Szintet lépett az igazságügyi miniszter: börtönnel fenyegette meg Karácsony Gergelyt és a Pride résztvevőit
Tuzson Bence szerint a rendőrség is megtiltotta a szombati Pride-ot. Karácsony ennek ellenére támogatja, amiért a miniszter szerint szabálysértésre buzdít. A főpolgármester már vissza is szólt neki.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy videóban azt mondta, hogy a most szombati Budapest Pride tiltott rendezvény. Szerinte a Kúria megtiltotta a felvonulást, és a rendőrség is hozott egy újabb tiltó határozatot – szúrta ki a 444.
A miniszter szerint Karácsony Gergely főpolgármester csak szóban tiltakozott, de a bíróságon nem támadta meg a döntéseket. Tuzson úgy fogalmazott, hogy „a pride egy megtiltott rendezvény”.
Tuzson azt állítja, hogy egy ilyen „megtiltott” rendezvény szervezése és a részvételre való felhívás is bűncselekménynek minősül, amiért akár egy év szabadságvesztés is járhat.
Azt is mondta, hogy ha valaki részt vesz a betiltott eseményen, az szabálysértést követ el.
A miniszter szerint Karácsony ezzel tisztában van, mégis próbálja rávenni az embereket a részvételre. Úgy fogalmazott:
„a főpolgármester szabálysértésre próbálja rávenni az embereket saját politikai céljai érdekében”.
Karácsony Gergely ezzel szemben azt mondja, hogy a Pride-ot idén a Fővárosi Önkormányzat rendezi. Szerinte így az esemény önkormányzati rendezvénynek számít, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési törvény és a rendőrségi tiltás sem.
A főpolgármester a Facebookon reagált a miniszter szavaira is. Szerinte „amikor az igazságügyi miniszter engem börtönnel fenyeget, az vicces.” Ugyanakkor „amikor az igazságügyi miniszter nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal, az ... az a Fidesz kormánya. De Magyarország nem egyenlő a kormányával, Budapest pedig nem is hasonlít rá.”
Megerősítette: „a 2001. évi XVII. törvény június utolsó szombatját a magyar szabadság napjává nyilvánította, az alapvető jogok biztosának állásfoglalása pedig kimondta: „fogalmilag tehát kizárt, hogy az állam vagy önkormányzat nevében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt lehessen szervezni.”
Karácsony hozzátette:
„Így hát persze, hogy a magyar szabadság napján önkormányzati rendezvényt tartunk. Ez a Budapest Büszkeség, és mivel már 500 fölött van a külföldi résztvevők – miniszterek, képviselők, főpolgármesterek – száma, az angol elnevezés is indokolt: Budapest Pride.”
Megerősítette: „A szabadságot és a szerelmet betiltani nem lehet, a fenyegetőzést pedig kiröhögjük, és azzal válaszolunk rá, hogy rengetegen leszünk szabadon, szeretetben.”
A felvonulás június 28-án 14 órától kezdődik a Városháza Parkban.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter egy videóban azt mondta, hogy a most szombati Budapest Pride tiltott rendezvény. Szerinte a Kúria megtiltotta a felvonulást, és a rendőrség is hozott egy újabb tiltó határozatot – szúrta ki a 444.
A miniszter szerint Karácsony Gergely főpolgármester csak szóban tiltakozott, de a bíróságon nem támadta meg a döntéseket. Tuzson úgy fogalmazott, hogy „a pride egy megtiltott rendezvény”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe. Történelmi pillanat ez Magyarország számára, ugyanis 45 év után először jut el ismét magyar űrhajós a világűrbe.
Az Ax-4 legénységének tagjai a magyar Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitson, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és az indiai Shubhanshu Shukla. Crew Dragon űrkapszulájukat a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es rakétája juttatta az űrbe.
Az Axiom 4 misszió várhatóan június 26-án reggel 7 órakor kapcsolódik majd az űrállomáshoz.
Az Axiom-4 küldetés Dragon kapszulájának útját, több helyen is élőben követhetjük.
Itt például az űrhajó és az ISS is látható valós időben:
A dokkoláskor további képernyőkön valós kameraképeken is nyomon követhető majd a manőver.
Emellett a küldetés hivatalos oldalán is látható egy hasonló ábra, itt kicsit lejjebb kell görgetni. Ezen az oldalon további hasznos információk is olvashatók, illetve az élő rádióforgalmazásba is belehallgathatunk.
Érdekesség, hogy a kapszula a Grace nevet kapta, méghozzá Kapu Tiboréktól, ugyanis ők az első személyzete ennek az újrafelhasználható űrhajónak, így nekik volt lehetőségük nevet adni a járműnek.
A küldetés legénysége a tervek szerint 14 napot tölt az ISS fedélzetén.
Mint azt mi is megírtuk: hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe. Történelmi pillanat ez Magyarország számára, ugyanis 45 év után először jut el ismét magyar űrhajós a világűrbe.
Az Ax-4 legénységének tagjai a magyar Kapu Tibor mellett az amerikai Peggy Whitson, a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski és az indiai Shubhanshu Shukla. Crew Dragon űrkapszulájukat a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es rakétája juttatta az űrbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A többször elhalasztott indítással ezúttal minden rendben volt. A kilövés után 2 perccel rendben levált az Ax-4 küldetés Dragon C213-as űrhajójának első fokozata, és 8 óra 40 perc körül landolt a Földön; 10 perccel a kilövés után levált a második fokozat is, ekkor az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán haladt, elérte a súlytalanság határát – írta meg az MTI.
A HUNOR űrprogram fotósa, Hornok Dávid lenyűgöző képeket készített a felbocsátás pillanatairól, amiket az MTI tett közzé. (A fotókra kattintva galéria nyílik.)
Ahogy arról az indítás pillanatában írtunk, elstartolt a világűrbe Kapu Tibor, aki második magyarként jár az űrben.
„Mi nem űrhajósnak neveltük, viszont nem volt olyan, amiben ne támogattuk volna” – Kapu Tibor családja mesélt a magyar űrhajósról
A magyar űrhajós családja a floridai kilövés előtt beszélt az elmúlt három év izgalmairól és nehézségeiről. Elárulták: Tibor egy vacsora közben jelentette be, hogy jelentkezett.
Az eseményt közvetítő SpacejunkieYouTube-csatornának lehetősége volt beszélni a magyar űrutazó családjával a florida Cape Canaveralben.
Édesapja elmondta, minden alkalommal, amikor meglátogatták fiukat, ellenőrizték egészségi állapotukat, és vagy maszkban, vagy nagyobb távolságra kellett lenni lenniük tőle. Elmesélte azt is, hogy az űrhajósok ébredését és lefekvését a helyi időhöz képest folyamatosan eltolták, hogy közelebb legyen a Nemzetközi Űrállomás idejéhez.
A szülők beszéltek arról is, hogy ők csak akkor tudtak Tibor jelentkezéséről az űrprogramba, amikor már 247 jelentkező közül a 44 közé jutott – mindezt egy vacsorán jelentette be a családnak. Édesanyja elmondta: elsőre nem teljesen bízott benne, hogy sikeres lesz a próbálkozás, ugyanakkor a kezdetektől kezdve támogatták. Hozzátette, hogy már az is óriási öröm volt, amikor kiderült, fia a legjobb 8 jelölt közé jutott.
Ildikó mesélt Tibor kedvenc táskájáról is: ez volt az, amiből családja előtt előhúzta a borítékot, amiben az első hely híre volt.
Kapu Tibor húga, Csilla arról beszélt: nem igazán tud Tiborra úgy tekinteni mint "Az űrhajós", mert neki első sorban a bátyja, sőt pár hónappal ezelőtt fogta fel csak igazán az űrutazás súlyát.
Édesapja elmondta, hogy a fia által az űrben végzett tudományos tevékenységről, kísérletekről annyit tudnak, amennyi a sajtóban megjelent.
Kiderült az is, hogy a Tibor egyszer a Nemzetközi Űrállomásról is tud majd beszélni egyszer a családjával.
A felkészülési idő alatt egyébként minden nap tudtak kommunikálni, még a karantén időszakában is meglátogatták néhány naponta.
Édesapja arról is beszélt, hogy hármas érzéssel viseltetnek fiuk űrutazása előtt: az öröm, a büszkeség és az aggódás váltogatja egymást – a felbocsátás előtt ez utóbbi gyakrabban jelentkezett. Találkoztak a nemzetközi űrutazó team többi tagjával is, elmondásuk szerint nagyon jó csapatként működnek együtt.
Családja igyekszik Tibor szemével nézni a küldetést, és azt a tényt, hogy fiuk egyike az alig több mint 600 embernek, aki valaha a világűrben járt. Tibor húga szerint az űrutazás legfontosabb üzenete, hogy semmi sem lehetetlen – erre ő maga is a felkészülési idő alatt jött rá.
„Mi nem űrhajósnak neveltük – ez az elmúlt három évig fel sem jött. Viszont azt el tudom mondani, hogy nem volt olyan dolog, ötlet, amiben ne támogattuk volna. Ha valamit kitaláltak, akár ő, akár Csilla, akkor csináljuk!”
– foglalta össze nevelésének alapelvét Tibor apukája.
Szerinte a legfontosabb üzenet, hogy merni kell nagyot álmodni, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az álmokért dolgozni, tanulni is kell.
Hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe. Történelmi pillanat ez Magyarország számára, ugyanis 45 év után először jut el ismét magyar űrhajós a világűrbe.
A SpaceJunkie élő közvetítésében a helyszínről, a floridai Kennedy Space Centerből jelentkezett be Cserényi Gyula kutatóűrhajós, aki a programban tartalékosként vesz részt, hogy megossza élményeit és gondolatait az indulás előtti pillanatokról és a rájuk váró feladatokról.
Cserényi elmondta, hogy „nagyon izgalmas időszak ez most nekünk”, hiszen nem sokkal korábban búcsúztak el Kapu Tibortól és csapatától.
