Szijjártó Péter az ukrán elnök üzenetéről: „A stílusról ne is beszéljünk”
„Magyarország belesodródását rizikózná a háborúba, márpedig ebből a háborúból nekünk ki kell maradnunk. Ezért ehhez a döntésünkhöz, ezekhez a döntéseinkhez természetesen ragaszkodunk, akárki akármit mond” - közölte.
Mint arról mi is beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel. Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és Magyaroszág ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Szijjártó Péter a közösségi oldalán újra reagált az ukrán elnök kérésére. Videóüzenetében azt mondta:
"Szerintem a stílusról most ne beszéljünk. Nem mintha ne lenne véleményem az ilyen típusú személyeskedésről, de mivel az elnök úrnak az országa háborúban áll, ezért a stílust és a személyeskedést most tegyük félre".
A miniszter közölte, hogy megérti, hogy Ukrajna elnöke számára országa és az ukrán emberek biztonsága az első. De hozzátette: "nekünk, azoknak, akik a magyar kormányban dolgozunk, nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb".
Újra megismételte, hogy szerinte ha fegyvert szállítanánk, vagy engednénk, hogy Magyarországon keresztül jussanak fegyverek Ukrajnába, vagy ha katonákat küldenénk, azzal belesodródnánk a háborúba.
"Elképesztő biztonsági kockázatot jelentenének ezek a döntések. Értem én azt, hogy az ukránok ezt várják el tőlünk, értem én azt, hogy a magyar ellenzék is ezt erőlteti, de a katonák küldése, a fegyverek küldése és a fegyverszállítmányok átengedése is rendkívüli biztonsági kockázattal jár"
– tette hozzá.
"Magyarország belesodródását rizikózná a háborúba, márpedig ebből a háborúból nekünk ki kell maradnunk. Ezért ehhez a döntésünkhöz, ezekhez a döntéseinkhez természetesen ragaszkodunk, akárki akármit mond, akárki akárhogyan személyeskedik vagy akárhogyan is támadnak minket kívülről vagy Magyarországon belülről" – mondta végezetül.
VIDEÓ: Szijjártó reakciója: Az ukrán elnök személyeskedő üzenetét illetően…
Mint arról mi is beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel. Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és Magyaroszág ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Szijjártó Péter a közösségi oldalán újra reagált az ukrán elnök kérésére. Videóüzenetében azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kövér, segítek” – a Vidéki Prókátor éles posztban ment neki a volt házelnöknek
Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor, egy Facebook-posztban bírálta Kövér Lászlót egy német nyelvtani hiba miatt. A bejegyzés apropóját az adta, hogy a volt házelnök „ungarische Peterként” emlegette Magyar Pétert.
Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor néven ismert jogász vasárnap Kövér Lászlónak címzett bejegyzést tett közzé a Facebookon. A posztban egy nyelvtani kiigazítással indít, majd éles politikai és személyes bírálatot fogalmaz meg az Országgyűlés volt elnökével szemben.
A bejegyzés azzal a felütéssel kezdődik, hogy „Kövér, segítek: helyesen nem »ungarische«, hanem »ungarischer« Peter. Az »ungarische« akkor lenne helyes, ha a jelző előtt határozott névelő állna. Szívesen.”
A szerző a Fekete Péter nevű kártyajáték német nevére, a „Schwarzer Peter”-re hivatkozik, mint olyan kulturális alapvetésre, amiből szerinte Kövérnek tudnia kellett volna a helyes ragozást.
„Már akinek volt gyerekszobája.”
Ezután a nyelvtudás hiányát a politikus múltjával és jellemével köti össze:
„Persze, nem csoda, hogy Kövér elvtárs nem tud helyesen németül, mivel KISZ-es és MSZMP-s kommunistaként valószínűleg oroszos »műveltségre« sikerült csak szert tennie. Valószínűleg azonban még arra se.”
A bejegyzésében így folytatja:
„Meg aztán, attól, akinek a politika a jellemhibáinak megnyilvánulásaként kizárólag csupán a patológiás hatalomvágy, a nárcisztikus küldetéstudat, meg a gyűlöletbe torkolló, beteges, aberrált frusztrációk kiélésének az eszköze, aminek következtében a ruszkipárti kommunizmustól simán eljut a ruszkipárti fasizmusig, dőreség lenne bármilyen nyugatos műveltséget is elvárni.”
A poszt egy gúnyos megszólítással és egy versidézettel folytatódik:
„Ej-ej, te kis megújult ügyefogyott (ha már Schwarzer Peter)…
»Hogy ki vagyok én?
Egy szürke névtelen,
mondhatnám, nulla,
ám a pechem sajnos végtelen.
