Azok után, hogy Szijjártó Péter bejelentette: kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből Robert Brovdi ukrán parancsnokot, a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski üzent neki: jelezte, hogy Lengyelországban bármikor szívesen látják – szúrta ki a Telex.
A politikus az X-en úgy fogalmazott, hogy miközben az orosz rakéták pusztítanak Kijevben, Magyarország egy olyan katonát tilt ki, aki bátran harcol Ukrajnáért.
„Magyar parancsnok: ha egy kis pihenésre vágysz, és Magyarország nem enged be, mi szívesen vendégül látunk”
– írta. Brovdi hívójele a magyar felmenői miatt kapta a Magyar hívójelet.
Az nem egyértelmű, hogy a parancsnok ténylegesen elfogadhatná-e a meghívást, mivel Magyarország a teljes schengeni övezetből is kitilthat valakit. Az üzenet inkább szimbolikusnak tűnik.
A két külügyminiszter néhány napja már összecsapott. Akkor Sikorski ezt írta Szijjártónak: „Péter, bennünk annyi szolidaritás van felétek, mint amennyit ti mutattok felénk”.
Robert Brovdi 2022. február 7-én önként jelentkezett a hadseregbe. Ott volt Kijev ostrománál, segített a lakosság kimenekítésében, és saját drónjával támogatott felderítéseket. Később ő vezette a „Magyar Madarai” nevű drónalakulatot, amely több elismerést is kapott, módszereit széles körben átvették az ukrán erők – emlékeztet a portál.
Brovdi a kitiltás hírére korábban úgy reagált: „Dugd fel a seggedbe a szankcióitokat és a Magyarországra való beutazásom korlátozását, Miszter »Csontokon Táncoló«”.
Azok után, hogy Szijjártó Péter bejelentette: kitiltják Magyarországról és a teljes schengeni övezetből Robert Brovdi ukrán parancsnokot, a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski üzent neki: jelezte, hogy Lengyelországban bármikor szívesen látják – szúrta ki a Telex.
A politikus az X-en úgy fogalmazott, hogy miközben az orosz rakéták pusztítanak Kijevben, Magyarország egy olyan katonát tilt ki, aki bátran harcol Ukrajnáért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton: a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját, és csökken a jövedéki adó is
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet.
Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A kormány az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkenti: a benzin esetében literenként 158,8 forintról 139,55 forintra, a gázolajnál pedig 148,76 forintról 128,28 forintra. Az ellátás biztosítása érdekében felszabadítják a 45 napos állami biztonsági termékkészletet, a kereskedők pedig a védett árnál alacsonyabb áron jutnak hozzá a 95-ös benzinhez és a dízelhez.
Ezzel párhuzamosan a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját. Nagy Márton közölte, a kormány „a leghatározottabban fellép a visszaélésszerű kereskedelemmel szemben” – írta a Telex.
A döntés hátterében az iráni háború és a szállítási zavarok miatti olajpiaci kilengések állnak, amelyek hatása már a hazai kutak áraiban is megjelent. A lépés nem egyedülálló a régióban: Szerbia ideiglenes exporttilalmat rendelt el, Horvátország pedig szintén kormányzati árkorlátot léptetett életbe. A kritikusok a 2021–2022-es hazai tapasztalatokra emlékeztetnek, amikor a piaci ár alatti hatósági ár az import visszaeséséhez és helyenként komoly ellátási zavarokhoz vezetett. Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint az árstop helyett az üzemanyagokat terhelő adókat kellene csökkenteni.
A mostani intézkedés rövid távon valóban a megszabott árszint alatt tartja a tankolás költségét a jogosultak számára. Azonban több kulcskérdés is nyitott: meddig marad érvényben a védett ár, kapnak-e kompenzációt az ellátási lánc szereplői, és hogyan reagál az intézkedésekre az Európai Unió.
Éjféltől újra rögzített áron tankolhatnak a magyar rendszámos autósok: a kormány 595 forintban maximálja a 95-ös benzin, 615 forintban pedig a gázolaj literenkénti árát. A „védett ár” bevezetését exporttilalom, a jövedéki adó uniós minimumra csökkentése és az állami olajtartalékok felszabadítása kíséri. Míg a kormány az ellátás stabilizálását és az árak megfékezését ígéri, szakértők a korábbi árstop idején tapasztalt importvisszaeséstől és ellátási zavaroktól tartanak.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be a döntést, a részleteket pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közölte este. A rendelet március 10-én, kedden nulla órától lép hatályba. Az árszabályozás a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik, a kedvezményezettek körét pedig a magánszemélyek mellett kiterjesztik a mezőgazdaságban dolgozókra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” – Házkutatás a pécsi plakáthekkelőnél: hiába ér már kevesebbet a kormányplakát, büntetőügy lett a vége
Dr. Heindl Péter pécsi jogásznál a rendőrség tapétaragasztót és plakátdarabokat foglalt le. Bár a plakátok darabértékét 10 ezer forint alá csökkentették, az összesített kár miatt az eljárás büntetőügy marad.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Az ügyből azért lett azonnal büntetőeljárás, mert a rendőrség egyetlen plakát értékét 50 ezer forint fölé becsülte, ami már meghaladja a szabálysértési értékhatárt. A friss jegyzőkönyv szerint azonban a hatóság már 10 ezer forint alatti összegre állapította meg egy darab plakát értékét. Mivel a nyomozók legalább egy tucatnyi átfestett plakátot tulajdonítanak Heindlnek, az összesített kárérték így is bőven 50 ezer forint felett van, vagyis az eljárás továbbra is büntetőügy marad.
Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.
A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.
A hatóságok ezzel szemben rongálásként kezelik a plakátok átfestését. Egy 2022-es kúriai jogegységi határozatra hivatkoznak, amely kimondta: a falfirka-jellegű, engedély nélküli átfestés akkor is megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, ha a kár értéke alacsony. Az indoklás szerint ugyanis az eredeti állapot helyreállítása költséggel jár, ez pedig már állagsérelemnek minősül.
Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.
A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.
A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev bekérette a magyar nagykövetet – az ukrán tiltakozó jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja
Az ukrán külügyminisztérium jegyzéket adott át Heizer Antal nagykövetnek, miután a magyar hatóságok hét ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. A diplomáciai jegyzékben a banki szállítmány lefoglalása és a fogvatartottak bánásmódja miatt tiltakoznak.
A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.
Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.
Ukrajna szerint a szállítmány teljesen jogszerűen, a Raiffeisen Bank International és az ukrán állami Oschadbank közötti nemzetközi szerződés keretében volt úton Bécsből Ukrajnába. A Kijev által Heizernek átadott jegyzék Magyarországot „súlyos nemzetközi jogsértésekkel” vádolja, amelyek szerintük érintik az Emberi Jogok Európai Egyezményét és több konzuli egyezményt is. Az ukrán külügy közleménye szerint a magyar hatóságok az akció során „megfélemlítő eszközöket és pszichológiai nyomásgyakorlást” alkalmaztak, és az eljárás „teljes mértékben elfogadhatatlan”.
Beszámolójuk szerint az elfogott pénzszállítókat 28 órán át bilincsben tartották és végig bekötött szemmel szállították. Elvették a telefonjaikat is, így nem tudták értesíteni a családjukat vagy az ukrán nagykövetséget. Egyikük, aki speciális diétára és gyógyszerekre szorult, csak azután kapott orvosi ellátást, hogy elvesztette az eszméletét.
Kijev azt is felrótta Budapestnek, hogy nem biztosított konzuli hozzáférést a fogva tartottakhoz, noha ezt diplomáciai úton kérték. Ezt a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezték.
A magyar kormányoldalról Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a NAV által indított eljárás végéig lefoglalva tartaná az ukrán pénzszállítóktól elkobzott vagyont. A javaslat 60 napot adna a NAV-nak a vizsgálatra, és a teljes eljárás idejére zárolná a vagyont. Kijev erről a törvénytervezetről is információt kért a magyar nagykövettől.
Az Oschadbank és jogi képviselői szerint a háború és a légtérzár miatt rendszeresen hajtanak végre hasonló közúti transzfereket, amelyekről a magyar hatóságoknak korábban is tudomásuk volt. Magyar kormányzati kommunikáció szerint ugyanakkor a most elfogott csoportban egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok is utazott, és az elmúlt időszakban már jelentős mennyiségű készpénz és arany haladt át Magyarországon hasonló módon. Az ügy a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a Guardian és a Washington Post is beszámolt az esetről, kiemelve, hogy az incidens tovább élezte a már amúgy is feszült magyar–ukrán viszonyt.
A kijevi külügyminisztérium hétfőn bekérette Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, Heizer Antalt, és egy diplomáciai jegyzékben tiltakozott Magyarország eljárása miatt – írja az Interfax.
Az ügy előzménye, hogy a Terrorelhárítási Központ csütörtökön, március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél lecsapott egy ukrán pénzszállító konvojra. Hét ukrán állampolgárt őrizetbe vettek, és lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított nyomozást, az elfogott ukránokat pedig később kiutasították az országból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelentek a részletek a védett árakról: súlyos büntetést kaphatnak a benzinkutak, ha nem adnak üzemanyagot
Három kormányrendeltben rögzítették az árstop szabályait, amelyek keddtől érvényesek. Kiderült, hogy a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci árakat láthatjuk majd, aki védett áron tankol, nem adhatja át az üzemanyagot annak, aki nem jogosult rá, a NAV pedig üzemszünettel és milliós bírsággal sújthatja a szabályokat megszegő kutakat, sőt akár be is zárathatják az állomást.
Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.
A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.
A védett ár az ESZ-95-ös motorbenzinre és a dízelgázolajra vonatkozik. Alapszabály szerint csak a magyar rendszámú járművek tankolhatnak kedvezményesen, a külföldiek piaci árat fizetnek.
Kivételt csak az az eset jelent, ha egy külföldi országban szintén van hasonló árkorlátozás, és a külügyminiszter rendeletben rögzíti, hogy ott a magyar autósok is kedvezményesen tankolhatnak. A jogosultság ellenőrzése a kutas feladata, aki a rendszám mellett a forgalmi engedély alapján a jármű gyártmányát, típusát, színét és az üzembentartót is köteles ellenőrizni.Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.
Érdekesség, hogy a kútoszlop kijelzőjén továbbra is a piaci árat kell mutatni, a védett árról és a jogosultságról külön, magyar és angol nyelvű tájékoztatón kell tájékoztatni a vevőket.
A kormány arra is készült, hogy a kereskedők korlátoznák az értékesítést: amelyik kút az elmúlt három hónapban forgalmazta a védett árú termékeket, az most is köteles árulni azokat.
Ha egy töltőállomás hét napon belül összesen 48 órán keresztül nem tudja kiszolgálni a vevőket, üzemszünetet kell hirdetnie. Ilyenkor semmilyen más kereskedelmi tevékenységet sem folytathat. A szabályok betartását a NAV ellenőrzi, a bírság alapesetben 100 ezer és 3 millió forint között lehet, ismételt jogsértésnél pedig akár fél évre el is tilthatják az üzemeltetőt a kút működtetésétől. Súlyosabb esetekben a bírság 6-15 millió forint is lehet, a határozat ellen pedig nincs fellebbezés.
Aki védett áron tankol, az nem adhatja át az üzemanyagot olyan személynek, aki nem jogosult rá; a szabályszegésért nemcsak bírság, de az érintett jármű elkobzása is járhat. Ha egy kút kiesik a szolgáltatásból, az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki a helyére, aki ideiglenesen birtokba veheti az állomást és annak eszközeit.
A legfontosabb piaci változás, hogy a rendelet a nagykereskedelmi védett árat ugyanabban az összegben állapítja meg, mint a kiskereskedelmi árat. Ez azt jelenti, hogy a benzinkutak a védett termékeken nem kereshetnek, a kiskereskedelmi árrés gyakorlatilag eltűnik, ami a költségeik fedezetét sem biztosítja, és főleg a kisebb, tőkeszegényebb kutakat hozza nehéz helyzetbe.
Az intézkedéscsomagnak két további eleme is van. Egyrészt március 10-től május 1-jéig csökken a jövedéki adó a 95-ös benzin és a dízel után. Másrészt a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a biztonsági készletekből azonnal felszabadít 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter gázolajat, hogy a zavartalan ellátást biztosítsa.
Március 10-től, azaz kedd éjféltől a kormány „védett árat” vezetett be a 95-ös benzinre és a dízelre: előbbi literenként legfeljebb 595, utóbbi 615 forintba kerülhet a kutakon. A lépéssel együtt ideiglenesen csökken a jövedéki adó és felszabadulnak a stratégiai készletek is, cserébe viszont a benzinkutak nem tehetnek árrést az eladott üzemanyagra.
A kormány a hétfői rendkívüli ülésén döntött az állami beavatkozásról, a részletek három kormányrendelet formájában jelentek meg a Magyar Közlönyben, amelyeket a Portfolio foglalt össze. A jogszabályok az üzemanyagellátás védelméről, a jövedéki adó ideiglenes mértékéről és a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásáról szólnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