„Most volt ez a búcsúzkodás, nagyon izgulok”
– tette hozzá. Személyesen reggel nyolckor köszönt el Tibortól, akinek akkor azt mondta: „jó földet érést”, mert szerinte „ebben benne van minden, amit kívánok neki”.
A közvetítés során szóba került a felbocsátást megelőző karantén is, amelyről Cserényi úgy fogalmazott: „ez egy édes börtön volt.” Elmondása szerint egy viszonylag jó adottságú ingatlankomplexumban voltak elzárva, ahol külön csoportokban helyezték el a személyzethez tartozókat. Ők a B csoportba tartoztak: „mi voltunk az a csapat, aki maszkban, közvetlen a közelébe mehet az A csoportosoknak, meg is érintheti őket”, mert voltak olyan kutatások, amelyekhez közeli kontaktusra volt szükség. A karantén 31 napig tartott, amit embert próbálónak nevezett.
Cserényi elmondta, hogy
28 óra múlva történik meg a dokkolás a start után, vagyis várhatóan másnap kora délután érkeznek meg a Nemzetközi Űrállomásra.
A tervek szerint körülbelül egy óra a dokkolás procedúrája, és várhatóan emiatt egy órával később lesz az a ceremónia, amikor „a személyzet belebeg az állomásra”.
A magyar tartalékos űrhajós az indítás után átrepül Houstonba, ahol az Axiom irányítóközpontjához csatlakoznak. Onnan figyelik és segítik majd a küldetést. Elmondta, hogy a csapat együtt „shiftelt” az űrhajósokkal, azaz az alvás-ébrenlét ciklusukat igazították az tervezett indulásokhoz. „Most meg akkor innen kiszabadulva átlépünk az UTC-re, mert innentől a Nemzetközi Űrállomáshoz fogjuk igazítani az alvásunkat” – mondta.
Cserényi részletesen mesélt arról is, még az indítás előtt, milyen fizikai hatások érik Tibort a kilövés során. „Szerintem a legizgalmasabb pillanat az az, amikor beállítják, illetve élesítik a menekülő rendszert, amely veszély esetén leemelheti a kabint a rakéta tetejéről, hogy az biztonságban földet érjen”. A Falcon 9 rakéta az indításakor elképesztő módon remeg, és
bár a centrifugás tréning során többször átélték a start szimulációját, szerinte az „közelébe se ér annak, amit a Tibi átél”.
A gyorsulás mértéke ennél az űrhajónál nem elviselhetetlen, 3,5–4,5 g között, amit „mellkas-hátirányú” nyomásként lehet érezni.
Megnyugtatóan szólt a nézők aggodalmairól is, akik a kísérletek épsége miatt aggódtak az elhúzódó indulás kapcsán. Cserényi szerint „nincs olyan kísérlet, amelyet befolyásolt volna a késedelem.” Kiemelte, hogy még a legérzékenyebb, a muslicákon végzett DNS-kísérletekhez is időben újraszaporították a rovarokat, így minden kísérlet végrehajtható. Cserényi Gyula azt mondta: „ha két hónap múlva ment volna fel, akkor is el lehetett volna végezn minden kísérleteti”, mert mindenre volt tartalék. A NASA több évtizedes tapasztalata, és a magyar partnerek felkészültsége is garanciát jelentett.
A beszélgetés végén Cserényi Gyula arra is választ adott, miért fontos, hogy Magyarország űrhajóst küld az űrbe. Szerinte
az űrkutatás az egész világon elképesztően dinamikusan fejlődik, hogy az űripar ma már nem csupán technológiai, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedően jelentős, és Magyarországnak is értelmes becsatlakozni.
A Hunor program lehetővé tette, hogy olyan kutatások kerüljenek a Nemzetközi Űrállomásra, amelyek máskülönben talán sosem jutottak volna el oda. Az űrhajós ebben a kontextusban „az eszköz, aki végrehajtja a meghosszabbított keze a kutatóknak”. Mint mondta: „ez rendkívül nagy felelősség az űrhajós számára.”
Végezetül Cserényi fontosnak tartotta azt is elmondani, hogy szerinte a program egyik legnagyobb értéke, hogy képes motiválni a gyerekeket. „Fontos számunkra, hogy az én gyerekeim már ne úgy nőjenek fel, hogy vannak korlátok, hanem azt tudják mondani, hogy igen, ha én valamit el szeretnék érni, akkor azt el tudom érni.”
Hosszú várakozás és többszöri halasztás után szerdán magyar idő szerint reggel 8 óra 31 perckor elindult az Ax-4 legénysége, köztük Kapu Tibor a világűrbe. Történelmi pillanat ez Magyarország számára, ugyanis 45 év után először jut el ismét magyar űrhajós a világűrbe.
A SpaceJunkie élő közvetítésében a helyszínről, a floridai Kennedy Space Centerből jelentkezett be Cserényi Gyula kutatóűrhajós, aki a programban tartalékosként vesz részt, hogy megossza élményeit és gondolatait az indulás előtti pillanatokról és a rájuk váró feladatokról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
