Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt május 11-én a Mokka vendége. A műsor elején azt mutatatták, hogy az emberek egymás közelében edzenek, sétálnak, kocognak - és ha van is náluk maszk, sokan akkor sem veszik fel.
Orosz Barbara azt kérdezte Dr. Szlávik Jánostól, hogy a budapestiek miért nem veszik elég komolyan a korlátozások betartását, és hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye.
Az orvos erre azt válaszolta: "Csak komolyan vesszük, hiszen a mai nap is tovább csökkent az új fertőzöttek száma, úgyhogy én úgy gondolom, még ha a budapestiek nem is veszik annyira komolyan, bizonyos szabályokat betartanak, és a járvány úgy halad, ahogy ennek Közép-Európában haladnia kell."
Dr. Szlávik János szerint ha ebben az ütemben halad tovább a járvány, akkor júniusra még jobban csökken az esetszám.
Arra a kérdésre, mikor alakulhat ki nyájimmunitás, az infektológus azt válaszolta, hogy az még messze van.
A komoly nyájimmunitáshoz, hogy járvány már ne tudjon kialakulni, a lakosság 50-60 százalékának kell átesnie a fertőzésen. Ettől még messze vagyunk, de ez minden országban így van.
A nyájimmunitást még Svédországban sem fogják elérni, ahol semmilyen korlátozó intézkedést nem hoztak. Ott is csak a lakosság 10-20 százaléka tudott megfertőződni.
"A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha olyan nagy az átfertőzöttség, hogy szinte mindenki átesik rajta, ám a védőoltások korában ez már nehéz.
A védőoltások felé kell haladnunk és nem afelé, hogy essen át mindenki a betegségen.
Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa volt május 11-én a Mokka vendége. A műsor elején azt mutatatták, hogy az emberek egymás közelében edzenek, sétálnak, kocognak - és ha van is náluk maszk, sokan akkor sem veszik fel.
Orosz Barbara azt kérdezte Dr. Szlávik Jánostól, hogy a budapestiek miért nem veszik elég komolyan a korlátozások betartását, és hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kórházban élő kisfiú: miniszteri biztos járt annál a családnál, amely örökbe fogadná a gyereket
A Házon kívül mutatta be múlt vasárnap azt a családot, amely jogi segítséget kért, hogy örökbefogadhassa a pécsi kórházban rácsos ágyban élő kisfiút. Az eset nyomán petíció indult, melyet már több mint 200 ezren írtak alá.
„Fordulat a kórházban élő kisfiú ügyében” – ezzel a címmel tett közzé videót az RTL Házon kívül a Facebookon, miután Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ellátogatott ahhoz a családhoz, amely örökbe fogadná a kórházi ágyban élő kisfiút. A műsor felkarolta a történetet, Tapasztó Orsi influenszer pedig petíciót indított az örökbefogadásért, amelyet már több mint kétszázezren írtak alá.
A Házon kívül közlése szerint
a miniszteri biztos csütörtök este érkezett a családhoz, és azt mondta, a születése óta kórházban élő kisgyerek megérdemli, hogy szerető családban nőjön fel, ezért új, független szakértői véleményt kérnek az ügyben.
A műsor múlt vasárnap mutatta be a családot, amely jogi segítséget is kért, hogy örökbe fogadhassa a pécsi kórház rácsos ágyában élő kisfiút. A gyerek veleszületett rendellenességek miatt speciális ápolást igényel, szülei lemondtak róla, és nem találtak számára új szülőket. Egy kórházi ápoló és férje fél éve foglalkozik vele, örökbe is akarták fogadni, de eddig nem tudták - azt mondják, ezt a rendszer nem engedte, noha elvégezték a szükséges képzéseket.
„Fordulat a kórházban élő kisfiú ügyében” – ezzel a címmel tett közzé videót az RTL Házon kívül a Facebookon, miután Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa ellátogatott ahhoz a családhoz, amely örökbe fogadná a kórházi ágyban élő kisfiút. A műsor felkarolta a történetet, Tapasztó Orsi influenszer pedig petíciót indított az örökbefogadásért, amelyet már több mint kétszázezren írtak alá.