Elhervad a fű a két lábam alatt,…«”
A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Amúgy, semmihez nem fogható élmény nézni a (feketepéteres) vergődéseteket!”
Kövér László a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán „Ungarische Péterként” hivatkozott Magyar Péterre. A névhasználat körüli feszültség nem új keletű: a volt házelnök 2026. január 10-én egy interjúban már következetesen „Peter Magyarnak” nevezte a Tisza Párt vezetőjét, ami már akkor is vitát váltott ki.
Fülöp Botond, a Vidéki Prókátor néven ismert jogász vasárnap Kövér Lászlónak címzett bejegyzést tett közzé a Facebookon. A posztban egy nyelvtani kiigazítással indít, majd éles politikai és személyes bírálatot fogalmaz meg az Országgyűlés volt elnökével szemben.
A bejegyzés azzal a felütéssel kezdődik, hogy „Kövér, segítek: helyesen nem »ungarische«, hanem »ungarischer« Peter. Az »ungarische« akkor lenne helyes, ha a jelző előtt határozott névelő állna. Szívesen.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliókért utazott magángépen Gulyás Gergely Bécsbe, majd Berlinbe, mert egy fogadásról át kellett érnie egy találkozóra
Gulyás Gergely volt miniszter 2023 októberében közpénzből bérelt magángéppel utazott Bécsbe, majd Berlinbe. Az utat a Fidesz-frakció azzal indokolta, hogy a miniszternek időben át kellett érnie egy találkozóra.
Több mint ötmillió forintba került az adófizetőknek Gulyás Gergely volt kancelláriaminiszter kétnapos útja tavaly októberben, miután közpénzből bérelt magángéppel utazott a csupán háromórányi autóútra lévő Bécsbe, majd onnan Berlinbe – számolt be róla az RTL Híradó a Miniszterelnökségtől kikért adatok alapján. Gulyás 2023. október 19-én, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet és vett részt egy fogadáson a bécsi magyar nagykövetségen. A program után azonban Berlinbe repült, ahol többek között a német kancelláriaminiszterrel tárgyalt, amiről a kormánymédia is beszámolt. A Fidesz-frakció sajtóosztálya azzal indokolta a drága megoldást, hogy a miniszternek a bécsi program után időben át kellett érnie a németországi találkozóra.
A teljes, kétnapos út szállással és egyéb költségekkel együtt végül meghaladta az 5 millió forintot.
A magánrepülőzés nem volt olcsó: a minisztert és kétfős delegációját szállító gép bérlése több mint 4,2 millió forintot emésztett fel. Gulyás Gergely egy korábbi megszólalásában egyébként azt mondta: „Kipukkadt a lufi.”
Az adatokat Gulyás korábbi minisztériuma adta ki, amelyet időközben már Ruff Bálint vezet.
Bécsből egyébként nagyjából kétóránként indulnak menetrendszerinti gépek a német fővárosba, az út alig több mint egy óra. A gépet ráadásul egy olyan cégtől, a Fly-Coop Kft.-től bérelték, amelynek a neve már korábban is felmerült fideszes politikusok vitatott luxusutazásai kapcsán. A cég akkor lett országosan ismert, amikor Rogán Antalt és akkori feleségét helikopterrel szállították Szabó Zsófia esküvőjére.
A Népszabadság által kirobbantott ügyben Rogán először tagadta az utat, majd a fotók bemutatása után azzal védekezett, hogy felesége cége „barterezte le” a fuvar. Rogán Antal akkor úgy fogalmazott: „Igen, hibáztam, amiért most Önök itt természetesen leszedik rólam a keresztvizet.”
A botrányt feltáró Népszabadságot nem sokkal később bezárták. Ugyanettől a cégtől béreltek magángépet 2019-ben Kövér László házelnöknek is egy kétnapos római útra, ami akkor csaknem 7 millió forintba került, ahogy arról az Index is írt. A házelnöktől, akitől a parlamentben elhangzott a „Kérdezem az Országgyűlést, megválasztja-e Orbán Viktor urat?” kérdés, egy olyan gépet béreltek, amelynek a belsejéről is készültek fotók.
Több mint ötmillió forintba került az adófizetőknek Gulyás Gergely volt kancelláriaminiszter kétnapos útja tavaly októberben, miután közpénzből bérelt magángéppel utazott a csupán háromórányi autóútra lévő Bécsbe, majd onnan Berlinbe – számolt be róla az RTL Híradó a Miniszterelnökségtől kikért adatok alapján. Gulyás 2023. október 19-én, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet és vett részt egy fogadáson a bécsi magyar nagykövetségen. A program után azonban Berlinbe repült, ahol többek között a német kancelláriaminiszterrel tárgyalt, amiről a kormánymédia is beszámolt. A Fidesz-frakció sajtóosztálya azzal indokolta a drága megoldást, hogy a miniszternek a bécsi program után időben át kellett érnie a németországi találkozóra.
A teljes, kétnapos út szállással és egyéb költségekkel együtt végül meghaladta az 5 millió forintot.
A magánrepülőzés nem volt olcsó: a minisztert és kétfős delegációját szállító gép bérlése több mint 4,2 millió forintot emésztett fel. Gulyás Gergely egy korábbi megszólalásában egyébként azt mondta: „Kipukkadt a lufi.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pörbölyön vastagon állt a jég - szórják magukból a jeget a zivatarok
Heves jégverés kíséri a délen kialakult szupercellákat. Nem sokkal 3 óra előtt Szekszárd környékén igen erős reflektivitást mutató cella alakult ki a radaron, majd ezt követte szépen sorban a többi.
Beindult a légkör délen, szórják magukból a jeget a zivatarok, a Tolna megyei Pörbölyön vastagon állt a jég - írta az Időkép.
Kora délutánig inkább csak nyugaton és északkeleten alakult ki néhány zivatar, ám nem sokkal 3 óra előtt Szekszárd környékén igen erős reflektivitást mutató cella alakult ki a radaron, majd ezt követte szépen sorban a többi.
A helyzetre való tekintettel a HungaroMet a legtöbb déli, délnyugati járásra narancs színű riasztást adott ki: nagyobb méretű jég, rövid idó alatt 20–30 mm csapadék, illetve 80–90 km/órás kifutószél kísérheti a hevesebb cellékat.
Fotó: Időkép/Kőszegi Ibolya
Fotó: Időkép!Mario256
Beindult a légkör délen, szórják magukból a jeget a zivatarok, a Tolna megyei Pörbölyön vastagon állt a jég - írta az Időkép.
Kora délutánig inkább csak nyugaton és északkeleten alakult ki néhány zivatar, ám nem sokkal 3 óra előtt Szekszárd környékén igen erős reflektivitást mutató cella alakult ki a radaron, majd ezt követte szépen sorban a többi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorsdöntő népszavazás Svájcban: az EU-val való szakítás is a tét
Svájcban ma tartanak népszavazást az ország népességének 10 millió főben való maximalizálásáról. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a népességnövekedés korlátozása enyhítené a lakhatásra, a közszolgáltatásokra és a környezetre nehezedő nyomást. Bernard Bapst, a párt fribourgi politikusa szerint a nyitott határok óta a „különféle bűnözési formák” száma is megemelkedett.
Egy zürichi varrónő, Helen Gulea a korlátozások szükségességét hangsúlyozta: „Ha 10 millió fölé megy, szűkössé válik, és korlátozni kell a bevándorlást.”
A kezdeményezést a svájci kormány, a parlamenti többség és a gazdasági élet szereplői is ellenzik. Szerintük a plafon bevezetése súlyos munkaerőhiányt okozna a kórházakban és a szállodaiparban, és veszélyeztetné a gazdasági stabilitást. Az Economiesuisse üzleti szövetség egyenesen „abszurd javaslatnak” minősítette a felvetést.
A vita középpontjában az EU-val kötött szabad mozgási egyezmény áll, amely egy nagyobb, kétoldalú szerződéscsomag része. Ennek felmondása a többi megállapodást is magával ránthatja, beleértve a schengeni és dublini egyezményekben való svájci részvételt is. A döntés több tízezer, Svájcban élő magyar állampolgárt is érinthet, akiknek a munkavállalási és letelepedési lehetőségei jelentősen megváltozhatnának egy „igen” szavazat esetén.
A Sankt Galleni Egyetem közgazdászprofesszora, Reto Föllmi a helyzet iróniájára mutatott rá: „Saját sikerünk áldozatai vagyunk.”
2020 őszén a választók 61,7 százalékkal elutasították a szabad mozgás megszüntetését célzó „korlátozási kezdeményezést”, ami akkor a kétoldalú EU‑s kapcsolatok fenntartásáról és a gazdasági stabilitásról szóló egyértelmű üzenetnek számított. A döntés ugyanakkor nem zárta le a vitát: a lakhatási árrobbanás és a nagyvárosi agglomerációk terheltsége miatt a téma napirenden maradt. Az elmúlt években a népesség 9 millió fölé nőtt, ami új lendületet adott az SVP kampányának, így a mostani szavazás a 2020‑as elutasítás utáni első nagy országos tesztje a bevándorlás‑ és EU‑politikának.
Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.
A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
