HÍREK

Szijjártó Péter: Nem fogjuk megszavazni a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozatot

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, és be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést.
MTI - szmo.hu
2024. május 15.



Be kell fejezni a teljesen felesleges feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, ugyanis sok esetben épp a nemzetközi közösség, és benne az Európai Unió intézkedései vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében.

Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan bonyolult jelene is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására, az európai integráció felgyorsítása - mondta.

"Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről-időre a Nyugat-Balkánon, s az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez" - vélekedett.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.

"Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította" - mondta.

"És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a srebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet" - közölte, hozzátéve: erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.

"Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be" - mondta.

A miniszter szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést, s be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe.

"Vissza kell adni Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és nem szabad akadályozni a gyors európai uniós csatlakozási folyamatot" - jelentette ki.

"Magyarország az elnökségi féléve során mindent megtesz ennek érdekében, ezért egyértelmű célunk, hogy az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti első kormányközi konferencia összehívására még magyar uniós elnökség alatt kerüljön sor" - fűzte hozzá.

"Továbbra is elkötelezettek vagyunk a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között" - mondta a miniszter.

VIDEÓ: Szijjártó Péter beszéde


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Washington Post: Putyin a donyecki régiót akarja a békéért cserébe, ezt el is mondta Trumpnak
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a teljes irányítást a térségben, amelyet Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tart.


Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.

Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.

Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tartja Donyecket, amely megakasztja az oroszok gyors nyugati előrenyomulását Kijev felé. Közben a frontvonal az elmúlt évben alig mozdult, és Moszkva nagyjából Ukrajna területének 20 százalékát tartja kézben.

A telefonbeszélgetésben a cikk szerint

Putyin jelezte, hogy Zaporizzsja és Herszon bizonyos részeiről lemondana Ukrajna javára, ha megkapná Donyeck teljes ellenőrzését.

Ez kisebb területi igény, mint amiről az augusztusi alaszkai találkozón beszélt az orosz elnök – fehér házi tisztviselők szerint ez már előrelépés.

Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki amerikai-ukrán találkozón arra biztatta az ukrán delegációt, hogy adják át a teljes Donyecki területet a béke érdekében. Azzal érvelt, amit egyébként a Kreml is többször hangsúlyozott már: a régió többségében oroszul beszélnek.

Ukrajnában azonban az orosz nyelvhasználat önmagában nem jelent szimpátiát Oroszország felé. Ezt az is bizonyítja, hogy 2014 óta egyre többen térnek át az ukrán nyelvre.

Trump nyilvánosan nem kommentálta Putyin követelését. Miután pénteken találkozott Volodimir Zelenszkijjel, a közösségi médiában azt írta: „Itt az ideje leállítani az öldöklést, és megállapdást kötni! Elég volt a vérből, álljanak meg ott, ahol most vannak. Mondja mindkét fél, hogy győzött, döntsön a történelem!”

Ukrajna támogatja az amerikai elnök felhívását a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon. Ugyanakkor erős amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, mert úgy látják, Oroszország a gyakorlatban megtartja majd az elfoglalt területeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videók: így jutottak ki a látogatók a Louvre-ból a rablás után
Az emberek egy időre a múzeumban ragadtak, mielőtt mindenkit kitereltek volna a rendőrök.
DKA - szmo.hu
2025. október 19.



Mint megírtuk, vasárnap rablás történt a híres párizsi Louvre-ban. Sajtóértesülések szerint három csuklyás férfi tört be a múzeum Apolló-galériájába, ahonnan kilenc darab ékszert vittek el, majd motorral elmenekültek. Az ügyben nyomozás indult, a kár felmérése még folyamatban.

Az AFP francia hírügynökség szerint a rablás délelőtt 9 óra 30 és 40 perc között történhetett. A múzeum ekkor már nyitva volt, számos látogató tartózkodott odabent. Egy Skylar nevű szemtanú TikTok-videójában azt mondta, az embereket egy ideig nem engedték ki az épületből, abban a teremben kellet várakozniuk, ahol éppen voltak. Nem sokkal később pedig mindenkit kitereltek, hogy aztán teljesen lezárhassák a múzeumot. Délelőtt 11 órára már minden látogató kijutott a Napóleon-udvarra, amelyet a rendőrök is elleptek.