A Házon kívül közlése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orvos lesz az egészségügyi miniszter, a várólisták 2027-re rövidülnek, jönnek a szuperkórházak
Kormányváltás esetén a kisebb vidéki kórházakban is fejlesztéseket terveznek, és növelnék az orvos- és ápolóképzés kapacitását, hogy tartósan enyhüljön a munkaerőhiány.
Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.
„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”
Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.
Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza a július közepén tartott pártkongresszuson is az egészségügy fejlesztését jelölte meg prioritásként, és jelezte az átalakítás megkezdését.
A tervek szerint a leendő Tisza-kormány Egészségügyi Minisztériumát orvos fogja vezetni. Évente minimum 500 milliárd forinttal emelik az állami egészségügy költségvetését. Fejlesztik az ellátórendszert, és hét régiós szuperkórházat hoznak létre.
Cél a nővér–orvos arány javítása, hogy több ápoló segítse a betegek gyógyulását. Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben is. A szakmai szervezetekkel együttműködve szigorú protokollokat és teljesítményösztönző rendszert vezetnek be.
A várólistákat 2027 végére legfeljebb hat hónaposra rövidítik. Létrehozzák a Semmelweis lovagok hálózatát, és minden intézményben kiemelt figyelmet kap a tisztaság, a fertőtlenítés, valamint az, hogy minden kórházi ágynál legyen kézfertőtlenítő. Fejlesztések várhatók kisebb vidéki kórházakban is, többek között Fehérgyarmaton, Mátészalkán, Keszthelyen és Hévízen. Jelentősen növelik az orvos- és ápolóképzésre szánt forrásokat.
Az orvosi hiányszakmákban – például a háziorvoslásban, a sürgősségi ellátásban, az aneszteziológia–intenzív területen, a radiológiában, a pszichiátriában és a patológiában – 15 milliárd forintos Hugonnai Vilma program indul. A program az egyetemi és rezidensképzésre is kiterjed, és a fiatal orvosokat a hiányszakmák felé ösztönzi.
Az ápolóhiány mérséklésére 15 milliárd forintos Andrássy Katinka képzési és ösztöndíjprogramot indítanak. Önálló Egészségügyi Minisztérium felállítását tervezik, és együttműködnek a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Fejlesztik a digitális egészségügyet.
„Az utánam felszólaló Hegedűs Zsolt főorvos úrnak kiemelt szerepe lesz a 16 év után újra felálló Egészségügyi Minisztérium vezetésében, ezért felkérem, hogy november végére véglegesítse a minisztériumot vezető csapatot, akikkel együttműködve a következő 4 év során a nap 24 órájában, az év 365 napjában azért fognak dolgozni, hogy minél több magyar ember minél hosszabb életet tölthessen jó mentális és fizikai egészségi állapotban”
Magyar Péter pénteken Vácon, a Tisza egészségügyi konferenciáján ismertette terveit, írja a Telex.
„2030-ra az állami egészségügy az egyik magyar sikerágazat lesz. Transzparencia, őszinteség, emberség, ezek fogják a Tisza-kormány alatt jellemezni az egészségügyet.”
Az „A rendszer és a bizalom újraépítése – Út az egészséges Magyarországhoz” című konferencián délelőtt szakértői előadásokat tartanak. A nap fókuszában a digitalizáció, a kórházi menedzsment, az infrastruktúra fejlesztése, a betegközpontúság és a betegbiztonság áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Bloomberg szerint a forinterősödésben Magyar Péter is szerepet játszhat, mert a piac arra fogadhat, hogy ő nyeri meg a választást
A dollárhoz képest a forint idén 20 százalékot is visszanyert. Szakértők a 18 milliárd eurós EU-források gyors megnyílásával számolnak, mások óvatosságra intenek.
A Bloomberg szerint a forint erősödésében szerepet kaphat, hogy a piac Magyar Péter és a Tisza Párt lehetséges győzelmét árazza. Az év elején még 415 volt, most pedig már 388 forint körül jár az euró, ami 6 százalékos forinterősödés. A dollárhoz képest a forint 2025-ben 20 százalékot is visszanyert.
A forint mozgását több tényező befolyásolja, köztük a magas kamatkörnyezet. A Bloomberg politikai tényezőt is említ:
a befektetők elkezdték beárazni a lehetséges kormányváltást.
A Barclays stratégái augusztusban azt javasolták a befektetőknek, hogy vizsgálják meg közelebbről a forintot, és olyan opciókat vásároljanak, amelyek profitálnak, ha Orbán elveszíti a választásokat. A bank a magyar államkötvényeket is magasabb polcra helyezte, és arra hivatkozott, hogy „pozitív piaci reakciók valószínűsíthetők az ellenzék 2026 áprilisi választásokon elért győzelme esetén”.
A várakozások szerint egy kormányváltás gyorsan felszabadíthatná a befagyasztott, 18 milliárd eurós uniós támogatást. Ez a magyar GDP nagyjából tizedének felel meg, és feléleszthetné a gazdasági növekedést.
Magyar Péter a Bloombergnek korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülve az EU-s források mielőbbi megszerzését tartaná fontosnak, mint Lengyelországban Tusk győzelme után.
„Egy új kormány kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával visszanyerné a piacok bizalmát, ha nem változtatja naponta a törvényeket és nem bünteti a külföldi befektetőket. Ezzel jelentősen csökkenne az országkockázat, és az államadósság jóval alacsonyabb kamatszinten lenne újrafinanszírozható”
– mondta, jelezve, hogy az euró bevezetésére is szeretne céldátumot.
Cser Tamás, a Hold Alapkezelő Zrt. vezető részvényportfólió-kezelője szerint az erősödő forintárfolyamban már politikai várakozások is szerepet játszhatnak. „A forintnak további hátszele van, ami a választásoknak tulajdonítható. A piac elkezdte ezt beárazni” – mondta a Bloombergnek.
Más szakértők óvatosabbak. Adnan El-Araby, a Barings Eastern Europe Fund alapkezelője szerint „reálisan nézve messze vagyunk attól, ahol Orbán már nem uralja a politikai tájképet”. Hozzátette: „Elköltheti a pénzét a választásokig, és nincs garancia rá, hogy elfogadja a választási eredményeket, ha veszít.”
A Bloomberg szerint a forint erősödésében szerepet kaphat, hogy a piac Magyar Péter és a Tisza Párt lehetséges győzelmét árazza. Az év elején még 415 volt, most pedig már 388 forint körül jár az euró, ami 6 százalékos forinterősödés. A dollárhoz képest a forint 2025-ben 20 százalékot is visszanyert.
A forint mozgását több tényező befolyásolja, köztük a magas kamatkörnyezet. A Bloomberg politikai tényezőt is említ:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.
Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.
Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.
Vilmos 1981. november 11-én született Luxembourgban, középiskolai tanulmányait Svájcban végezte, majd a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanult. Egyetemi tanulmányait a durhami egyetemen és a londoni Brunel egyetemen kezdte. 2006-tól egy évig tanult filozófiát és antropológiát a svájci Fribourgban. Később politikatudományt tanult a franciaországi Angers egyetemén, ahol 2009-ben diplomát szerzett.
Vilmost fiai, a jelenleg övéves Károly herceg és a most kétéves Ferenc herceg követi az utódlási sorban.
Az önkéntes lemondás és a hatalom átadása Luxemburgban több mint egy évszázados hagyománnyá vált. Henrik nagyherceg és édesapja is hasonló módon örökölte meg a trónt.
A megválasztásról készült fotókat itt nézhetitek meg (kattintás oda galéria nyílik):
Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt – írta meg az MTI a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál alapján pénteken.
Vilmos a mintegy 660 ezer lakosú ország fővárosának parlamentjében írta alá az uralkodás átvételéről szóló dokumentumot, amelyet az eskütétel követett a képviselőház előtt, az alkotmányban előírtak szerint. Az eskütételt megelőzően elődje, Henrik a nagyhercegi palotában mondott le uralkodói jogairól európai uralkodóházak, valamint az ország állami képviselőinek jelentlétében. A lemondásról szóló dokumentumot Luc Frieden miniszterelnök ellenjegyezte.
Az 70 éves Henrik egy évvel ezelőtt, 2024. október 8-án adta át az uralkodói feladatok egy részét legidősebb fiának, Vilmos koronahercegnek, aki ettől kezdve apja helyetteseként képviselhette a luxemburgi udvart. A 43 éves Vilmos Nyugat-Európa legfiatalabb örökletes államfője lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
