HÍREK
A Rovatból

Szorítunk Donald Trump győzelméért” – mondta Orbán, miközben kitüntette a távozó nagykövetet, és Bush-szobrot avatott

– Minden magyar tudja, hogy Amerika a szabadság földje – mondta a kormányfő George H. W. Bush néhai amerikai elnök Szabadság téri szobrának avatásán.


A magyarok mindig is a szabadság hazájaként gondoltak az Amerikai Egyesült Államokra - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, George H. W. Bush néhai amerikai elnök Szabadság téri szobrának avatásán.

Minden magyar tudja, hogy Amerika a szabadság földje, amely őszinte szeretettel fogadta Kossuth Lajost, a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete pedig 15 éven át nyújtott menedéket Mindszenty József bíborosnak

- mondta a kormányfő.

"Sohasem feledjük el" - folytatta -, hogy a nagykövetség kapuja - Mark Palmer 1986-1990 közötti budapesti amerikai nagykövet személyes elkötelezettségének köszönhetően - mindig nyitva állt a rendszerváltó ifjúság előtt.

Orbán és a Fidesz Trump pártján

Szorítunk Donald Trump amerikai elnök újabb győzelméért és gratulálunk az új amerikai alkotmánybíró megválasztásához - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, amikor kitüntette David B. Cornsteint, az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövetét.

A kormányfő a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta az amerikai diplomatának a Karmelita kolostorban.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Donald Trump megválasztásával és David B. Cornstein érkezésével minden megváltozott, Magyarország nyitottságot, őszinteséget és baráti közeledést érzett az Egyesült Államok részéről. A nagykövet munkájának köszönhetően a magyar-amerikai kapcsolatok ismét régi fényüket idézik - értékelt.

Azt is megjegyezte a Szabadság térrel kapcsolatban, hogy 1849. október 6-án az itt álló kaszárnya udvarán végezték ki Batthyány Lajost. "A magyarok első miniszterelnöke a megszállók kivégzőosztaga előtt fejezte be az életét. Ez világos üzenet minden utódja számára" - tette hozzá.

A "gyengébb felfogásúak kedvéért" felidézte továbbá: a tér egyik oldalán áll a német, a másikon a szovjet megszállás emlékműve. Világos üzenet ez is: ha magyar vagy, csak két lehetőség között választhatsz, vagy a megszállók, vagy a szabadság mellé állsz - fogalmazott.

Ma pedig "egy szoborral tisztelgünk barátunk, George Herbert Walker Bush, az Egyesült Államok 41. elnöke előtt" - mondta Orbán Viktor. Majd utalva arra, hogy néhány éve már Ronald Reagannek, az Egyesült Államok 40. elnökének is áll szobra a Szabadság téren, úgy fogalmazott: "itt áll, ezen a téren két férfi Amerikából, akik közösen indítottak harcot a világkommunizmus ellen".

A miniszterelnök felelevenítette George H. W. Bush 1989-es budapesti látogatását, jelezve, hogy amikor az elnök megérkezett a Kossuth térre, ők pontosan ezt kérték tőle, azt, hogy "szabadítson meg minket Jaltától", és ő támogatta ezt, mert Közép-Európa népeinek szabadságról és függetlenségről szőtt álma az ő álma is volt.

Bush "értette, hogy bármit is süketeltek neki az elvtársak odabent, mi, magyarok a Szovjetunióval nem előnyösebb alkut szeretnénk kötni, hanem szakítani akarunk vele. Mi nem komfortosabbá akarjuk tenni az amerikaiak pénzén a kommunizmust, hanem meg akarjuk dönteni. Mi nem közelebb akarunk kerülni a szabad világhoz, hanem a részévé akarunk válni" - emlékezett vissza Orbán Viktor az akkori követeléseikre.

Bush elnök "nagy áldás volt" - idézte Helmut Kohl korábbi német kancellár szavait, aki "a szívünkből beszélt, sokan éreztük ugyanezt az akkori Európában, úgy gondoltuk, hogy az általa vezetett Egyesült Államok nem fog cserben hagyni minket".

Arról is beszélt, hogy Bush nélkül Kohl kancellár nem tudta volna egyesíteni Németországot, de meg kellett küzdeniük számos európai ország vezetőjével, akik úgy tekintettek a fennálló rendre, mint saját biztonságuk, befolyásuk, jólétük alapjára.

Bush és Kohl bátor tettét a történelem igazolta, pár év leforgása alatt minden, ami mesterséges és hagyomány nélküli volt, darabjaira hullott. És minden, aminek erős és mélyreható gyökerei voltak, újra életre kelt - fogalmazott.

A kormányfő végül felidézte: budapesti látogatásakor megkérdezte Bush elnököt egy kislány, hogy mi lenne az a három dolog, amit a magyar gyerekeknek kívánna. Ő azt válaszolta, szabadság, boldogság és hosszú élet.

"Így legyen! Isten óvja Amerikát és Magyarországot!" - zárta szavait Orbán Viktor.

David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete beszédében szintén emlékeztetett, hogy kilenc éve egy másik korábbi amerikai elnök, Ronald Reagan szobrát avatták a Szabadság téren.

Most pedig egy újabb amerikai szabadsághőst tisztelnek meg, George H. W. Bust, és talán nem is lehetne méltóbb helyet találni a szobrának, mint közel Reagan elnökhöz és az amerikai nagykövetséghez - fogalmazott, az alkotást pedig az amerikai-magyar kétoldalú kapcsolatok és a jövővel kapcsolatos optimizmus jelképének nevezte.

Kiemelte: a magyarokat sosem hagyta el a szabadságszeretet, a kommunizmus összeomlása pedig egy új ébredést hozott a szabadságszerető embereknek. George H. W. Bush 1989-es látogatása a magyar fővárosban ezt a reményt jelképezte - jelentette ki a nagykövet.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk