Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója a CNBC-nek adott interjúban védte Donald Trump elnök vámpolitikáját, és közölte: az Európai Uniótól nem egyszerű vámcsökkentést, hanem alacsonyabb áfát is vár, valamint azt, hogy vonják vissza a génmódosított amerikai hústermékekre vonatkozó korlátozásokat.
Utóbbi két követelés különösen érzékenyen érintheti a magyar kormányt, amely évek óta hirdeti a GMO-mentességet, és fenntartja az unióban legmagasabb áfát.
Navarro szerint a múlt héten bejelentett intézkedéseket az indokolja, hogy az Egyesült Államok „vészhelyzetben van, amit a rendszerszinten magasabb vámok és a nem vámjellegű korlátozások okozta hatalmas, krónikus kereskedelmi hiány” idézett elő.
Trump tanácsadója az interjúban rámutatott: a stratégiájuk az ipari termelés újraszervezését szolgálja, mert szeretnének eljutni oda, hogy „Amerika újra termeljen, a reálbérek emelkedjenek, a nyereségek pedig nőni kezdjenek”.
Navarro megismételte, hogy az Egyesült Államok célja a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok eltörlése.
„Minden létező módon meglopjátok az amerikai népet. Szóval ne csak azt mondjátok, hogy csökkentitek a vámokat” – üzente az EU-nak.
Az uniónak már a nulla százalékos vám is megfelelne
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hétfő délután bejelentette, hogy az Unió ajánlatot tett az Egyesült Államoknak, de ha a tárgyalások kudarcot vallanak, az EU hajlandó megtorló lépéseket is tenni Donald Trump kereskedelmi politikájával szemben.
„Készen állunk a tárgyalásra az Egyesült Államokkal. Az ipari termékekre nulla százalékos vámot ajánlottunk, ahogy ezt más kereskedelmi partnerekkel is sikerrel megtettük már” – idézi von der Leyent az Euronews.
„Európa mindig nyitott a jó üzletre, ezért az ajánlat továbbra is érvényben van. Készen állunk viszont arra is, hogy válaszintézkedésekkel megvédjük az érdekeinket.”
Az EB elnöke Trump intézkedését „sorsfordítónak” nevezte az Egyesült Államok számára, amely „hatalmas költségekkel jár” az amerikai fogyasztók és vállalkozások számára, de „óriási ütést” jelent majd a világgazdaságnak is. Washington ugyan kölcsönösnek nevezte a vámtarifát, de Brüsszel ezt „sem megalapozottnak, sem igazolhatónak” nem tartja.
Ursula von der Leyen attól is tart, hogy az ázsiai országokra kivetett magasabb vámok miatt az USÁ-ból kiszoruló termékek Európába kezdenek áramlani. Kína különösen aggasztja az EU-t, mivel már most is komoly kritikák érik, amiért olcsó, államilag támogatott termékekkel árasztja el a nyugati piacot. Éppen ezért az EB elnöke bejelentette egy új munkacsoport felállítását, a globális kereskedelem változásainak megfigyelésére.
„Megvizsgáljuk, milyen mennyiségű terméket importáltunk korábban, és hogy hirtelen megugrik-e valamelyik termék vagy szektor behozatala, ami intézkedést igényel” – fűzte hozzá.
Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója a CNBC-nek adott interjúban védte Donald Trump elnök vámpolitikáját, és közölte: az Európai Uniótól nem egyszerű vámcsökkentést, hanem alacsonyabb áfát is vár, valamint azt, hogy vonják vissza a génmódosított amerikai hústermékekre vonatkozó korlátozásokat.
Utóbbi két követelés különösen érzékenyen érintheti a magyar kormányt, amely évek óta hirdeti a GMO-mentességet, és fenntartja az unióban legmagasabb áfát.
Navarro szerint a múlt héten bejelentett intézkedéseket az indokolja, hogy az Egyesült Államok „vészhelyzetben van, amit a rendszerszinten magasabb vámok és a nem vámjellegű korlátozások okozta hatalmas, krónikus kereskedelmi hiány” idézett elő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”
A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.
Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.
A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.
Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”
A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.
A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.
„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”
Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.
A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.
Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.
Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.
A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.
A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.
Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.
Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.
Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.
A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.
A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért
A 444.hu birtokába került a dokumentum, amelyből kiderül, milyen szöveggel kapott állami támogatást az EDDA frontembere. A nyelvezet olyan, mintha kifejezetten Hankó Balázs művészeti elvárásainak kielégítésére íródott volna.
„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.
A miniszter szerint „azt kell megnézni, hogy az adott kulturális tartalom ebben megvalósul-e vagy sem.”
A most nyilvánosságra került pályázatok alapján azonban nehéz lesz számon kérni a konkrét kulturális teljesítményt.
„Dolgomnak érzem korunk zűrzavaros, káosz felé tántorgó világának, utat mutatni a fény és a szabadság felé. Hitet adni, hogy élni érdemes, és mindezeket az emberi léptékű természeti törvények mezsgyéjén. Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha." - írta az EDDA frontembere.
Pataky Attila mellett a fia, Pataky Gergő is ötmillió forintot kapott. Az ő pályázata olyan fordulatokat tartalmaz, mint a „hús-vér emberi buktatók hiányosságának »vanságát«” való vállalás, és nagybetűkkel szedett, terápiás nyelvezetet idéző kijelentésekkel zárul: „AZ ÉLET ÉRTELME MAGA AZ ÉLET!!! ÁLMOT ÁLMODNI TANULOK!!”
Hankó Balázs az ATV-nek elmondta, hogy azokat a pályázatokat részesítették előnyben, melyekben megjelenik a „hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok".
Patakyék pályázatai valamilyen oknál fogva már-már kísértetiesen igazodnak az eddig nem hangoztatott elvárásokhoz.
A harmadik, szintén ötmillió forinttal támogatott zenész, a DENIZ néven ismert Rizner Dénes rapper csupán egyetlen mondatban foglalta össze a célját: „Rizner Dénes »DENIZ« új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.”
Mindhárman az NKA kollégiumának 17 milliárd forintos, a sajtóban „feketekasszaként” emlegetett keretéből kapták a pénzt.
Egyébként Pataky Attila nemcsak egyéni alkotóként volt sikeres: a cége, a P. Management 150 millió forintot kapott az EDDA 2026-os Aréna-koncertjének megszervezésére.
A 444-nek nyilatkozó belső forrás szerint a 17 milliárdos keretből kizárólag könnyűzenei előadók kaptak alkotói támogatást, miközben más művészeti ágak kimaradtak.
A lap szerint feltűnő az aránytalanság is: míg a zeneművészeti kollégiumnál komoly szakmai felkészültséget igénylő, komplex művek megírására adnak néhány százezer forintot, addig a könnyűzenei alkotók szinte kivétel nélkül ötmillió forintot kaptak. Jó példa erre Tóth Gabi esete, akinek új dalaira 5 millió, a dalszövegekre további 5 millió, a videóklipjére pedig a cégén keresztül 9 millió forint jutott.
Az ügyben megszólalt Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója is, aki védekező álláspontot vett fel. Szerinte a szervezetnek nincs kompetenciája megítélni a támogatások szakmai minőségét.
„Nem is tisztem megítélni, hogy ez jó cél-e, vagy rossz” – mondta, hozzátéve, hogy az ő feladatuk a pénzügyi elszámolás szigorú ellenőrzése.
A botrány kirobbanása óta több feljelentés is született hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista indította el, amikor nagy nyilvánosság előtt mutatott rá, hogy a 17 milliárdos keretből olyan hírességek is részesültek, mint Tóth Gabi, Gáspár Győző és Pataky Attila.
„Napfényben utazó jövendőt prognosztizálok magunknak (magyaroknak), mert ártást, káoszt lehet teremteni ideig-óráig, de az életet nem lehet legyőzni soha” – többek között ezekkel a gondolatokkal nyert el ötmillió forintos alkotói támogatást Pataky Attila a Nemzeti Kulturális Alaptól. A 444.hu által megszerzett pályázati anyagok most először adnak betekintést abba, milyen tartalmi vállalásokkal jutottak hozzá kormányközeli zenészek a közpénzmilliókhoz.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter múlt pénteken az ATV-ben azzal védekezett, hogy a botrányos pénzosztásnál a tartalmi kérdéseket kell vizsgálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
