HÍREK
A Rovatból

Szijjártó: Magyarország nonszensznek tartja az Izrael elleni vádakat, és továbbra is minden fórumon kiáll az ország mellett

A magyar külügyminiszter szerint a terrorellenes művelet sikere az egész világnak érdeke. Emlékeztetett, hogy az eredeti öt magyar állampolgárságú túsz közül egy még a terroristák fogságában van, miután három másiknak már sikerült hazajutnia, egy pedig életét vesztette.


Magyarország nonszensznek tartja az Izrael elleni vádakat, és továbbra is kiáll az ország mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol Jeruzsálemet a tavaly októberi pokoli támadást követően megindított terrorellenes műveletek miatt támadják - jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Jeruzsálemben.

A tárcavezető az izraeli kollégájával, Jiszráél Katz-cal folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy Izrael pokoli terrortámadással szembesült 103 nappal ezelőtt, amely megölt ezreket, illetve sok százan kerültek a Hamász fogságába, az ennek nyomán megkezdett terrorellenes művelet sikere pedig az egész világnak érdeke.

"Nem szabad megengedni, hogy bárhol a világban, bármikor a jövőben ilyen esemény újra előforduljon (...) Éppen ezért nonszensznek tartjuk, hogy egyes országok népirtással vádolják Izraelt, hiszen ilyennel vádolni egy olyan országot, amely pokoli terrortámadással kellett, hogy szembenézzen, nyilvánvalóan nonszensz" - szögezte le.

"Külső szemlélők számára több száz vagy több ezer kilométerről ez geopolitikai kérdésnek is tűnhet, egy fegyveres konfliktusnak, amit valahogy meg kell oldani, de ha az ember eljön ide, akkor látja, hogy itt emberi tragédiák ezrei és tízezrei sorakoznak. És ha valaki eljön ide, akkor megerősödik abban a célkitűzésében, hogy segítsen hozzájárulni ahhoz, hogy soha többet a világon, sehol ilyen ne fordulhasson elő" - emelte ki.

"Ezért Magyarország kiáll Izrael mellett azokon a nemzetközi fórumokon, ahol Izraelt támadják a terrorellenes műveletek miatt"

- tette hozzá.

Szijjártó Péter, aki a nap folyamán Eli Cohen energiaügyi és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős izraeli miniszterrel is találkozni fog, hangsúlyozta, hogy három nagyon fontos feladat, sőt kötelesség áll a nemzetközi közösség előtt.

Szavai szerint az első a terrorellenes műveletek sikerének támogatása, ugyanis ez adna lehetőséget a visszatérésre a közel-keleti normalizációhoz, az úgynevezett Ábrahám-megállapodások útjához, amely hosszú évtizedek eredménytelensége után elhozta a térségbe a béke reményét.

"Nyilvánvalóan az Izraellel szembeni támadások egyik célja is az volt, hogy ezt a normalizálódási folyamatot megállítsák és tovább mérgezzék a viszonyokat itt, a Közel-Keleten"

- mutatott rá.

Aláhúzta: a világnak emellett az eszkaláció megelőzésén is dolgoznia kell, ugyanis ha nem sikerült elérni azt, hogy a Hezbollah visszavonuljon az izraeli-libanoni határról, akkor súlyos a veszélye a konfliktus fokozódásának.

"A térségbeli kollégák világosan elmondták, hogy ha ez a háború továbbterjed még egy országra, akkor semmi nem fogja megállítani a háborút attól, hogy sok-sok országra továbbterjedjen" - mondta. Majd hozzátette, hogy libanoni hivatali partnerével is többször beszélt, aki ugyancsak az eszkaláció elkerülésének fontosságát hangsúlyozta.

A miniszter harmadik feladatként a túszok mielőbbi kiszabadítását nevezte meg. Közölte, hogy magyar és orosz túszok családtagjaival, illetve több, a fogságot túlélő fiatallal is találkozott.

"Itt most találkoztam nemcsak a fogságban túlélő fiatalokkal, hanem olyan családokkal is, amelyeknek tagjai fiatal férfiak, apák, testvérek, férjek, akik még mindig túszként vannak fogva tartva Gázában, illetve reménykednek abban a családok, hogy túszként vannak fogva tartva, furcsa ezt mondani, de reménykednek benne, mert akkor élnek"

- mondta.

Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az eredeti öt magyar állampolgárságú túsz közül egy még a terroristák fogságában van, miután három másiknak már sikerült hazajutnia, egy pedig életét vesztette. Kiemelte, hogy a kormány mindent megtesz az ő hazajuttatása érdekében is, továbbra is kapcsolatban vannak a felek közötti közvetítésben lényeges szerepet játszó katari hatóságokkal.

"A jövőben is minden követ meg fogunk mozgatni annak érdekében a nemzetközi politikában, hogy a nemzetközi közösségnek az legyen az egyik legfőbb célja, feladata, kötelessége, hogy a túszokat hazahozza" - fogalmazott.

"Tehát sikeres terrorellenes műveletek, utána visszatérés a normalizálás útjára. A Hezbollah visszatérítése az izraeli-libanoni határról, és a túszok kiszabadítása. Ez most a nemzetközi közösség feladata. Magyarország mindent megtesz, amit meg tud tenni"

- összegzett.

Végül arra is kitért, hogy ilyenkor látszik, hogy a kommunikációs csatornák nyitva tartása fontos külpolitikai feladat minél több ország felé.

"Reménykedjünk benne, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog eszkalálódni, és nem jön létre olyan biztonsági kockázat, amely a harmadik világháború kitörésével fenyeget, mert ne felejtsük el, mi is ilyen kockázat szomszédságában élünk, és ha az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódik, akkor a Jóisten mentse meg a világot a következményektől" - mondta.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Emelkedett a Duna vízszintje, már 9 centire vagyunk a vasárnapi mélyponttól
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán adott tájékoztatást a Duna vízállásának javulásáról. Gajdos László szerint Paksnál 3 centit emelkedett a vízszint tegnap óta.


Magyar Péter miniszterelnök szerint továbbra is üzemel Paksi Atomerőmű turbinája, miközben a Duna vízszintje már kilenc centiméterrel a vasárnapi mélypont fölött van. A kormányfő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a mai hőségre való tekintettel önkéntes fogyasztáscsökkentést is kért:

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel. Ettől függetlenül a mai forró napon még nagy szükség lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentésre.”

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter arról ír, 3 centimétert emelkedett Pakson a vízszint. Azt nem írja, hogy a hűtőöbölben ez mekkora emelkedést jelent.

„A mérési adatok alapján a Duna vízszintje Pakson a tegnapi reggeli -134 cm-ről ma reggelre -131 cm-re alakult.”

A miniszter jelzi, hogy „meteorológiai előrejelzések szerint ma számottevő csapadék valószínűsíthető az Inn, a Traun és az Enns vízgyűjtő területein. Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is.

A folyó vízhozamát és vízszintjét folyamatosan nyomon követjük” - közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk