a rendszert – erről Melléthei-Barna Márton, a párt frakcióvezető-helyettese és jogi vezetője beszélt a 24.hu-nak. A politikus szerint a jelenlegi szabályok, különösen a győzteskompenzáció és a levélszavazatok rendszere, gátat szabtak az egyenlő versenynek.
„Olyan választási rendszert hozunk létre, amely jó eséllyel kizárja, hogy egy párt kétharmadot szerezzen” – jelentette ki Melléthei-Barna.
A reformra az új alkotmány elfogadása és egy azt megerősítő népszavazás után kerülhet sor. „Biztos vagyok abban, hogy ez másfél, de legfeljebb két éven belül megtörténik majd” – tette hozzá a politikus.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