@skyytje Multiple pieces of jewelry were stolen this morning at the Louvre in Paris & the museum is closed for the day. #paris #louvre #louvremuseum #paristravel #fyp ♬ original sound - S K Y

A közösségi médiában több videó is terjed az evakuálásról. A felvételeken az is látszik, hogy a rendőrök mellett már fegyveres katonák is megjelentek a Napóleon-udvaron.

@le__walk ‼️ If you’re visiting Paris today & hoping to visit the Louvre, it has officially been closed due to a robbery that took place this morning ‼️ Make sure to follow Le Walk for more updates to know when it will reopen! #parisvisit #paristravel #fyp #louvre #louvremuseum ♬ original sound - The Film Enthusiast
@skyytje Multiple pieces of jewelry were stolen this morning at the Louvre in Paris & the museum is closed for the day. #paris #louvre #louvremuseum #paristravel #fyp ♬ original sound - S K Y

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Veszélyes volt az esti buli, ledobták a láncot a fiatalok
A miniszterelnök egy új videóban beszélt a Harcosok Klubja eseményéről, amelyen politikusok és influenszerek is jelen voltak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 19.



A Harcosok Klubja második alkalommal rendezi meg nagyobb szabású találkozóját a zánkai Erzsébet-táborban. A rendezvényen jobboldali politikusok és influenszerek is részt vesznek. Szombaton több felszólaló is színpadra lépett, köztük Lázár János és Menczer Tamás. A miniszterelnök 1500 jelenlévő előtt mondott beszédet.

Orbán Viktor vasárnap egy újabb videóban jelentkezett be a helyszínről. A felvételen azt mondta:

„Most vasárnap délelőtt van, ez a polgári világban egy konszolidált időpont, úgyhogy visszafogottságot, elmélyült gondolkodást és konzultációt várok.”

A kormányfő a szombat esti buliról is beszélt. Úgy fogalmazott: „az esti buli veszélyes volt, ledobták a láncot a fiatalok.” A videóban egy rövid részlet is látható a buliról, amelyen Orbán Balázs az Edda Álmodtam egy világot magamnak című dalának mulatós változatára táncol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Annyi a tűzszünetnek? Izrael újra megtámadta Gázát, terrorcselekménnyel vádolja a Hamászt
Egymásra mutogat a két fél: Izrael azt állítja, csak védekezik, de a Hamász tagadja, hogy bármilyen támadást indított volna.


Izrael ismét csapásokat hajtott végre Gáza déli részén, miután szerintük a Hamász megtámadta a csapataikat Rafahban – írja a BBC.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy a múlt héten kötött tűzszüneti megállapodással összehangban "terrorista infrastruktúrát" számoltak fel a rafahi térségben, amikor a Hamász emberei tüzet nyitottak rájuk.

Ez szerintük terrorcselekmény, és a tűzszünet nyilvánvaló megsértése, amelyre határozottan válaszolnak.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra utasította védelmi és biztonsági tisztviselőit, hogy "lépjenek fel erőteljesen a Gázai övezet terrorista célpontjai ellen".

A Hamász ezzel szemben azt közölte, hogy nincs tudomása semmilyen rafahi támadásról, és továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett. Annak megszegésével Izraelt vádolják, hozzátéve, hogy csak "ürügyet keresnek a bűncselekményeik igazolására".

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órában legalább nyolc ember meghalt közvetlen izraeli csapás következtében. A jelentés három sérültről és tíz előkerült holttestről számol be. A minisztérium szerint „további áldozatok vannak a romok alatt és az utcákon”. Azt is közölték, hogy mióta életbe lépett Donald Trump tűzszüneti terve, 35 ember meghalt, 146-an megsérültek, és 414 elhunyt holttestét emelték ki Gázában.

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. Izrael egy héttel ezelőtt jelezte, hogy bár csapataik új pozíciókba vonulnak vissza, de továbbra a térségben maradnak és elhárítanak minden közvetlen fenyegetést. Netanjahu azt közölte, hogy addig lesznek az izraeli erők Gázában, amíg el nem érik a Hamász leszerelését és Gáza demilitarizálását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk