HÍREK
A Rovatból

Szijjártó a CNN-nek: „Mindenkit elítélünk, aki atomháborúval fenyegetőzik”

A külügyminiszter visszautasít minden olyan vádat, ami szerint Magyaroszág az oroszok oldalán állna.
MTI - szmo.hu
2022. szeptember 24.



A problémákra, amelyekkel Európának szembe kell néznie a háború és a szankciók miatt, az egyetlen megoldás a béke - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton az amerikai hírcsatornának, a CNN-nek adott interjújában.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közzétett interjúban kifejtette: a szankcióknak valakivel szemben, a szankcionáltra nézve károsabbnak kell lenniük, mint a szankcionálóra. Szerinte sajnálatos, hogy az Európai Unió szankciós politikája ebben a tekintetben kudarcot vallott, mert azok a szankciók, amelyeket Oroszországgal szemben bevezettek, károsabbak és fájdalmasabbak Európára nézve, mint az Oroszországi Föderációra.

"Az európai gazdaság recesszió felé halad, amire már jó ideje nem volt példa, a biztonságos energiaellátás a múlté Európában, az infláció az egekben, az üzemanyag- és az élelmiszerárak szintén emelkednek, a rezsiárak is megugrottak, úgyhogy mindenképpen szükség van egy megoldásra, mert nem az európai emberek felelősek ezért a háborúért, ezért nem kényszeríthetjük ki, hogy ők fizessék meg a háború árát"

- fogalmazott a tárcavezető.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: visszautasítja azt a vádat, miszerint Magyarország inkább Oroszország oldalán állna.

"Nagyon komolyan vissza kell utasítanom ezt a vádat, mert mi, magyarok, már a kezdetektől fogva elítéltük ezt a háborút, és eddig nem vétóztunk meg egyetlen szankciós csomagot sem"

- jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy az érvényben lévő hét szankciós csomagot egyhangú szavazással fogadta el az EU.

"Azt azonban egyértelművé tettük, hogy semmiképpen sem fogjuk az ország biztonságos energiaellátását kockára tenni" - fogalmazott, rámutatva, hogy Közép-Európában az energiaellátás kérdése földrajzi és infrastrukturális kérdés, és jelenleg fizikailag lehetetlen kielégíteni Magyarország olaj- és földgázigényét Oroszország nélkül.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, hogy segítse Oroszország felelősségre vonását Ukrajna miatt, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy eddig mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett az országba, és ők megkaptak minden segítséget, illetve támogatást, beleértve a munkát, valamint az oktatáshoz, az egészségügyhöz való hozzáférést.

A konkrét kérdésre kitérve úgy fogalmazott, hogy véleménye szerinte sokkal nagyobb erőfeszítést kellett volna tenni a béke helyreállítására. "Mert ha engem kérdez, hogy mi lenne a megoldás mindazon problémákra, amelyekkel most szembe kell néznünk a háború és a szankciók miatt, akkor a válasz egyetlen szó: a béke" - húzta alá.

Hangsúlyozta azt is, hogy a területi integritásnak és a szuverenitásnak kell képeznie a nemzetközi politika és a nemzetközi jog alapját. "Egyértelműen kiállunk az ukránok és az ország területi integritása és szuverenitása mellett, de a béke szükséges" - mondta.

Hozzátette, hogy ezért a magyar kormány már a háború kezdetétől fogva azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgette. Még azt is felajánlották, hogy Magyarország legyen a béketárgyalások helyszíne.

Rámutatott, jelenleg New Yorkban van, az ENSZ Közgyűlésén, ami kiváló fóruma lehetne a tárgyalásoknak, és ezek segítségével megelőzhető lenne több százezer ember szenvedése.

Egy másik kérdésre jelezte: a magyar kormány számára minden olyan hír vagy nyilatkozat, amely a háború további eszkalációjához vezet, rossz hír.

"Ezért mondjuk azt, hogy bizony már a huszonötödik órában vagyunk, és ezért kell végre megoldanunk ezt a krízist"

- fogalmazott Szijjártó Péter, kiemelve, hogy

mindenkit elítélnek, aki atomháborúval fenyegetőzik, ez nem is kérdés.

VIDEÓ: A CNN interjúja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gödi akkugyár-botrány: Szijjártó Péter és Lantos Csaba meghallgatását kezdeményezi, valamint újra feljelentést tesz az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Kirobbant a botrány a gödi Samsung-gyár körül egy titkosszolgálati jelentés miatt. A képviselő szerint a kormány tudott a brutális mérgezésről, ezért most magyarázatot követel.


Dr. Keresztes László Lóránt független országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke a Facebook-oldalán jelentette be, hogy

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendkívüli meghallgatását kezdeményezte, és az ügyben ismét feljelentést tesz.

A politikus ezt azután közölte, hogy állítása szerint „döbbenetes információk” jelentek meg a Telex hétfő reggeli cikkében.

Keresztes a posztjában úgy fogalmazott, a cikk azt állítja, hogy a kormány évekkel ezelőtt rendelkezett olyan információkkal, hogy brutális határérték-túllépések történtek a gödi akkugyárban, és a munkatársak rendkívül veszélyes anyagokkal érintkeztek. A képviselő szerint „arra is utal a cikk, hogy a gyárban lefolytatott mérések sokkal döbbenetesebb adatokat mutattak, mint amelyek a hatóságok tudomására jutottak. A cikk állításai szerint a szennyezések miatt titkosszolgálati adatgyűjtések is történtek, és az Alkotmányvédelmi Hivatal 2023 elejére részletes jelentést készített az üzemben történtekről a kormány számára. A gyárat nem zárták be!”

A politikus hozzátette, hogy 2024. február 26-án az Országgyűlésben a miniszterelnököt kérdezte a gyárat érintő hírekről, aki szerinte a válaszában csak általánosságokról beszélt, de nem tett említést arról, hogy bármiféle konkrét információ jutott volna a kormány tudomására ilyen visszaélésekről.

Keresztes felidézte, hogy Orbán Viktor úgy érvelt, tudomása szerint a céggel kapcsolatos hírek alapján feljelentés történt, és majd annak az eredménye tisztázza az ügyet. A képviselő ezután közölte: „A helyzet az, hogy 2024. év elején magam tettem feljelentést a hírek alapján, ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, közveszély okozása, környezetkárosítás és természetkárosítás gyanújával.

Megdöbbenésemre a rendőrség 2024. július 7-én arról tájékoztatott, hogy az eljárást megszünteti (!), mert ami történt, az az álláspontjuk szerint nem bűncselekmény.”

A kialakult helyzetben Keresztes szerint a kormány „világos válaszokkal tartozik” arról, hogy:

  • mit tudtak / mit nem tudtak arról, ami a gödi akkugyárban történik,
  • valóban volt-e titkosszolgálati vizsgálat, melynek az eredménye ezt a döbbenetes képet mutatta a történtekről,
  • ha igen, miért nem történtek kemény és azonnali lépések a kormány részéről,
  • megtörtént-e a hatóságok félrevezetése, és ha igen, ezért kiket terhel felelősség,
  • hivatalos személyek elmulasztották-e megtenni az ügyben azt, ami a kötelességük,
  • ha valóban ilyen információk kerültek a kormány elé, akkor hogy történhetett meg, hogy a rendőrség érdemi nyomozás nélkül néhány hónap alatt lezárta az ügyet, amivel gyakorlatilag visszautasította a feljelentésemet?

A képviselő szerint ez a botrány messze túlmutat az iparbiztonság kérdésén. Bejegyzését azzal zárta, hogy a február 23-án tervezett bizottsági ülésre kezdeményezte a két miniszter meghallgatását, a levelet pedig bizottsági elnökként hétfőn meg is küldte nekik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elárasztotta a víz Újbudát egy munkagép miatt – hét ingatlan maradt víz nélkül
A XI. kerületi Bertalan Lajos utcában egy munkagép rongált meg egy 400 mm-es fővezetéket. A kiömlő víz egy kisebb közcsövet is tönkretett, emiatt szünetel a szolgáltatás a környéken.


Autók küszöbéig ért a víz hétfőn Budapest XI. kerületében, a Stoczek József és a Kruspér utca környékén. A környéken csőtörés történt, amit a Fővárosi Vízművek is megerősített a Telexnek, a lap egy videót is közzétett az Újbudán hömpölygő vízről.

A vízművek közlése szerint a Bertalan Lajos utca 5–7. számnál egy munkagép sértett meg egy 400 milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket. „Az érintett szakaszt munkatársainknak időben sikerült kizárniuk, de az addig kiömlő víz elöntötte a környéket.”

A 400 milliméteres vezetékről kiömlő víz azonban megrongálta az ugyanott futó 125 milliméteres közcsövet is, amit ezért szintén le kellett zárni. A lezárás miatt hét ingatlanban átmenetileg szünetel a vízellátás. A hiba teljes feltárása jelenleg is folyamatban van.

Budapesten az idős hálózati elemek sérülékenysége rendszeresen okoz problémát, 2024 áprilisában például a XVI. kerületben egy 1949-ben fektetett, 600 milliméteres vezeték meghibásodása okozott jelentős fennakadást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.


Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.

Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.

A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.

A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.

A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig

a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A Sándor-palota a Telex megkeresésére azt írta,

a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.

„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.

Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.

Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.

2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: