HÍREK
A Rovatból

Szijjártó nem érti azokat a „nyugati kollégákat”, akik szerint rossz ötlet az oroszokkal tárgyalni

A külügyminiszter elárulta, miről egyeztettek Szergej Lavrovval New Yorkban.


A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

"Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné"

- húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

"Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

"Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz"

- fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.

"Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának"

- fogalmazott a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Várom az elszámoltatást” – Lázár János szerint a Fidesz vezérkarát akarják kiiktatni a mandátumkorlátozással
Lázár János a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatára reagált. A politikus hozzátette, nincs takargatnivalója, és áll a beígért elszámoltatás elébe.


Megtört a korábbi kormánypárt kommunikációs egysége: Lázár János szerint „nem ördögtől való” a 12 éves képviselői mandátumkorlátozásról szóló vita, Gulyás Gergely viszont „elfogadhatatlannak” tartja a Tisza Párt javaslatát. A jobboldali pártoknál forr a levegő, miután Magyar Péter bedobta, hogy legfeljebb három cikluson át lehetne valaki parlamenti képviselő.

Lázár János volt miniszter a 24.hu-nak arról beszélt, társadalmi konszenzus esetén akár megfontolható is lenne az ötlet, de szerinte a javaslat mögött személyes üzenet húzódik.

„Nagyon olyan íze van a dolognak, hogy ez tulajdonképpen személyesen néhányunknak szól, azokat akarják kizárni a közhatalom gyakorlásának lehetőségéből, akik 2010 és 2026 között a Fideszt vezették” – mondta a politikus, aki a beígért elszámoltatásra is reagált.

„Várom az elszámoltatást, amikor személyesen rám kerül a sor” – tette hozzá.

Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a politikai ellenfél alkotmányos eszközökkel való ellehetetlenítését látja a tervben. Szerinte a mandátumkorlátozás európai viszonylatban is példátlan lépés lenne. Még élesebben fogalmazott Pócs János és Balla György: mindketten diktatúrát és a népakarat sárba tiprását emlegették. Balla közröhejnek tartja, hogy „van egy párt Magyarországon, amelyik okosabbnak gondolja magát az embereknél.”

Pócs János pedig jelezte: „Parlamenti eszközökkel, foggal-körömmel fogok küzdeni azért, hogy a legközelebbi választáson kétharmaddal nyerjünk, és visszaadjuk a népakaratot az emberek kezébe.”

A KDNP-frakcióban még nincs egységes álláspont a kérdésről. Simicskó István volt honvédelmi miniszter szerint a tapasztalt politikusok munkájára szükség van, és az intézkedéssel „kiöntenénk a gyereket a fürdővízzel”.

A Mi Hazánk képviselői közül Novák Előd és Apáti István is arról beszélt, hogy a javaslat ellehetetleníti a hosszú távú politikai építkezést. Novák szerint a korlátozás csak akkor lenne tisztességes, ha nem visszamenőleg, hanem a törvény hatályba lépésétől számítana a 12 év.

A javaslat a jelenlegi Fidesz-frakció 44 tagjából 24 képviselőt érintene, akiknek 2030-tól távozniuk kellene. Ezzel szemben a Tisza Pártot a jelenlegi állás szerint legkorábban 2038-ban (vagy egy esetleges 8 éves limitnél 2034-ben) érintené a szabályozás.

A veterán politikusok közül többen már elgondolkodtak a folytatáson: Gulyás Gergely visszatérhet ügyvédi hivatásához, Simicskó István a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanítana, Balla György pedig a nyugdíjas éveket élvezné.

Az Országgyűlés június 15-én megszavazta a miniszterelnöki tisztség nyolcéves korlátját. A Tisza Párt ezt követően hétfőn a képviselői mandátumok 12 éves plafonját jelentette be, kedden pedig felmerült a nyolcéves opció is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péterhez fordult Ráthonyi-Palácsik Tímea: javaslata nők ezreinek adhat reményt
Ráthonyi-Palácsik Tímea a Tisza Párthoz intézett üzenetében a meddőségi eljárások szabályainak felülvizsgálatát kérte. Javaslata szerint a genetikai szűréssel csökkenthetők lennének a sikertelen beültetések.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



„Őszintén remélem, hogy idővel a Tisza Párt megteremti ennek a lehetőségét, és megvalósítja ezt a régóta várt változást” – írta kedden közzétett, korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében Ráthonyi-Palácsik Tímea, aki a meddőségi kezelések szabályozásának megváltoztatását sürgeti. Posztjában egyenesen Magyar Péter miniszterelnököt és a Tisza Pártot jelölte meg címzettként.

A Fertility Fórum – Ha nem jön a baba című podcastben folytatott beszélgetés után tette közzé gondolatait. Javaslata a preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGT) szélesebb körű elérhetővé tétele, amihez szerinte a jelenlegi jogszabályi környezet felülvizsgálatára van szükség.

„Bízom abban, hogy a jövőben olyan szakmai és társadalmi párbeszéd alakul ki, amely lehetővé teszi a meddőségi kezelések korszerűsítését Magyarországon” – fogalmazott.

Azt is hozzátette, hogy a modern eljárással a beültetés előtt kiszűrhetők lennének a súlyos kromoszóma-rendellenességek, ami időt takaríthatna meg a pároknak, javíthatná a kezelések eredményességét és hozzájárulhatna a születések számának növekedéséhez – írta a 24.hu.

Ráthonyi-Palácsik Tímea már áprilisban, a Friderikusz Talkshow vendégeként jelezte, hogy minden erejével a szabályozás megváltoztatásán fog dolgozni.

Akkor a jelenlegi gyakorlat kockázataira hívta fel a figyelmet, amely szerinte felesleges fizikai és lelki terheket ró a nőkre.

„Időt veszítenek, műtétekkel a méhük sérül (egy esetleges műtéti beavatkozással, ha a baba nem fejlődik tovább), a lelki traumáról nem is beszélve…” – mondta.

A meddőségi központok államosítása után a terület szakértői is megfogalmaztak kritikákat. Kaáli Nagy Géza professzor korábban arról beszélt, hogy bár az állam tízmilliárdokkal többet költött a meddőségi kezelésekre, a születések száma nem nőtt. A kormányzat 2023-ban már hozzányúlt a szabályokhoz, amikor eltörölte a beavatkozások közötti kötelező három hónapos várakozási időt, a demográfiai helyzet javítását remélve a lépéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az ügyészség Havasi Bertalan Magyar Péterrel szembeni feljelentéséről
Bűncselekmény hiányában utasította el a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter ellen hivatali visszaélés miatt tett feljelentést. A vádhatóság szerint a miniszterelnök Karmelitában elhangzott szavai nem minősültek jogilag kötelező erejű utasításnak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



Bűncselekmény hiányában elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a feljelentést, amelyet Havasi Bertalan és ifj. Tényi István hivatali visszaélés miatt tett Magyar Péter miniszterelnök ellen. Az ügyészség múlt csütörtökön kelt határozata szerint a kormányfő Karmelita kolostorban elhangzott mondatai nem minősültek bűncselekménynek – derül ki az Index szerdai cikkéből.

A döntés alapja a Karmelita kolostorban május 16-án történt incidens volt, amikor Magyar Péter egy sajtónyilvános bejáráson szóváltásba keveredett az akkor még helyettes államtitkár Havasi Bertalannal.

A vádhatóság jogi indoklása szerint a miniszterelnök kifogásolt közlése nyelvtani és logikai szempontból sem azonos egy kötelező erejű utasítással, amely megalapozná a hivatali visszaélés gyanúját.

A határozat kitér arra is, hogy Havasi Bertalan felmentése körüli sérelem munkajogi kérdés, amely nem utal bűncselekményre. A feljelentőknek a döntés kézbesítésétől számítva egy hónapjuk van, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be.

A szóban forgó napon a miniszterelnök a Karmelita tetőteraszán először azt mondta Havasinak, hogy „lassan egyébként el kellene hagynia az épületet (…) Havasi elvtárs”. Nem sokkal később egy Facebookon közvetített élő adásban tette hozzá, hogy mivel Havasi már nem a minisztériumban dolgozik, „jó lenne, ha megkérnék, hogy fáradjon ki innen”.

Havasi ezután elhagyta az épületet, mert állítása szerint nem akarta megvárni, hogy a rendőrök „vonszolják ki”. Még aznap délután a Magyar Közlönyben megjelent Havasi azonnali hatályú felmentése.

A volt sajtófőnök és ifj. Tényi István két nappal később, május 18-án tett feljelentést hivatali visszaélés gyanújával.

Magyar Péter a feljelentés hírére akkor úgy reagált: „a kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ügynökakták: benyújtotta a kormány a nyilvánosságra hozatalt előkészítő törvényjavaslatot
Melléthei-Barna Márton nyújtotta be a javaslatot, amely egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot hozna létre. A 11 fős testület szakmai szempontok alapján készítené elő a pártállami titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatalát.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán jelentette be a fejleményt. „Benyújtottuk az ügynökakták megnyitását szolgáló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Vállaltuk, megcsináljuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel” – írta. A javaslatot Melléthei-Barna Márton terjesztette az Országgyűlés elé. Gyors ütemezést diktál: elfogadása esetén a törvény a kihirdetés utáni harmadik napon hatályba lépne, a kormánynak pedig további 15 napja lenne a bizottság felállítására.

A legfontosabb új elem egy Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozása.

A 11 tagú testületet a kormány nevezné ki határozatlan időre, vegyes összetételben: öt tagot a nemzetbiztonsági szolgálatok szakértői, hatot pedig történészek, levéltárosok és jogászok adnának. Feladatuk az lenne, hogy felülvizsgálják azokat az iratokat, amelyek minősítését a szolgálatok a rendszeres felülvizsgálat után is fenntartanák.

Az eljárás menete szerint a szolgálatoknak tételes listát kellene adniuk a bizottságnak minden olyan iratról, amelynek titkosítását fenntartották. Ha a bizottság a minősítés megszüntetését javasolja, a minősítő szerv köteles azt soron kívül felülvizsgálni. Amennyiben továbbra is a titkosítás mellett döntenek, részletes indoklással kell tartozniuk a bizottságnak és az illetékes miniszternek.

Ha egy irat minősítését megszüntetik, azt haladéktalanul át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol kutathatóvá válik.

A javaslat indoklása a demokratikus kontroll fontosságát hangsúlyozza.

„A felülvizsgálatba a nyilvánosságot, kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakembereket is be kell vonni. Csak ezáltal biztosítható, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg.”

A bizottság tagjai személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, egy egyszerű titoktartási nyilatkozattal is megismerhetnék a minősített adatokat. Ez jelentős eltérés a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenlegi, szigorú rendszerétől, amely mélyreható biztonsági átvilágításhoz köti a titkos iratokhoz való hozzáférést.

A módosítás a felülvizsgálatok gyakoriságát is növelné: az eddigi legalább ötévente esedékes ellenőrzés helyett legalább kétévente kötelező lenne újraértékelni a minősítéseket, sőt, miniszteri felhívásra soron kívüli eljárás is indulhatna.

Szűkülne a titokban tartás mozgástere is: a külkapcsolatokra hivatkozva például már csak akkor lehetne egy iratot zárolni, ha annak nyilvánosságra kerülése egy európai uniós, EGT- vagy NATO-tagállammal fennálló viszonyt sértene. A törvényből több, eddig a minősítés fenntartását lehetővé tévő pontot is törölnének.

A mostani kezdeményezés egy több évtizedes politikai vitára tenne pontot. Bár az állambiztonsági múlt feltárásának jogi kereteit a 2003. évi III. törvény teremtette meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának létrehozásával, a teljes nyilvánosság azóta sem valósult meg. A 2010-es években például az LMP több alkalommal is benyújtott törvényjavaslatot a teljes nyilvánosság érdekében, de ezeket az akkori kormánypárti többség rendre elutasította, jellemzően nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk