A kormány elfogadta a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését - közölte az Agrárminisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A szabályozás célja a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is megfelelő és korszerű környezet létrehozása, amelyek révén növekszik az ebrendészeti telepek szakmai színvonala, átláthatósága, javul a telepeken tartott állatok jólléte, egészsége és gazdához jutási esélye is. Az egészséges állatok minimális tartási ideje 14 napról 45 napra emelkedik, az állatokról részletes nyilvántartást kell vezetni, és fel kell őket tüntetni a kötelezően létrehozandó honlapon is - írták.
A közleményben kifejtik: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi törvény) felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a kóbor állatok befogásának, ellátásának részletes szabályait.
A rendelet - Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, a hatóságok, a szakmai intézmények, illetve az állatvédő civil szervezetek széleskörű előkészítésével - 2021 év végére megszületett, lehetővé téve az ebrendészeti, illetve gyepmesteri szolgáltatás egységesítését, működési kereteinek meghatározását - tudatták.
A rendelet szabályozási köre kiterjed a telepek létesítésétől a tartással kapcsolatos napi szintű feladatok meghatározásáig.
A rendelet értelmében minden önkormányzatnak rendelkeznie kell saját ebrendészeti ellátással vagy szerződéssel. Fontos módosítás, hogy minden ebrendészeti vagy gyepmesteri telepnek kötelező lesz sorszámozott, időrendi nyilvántartást vezetnie a befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról (vagy becsült koráról), ismertető jegyéről, egyedi azonosítójáról, immunizáltságáról, illetve befogásának körülményeiről. A rendelet meghatározza a telepek kötelező nyitvatartását, telefonos és e-mailes elérhetőségét is - írták.
Minden állat mikrocsippel megjelölve, veszettség ellen beoltva, ivartalanítva vagy ivartalanítási kötelezettséggel, féreghajtóval kezelve, írásbeli megállapodással adható majd örökbe, illetve a gyepmesteri vagy ebrendészeti telep Magyarországon bejegyzett szervezettől nem kérhet kihozatali díjat az állatért. Minden esetben törekedni kell az eredeti gazda megtalálására. A rendelet meghatározza a minimum tartási területet, egyes minimális ellátási követelményeket, valamint a csoportos tartás szabályait is: kizárólag azonos ivarú, ivartalanított, egymással szemben agressziót nem mutató állatok kerülhetnek ugyanazon férőhelyre - áll a közleményben.
A kutyák tartós megkötése tilos Magyarországon. A kormány pontosította a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletet: korlátozta azokat az eseteket, amikor átmeneti megkötésre sor kerülhet, továbbá a futólánc minimális hosszúságát is meghatározta az állat méretéhez viszonyítva
- írták.
A változások egy része 2022. január 1-jén, bizonyos része pedig 2022. július 1-jén lép hatályba,
ezzel megfelelő felkészülési időt biztosítva a rendelet hatálybalépésekor működő gyepmesteri telepeknek. A kormányrendelet további részletei megtekinthetők a Magyar Közlönyben - olvasható a szaktárca közleményében.
A kormány elfogadta a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését - közölte az Agrárminisztérium az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A szabályozás célja a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is megfelelő és korszerű környezet létrehozása, amelyek révén növekszik az ebrendészeti telepek szakmai színvonala, átláthatósága, javul a telepeken tartott állatok jólléte, egészsége és gazdához jutási esélye is. Az egészséges állatok minimális tartási ideje 14 napról 45 napra emelkedik, az állatokról részletes nyilvántartást kell vezetni, és fel kell őket tüntetni a kötelezően létrehozandó honlapon is - írták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
A TISZA Párt alelnökének véleménye szerint azonban a külügyminiszter elárulta a kormány valódi szándékait.
Magyar Péter azzal kezdi mondandóját, hogy Szijjártó, akit „az orosz külügyminiszter táskahordójának” és „az orosz Barátság-érdemrend büszke tulajdonosának” nevez, elszólta magát.
Szerinte ez nem az első ilyen „beismerés”, és felidézi, hogy Orbán Viktor is csak „egy tétova igennel” válaszolt volna az uniós bennmaradásra, Lázár János pedig szövetséget ajánlott a Huxitot nyíltan támogató Mi Hazánknak.
Magyar szerint vannak vitatható kérdések, mint a gazdaság vagy az egészségügy állapota, és elvárná, hogy Orbán Viktor ezekről vitázzon vele, de szerinte a miniszterelnök fél ettől. Ezzel szemben vannak olyan dolgok, amiket a Tisza vezeteője szerint „vitatni életveszélyes”.
„Magyarország helye Európában van. Pont. Az Európai Unióban és a NATO-ban. Mi magyarok nem szeretnénk elképzelni Magyarországot az Unión kívül. Olyat, hogy kívül tartani az Európai Unión Magyarországot csak az mondhat, aki nem ismeri az országot. Aki nem látta hazánkat az elmúlt években. Aki nem látta a leépülő kórházakat, az elszegényedő embereket, a konténeriskolákat, a szétszakadt hazát, a járhatatlan utakat és a reményvesztett vidéket” – idézi Magyar, aki hozzáteszi, ő látta az országot, és úgy látja, az
„keletről nyugatig, kis településtől a lakótelepekig szomjazza Európát.”
Magyar szerint szerint a magyar emberek arra vágynak, hogy megerősítsék az ország helyét a nyugati szövetségi rendszerben, és hogy a „Putyin-barát kormány” ne tegye ki az országot háborús kockázatnak. Úgy véli, az emberek azt akarják, hogy a nekik járó uniós forrásokat „ne kártyázza el a korrupt orbáni hatalom”, és hogy végre megérkezzenek a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások.
Ezután a kormány vezetőihez, és a Mi Hazánk elnökéhez intézett kérdéseket:
„Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Lázár János, Toroczkai László. Olyan jól élünk mi, hogy nincs szükségünk Európára? Olyan nagy biztonságban vagyunk mi, egy háborúban álló ország határán, hogy nincs szükségünk az európai szövetségi rendszerre? Olyan jól sikerülnek az orosz mutyijaitok, hogy ezért érdemes feláldozni egy ország működését, fejlődését?”
Magyar szerint a kormány eladja az ország jövőjét, amit azzal támaszt alá, hogy állítása szerint „ki-be járnak az orosz hekkerek a külügyminisztériumban”, orosz tanácsadók dolgoznak a Fidesz kampányában, és orosz kémek vannak az országban. Úgy véli, a kormány orosz módszereket használ, például dezinformációs kampányokat, hogy „megfélemlítsenek, összezavarjanak és elhallgattassanak mindenkit”. Példaként a TISZA Párt jelöltjeiről terjesztett vádakat említi, amelyek szerinte minden valóságot nélkülöznek.
„Innen is üzenem minden fideszes képviselőjelöltnek és minden kampányban dolgozó fideszes embernek. Gondolják meg jól, meddig mennek el a kampányban. Gondolják meg, hogy mi az a pont, ahol már nem lehet azt mondani, hogy ez csak politika. Mert van egy határ, ahonnan nincs visszaút. És ez a határ közelebb van, mint gondoljátok”
– mondta.
Azt is kijelentette, hogy „Szijjártó Péter előbb hívja fel Lavrov orosz külügyminisztert egy uniós megbeszélés után, mint a saját feleségét”, és hogy a kormány lejáratta Magyarországot a szövetségi rendszereiben. Arra szólított fel, hogy ha a kormány ki akarja vezetni az országot Európából, akkor a választóknak kell őket kivezetni a hatalomból. Azt ígéri, hogy 13 nap múlva megbukik az „orosz bábállam terve”, és olyan kormányt alakítanak, amely a magyar érdekek mentén, de az európai szövetségi rendszerben fog dolgozni, hazahozza az uniós forrásokat, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a „rendszer szívcsakrájában” járt: így néz ki Mészáros Lőrincék utcája Felcsúton
Az ellenzéki politikus képeket posztolt arról, hogy egymás mellett sorakoznak a Mészáros-család haciendái a Szári utcában. A család legújabb, „gigantikus palotája” is ott épül.
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban számolt be legutóbbi, általa „korrupcióturista kirándulásnak” nevezett programjáról, amelynek utolsó állomása Felcsúton, a Szári utcában volt.
A képviselő szerint Mészáros Lőrinc „gigantikus palotája” a régi, kisebb háza mellett épül, és a család többi ingatlana is fejlődik.
A kirándulás helyszínén sorban tekintették meg az épületeket, köztük Mészáros fiának „luxusvilláját”, lányának felújítás alatt álló „palotáját”, és a felcsúti polgármester márványkerítéses, mélygarázsos villáját.
Hadházy a posztban köszönetet mondott a résztvevőknek, akik szerinte a rossz idő ellenére is elmentek megnézni „a rendszer szívcsakráját”. Azt is hozzátette:
„a jelek szerint csak pár órával kerültük el a Főnököt”.
A bejegyzéshez csatolt képeket ide kattintva nézheted meg.
A 444.hu 2025 júliusában arról írt, hogy az utca fele a családé, ahol új építkezések is zajlanak. A Magyar Narancs pedig már 2014-ben földhivatali adatokra hivatkozva számolt be arról, hogy két nagy telek és a rajtuk lévő épületek Mészárosékhoz kerültek, és már ekkor megemlítették a „régi, kisebb ház” és a „nagyobb villa” kettősét.
A legfrissebb fejlemény, hogy a 444.hu idén március elején egy nyilvános hirdetmény alapján arról írt, Mészáros Lőrinc egy újabb, 4610 négyzetméteres szántót vásárolt a Szári utca peremén. A sajtóban „kastélyként” vagy „apartmanházként” emlegetett beruházás a Szári utca végén zajlik. A Telex és a Direkt36 januári cikke szerint a projekt hét apartmant, mélygarázst, wellnessrészleget, valamint kinti és benti medencét is magában foglal.
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban számolt be legutóbbi, általa „korrupcióturista kirándulásnak” nevezett programjáról, amelynek utolsó állomása Felcsúton, a Szári utcában volt.
A képviselő szerint Mészáros Lőrinc „gigantikus palotája” a régi, kisebb háza mellett épül, és a család többi ingatlana is fejlődik.
A kirándulás helyszínén sorban tekintették meg az épületeket, köztük Mészáros fiának „luxusvilláját”, lányának felújítás alatt álló „palotáját”, és a felcsúti polgármester márványkerítéses, mélygarázsos villáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Magyar Pétert már 2018-ban is teljesen alkalmatlannak tartottam még államtitkári feladatok ellátására is
Az Indexnek adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a Fidesz nem fáradt el, Magyar Péter jelensége pedig nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat eredménye. Beszélt az értelmiségi szavazók elvesztéséről és a média átalakulásáról is.
Az Indexnek adott interjút Gulyás Gergely, mely során számos témát érintettek, többek közt a Fidesz várható választási eredményeiről, Magyar Péterről és a Kormányinfókról is kérdezték. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy van-e személyes felelőssége abban, hogy a Fidesz elvesztette az értelmiségi szavazókat, amiről Orbán Viktor nyíltan beszél. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, ő talán optimistább a kormányfőnél. Elismerte, hogy a leggazdagabb és legmagasabban képzett választók körében kisebb a kormánypártok támogatottsága, de szerinte ez részben demográfiai kérdés is.
Álláspontja szerint a diplomások körében ugyan nincs többségük, de „nagyon sok értelmiségi gondolja úgy, hogy az ország jövője szempontjából a polgári kormányzás a helyes irány”. Hozzátette, úgy véli, azok között, akik mélyebben foglalkoznak politikával, még többségben is vannak a kormány támogatói.
A miniszter szerint a modern politika és az értelmiségi attitűd között eleve nagyobb a feszültség, mivel a közösségi média világában néhány másodpercben kell üzeneteket megfogalmazni, ami leegyszerűsítő. „A plakátokon akadémiai székfoglalókkal sehol a világon nem lehet találkozni” – fejtette ki az egyszerűséggel kapcsolatban.
Ennek ellenére úgy látja, „ha valaki ma Magyarországon valódi intellektuális tartalmat keres a politikában, azt már szinte kizárólag a kormánypártoknál találja meg”.
A kommunikációjukat érő kritikákra úgy reagált, hogy a rövid szlogenek mellett képesek részletes, akadémiai elemzést is adni, és aki klasszikus értelmiségi gondolkodást keres, azt a jobboldalon találja meg.
Ezzel szemben az ellenzéki oldalon szerinte a képesség is hiányzik. „A Tisza Párt képviselőjelöltjei maguk is úgy érzik, jobb, ha nem nyilatkoznak a sajtónak, mert egy értelmes mondatot nem tudnak elmondani” – fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy a budapesti egyetemeken többségében kormánykritikus hallgatók vannak, azt mondta, nem helyes csak a főváros alapján következtetéseket levonni, mert a vidéki egyetemeken árnyaltabb a kép. A fiatalok kritikusabbak egy 16 éve kormányzó erővel szemben, de
szerinte kár a Fidesz ellen lázadni, mert „mi magunk vagyunk a lázadók. Európában a béke melletti és migráció elleni kiállással mi vagyunk Dávid a brüsszeli Góliáttal szemben”.
A miniszter arról is beszélt, hogy 2018-as miniszteri kinevezése óta miért tűnt el a korábbi, olykor kritikus hangja. Ezt azzal magyarázta, hogy kormánytagként a belső vitáknak a kormányülésen van a helye. Azt állította, Orbán Viktor részéről megvan az intellektuális igény arra, hogy a döntéseket viták előzzék meg, és ezek ne hatalmi szóval dőljenek el. Tagadta, hogy a kormány jobbra tolódott volna, szerinte az összetétele sokszínű, és Orbán Viktor integratív személyiség.
„A kormányon belül ma is a mérsékeltebbtől a radikálisig, a polgári szabadelvűtől a nemzetiig sokféle karakter és meggyőződés képviselteti magát” – mondta, de nem volt hajlandó megnevezni, kit tart például nemzeti radikálisnak a kormányban.
A Kormányinfókkal kapcsolatban Gulyás Gergely kifejtette, nem érzi kiégetőnek a formátumot. Szerinte az elmúlt években az újságírók szerepe alakult át, akik egyre kevésbé tájékoztatnak, és egyre inkább politikai álláspontot képviselnek, sőt, alakítani akarják a politikát. Úgy látja, a hír és a vélemény határa eltűnt, és sok újságíró már vitatkozni jár a sajtótájékoztatókra. „Egyes szerkesztőségek között politikai együttműködés van, és a Kormányinfón is előfordul, hogy egyes újságírók túllépnek a szerepükön – például amikor megpróbálják meghatározni még a kérdezés rendjét is” – jelentette ki.
Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának kémkedés vádjával való feljelentéséről azt mondta, szerinte az újságíró maga vallotta be, hogy egy idegen állammal áll kapcsolatban, és a külügyminiszter lehallgatásának hanganyagát hozta nyilvánosságra. „Ebben az esetben arról van szó, hogy
Panyi Szabolcs egy külföldi állammal működik együtt saját hazájának demokratikusan választott kormányával szemben, esetében az újságírás valójában csak fedőtevékenység” – állítja a miniszter. Szerinte ez nemcsak politikai, hanem büntetőjogi minősítésért kiált, és hazaárulás vádja is megalapozottan merülhetne fel.
Magyar Péterrel kapcsolatban a miniszter megvédte korábbi, „kipukkadt a lufi” kijelentését. Állítása szerint ez arra a konkrét állításra vonatkozott, hogy Magyar Péternek súlyos, terhelő hanganyagai vannak.
„Ez szimpla hazugság volt. Ami a felvételen hallható, az egy félelemben élő és nyomás alatt álló nő – Varga Judit – reakciója provokatív kérdésekre”
– mondta.
Gulyás nem látja a Fideszt fáradtnak, szerinte a Magyar Péter-jelenség mögött nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van, ami a baloldal folyamatos „messiáskeresésének” újabb állomása. A miniszter szerint a Fidesz képes a megújulásra, mind személyi, mind intellektuális értelemben. A kormányzati kommunikációval kapcsolatban elismerte, hogy az online térhez való alkalmazkodás terén van még fejlődési lehetőség. A 2026-os választásokkal kapcsolatban elmondta:
„Minden választás előtt ugyanazt mondom: 100 mandátumot szeretnék, és ami efelett van, az ajándék.”
Személyesebb vizekre evezve beszélt a gerincműtétjéről és az azt követő rehabilitációról. A pletykát, miszerint egy Kormányinfóra mentőt kellett hívni hozzá, cáfolta: „Valóban nagyon rosszul voltam, de nem így történt. Kaptam egy injekciót, hogy egyáltalán meg tudjam tartani a Kormányinfót. Ez sikerült, bár láthatóan rosszul voltam. Utána bementem saját lábamon a kórházba.”
Magyar Péterrel való viszonyáról elmondta, hogy bár korábban barátok voltak és egyik gyermeke keresztapja, a viszony már 2018-ban távolságtartóvá vált, részben amiatt, ahogyan Magyar Péter a feleségével viselkedett, másrészt mert szerinte Magyar Péter haragudott, amiért Varga Judit lett államtitkár, és nem ő.
„Én már 2018-ban is teljesen alkalmatlannak tartottam Magyar Pétert még államtitkári feladatok ellátására is” – mondta, majd kifejtette, hogy „Nekem tehát egy évtizede következetes véleményem, hogy Magyar Péter alkalmatlan kormányzati feladatokra”.
A jövőjét firtató kérdésre, miszerint látja-e magát a következő kormányban, kitérő választ adott, mondván, először meg kell nyerni a választást, a kormányalakítás pedig a miniszterelnök dolga.
Az Indexnek adott interjút Gulyás Gergely, mely során számos témát érintettek, többek közt a Fidesz várható választási eredményeiről, Magyar Péterről és a Kormányinfókról is kérdezték. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy van-e személyes felelőssége abban, hogy a Fidesz elvesztette az értelmiségi szavazókat, amiről Orbán Viktor nyíltan beszél. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, ő talán optimistább a kormányfőnél. Elismerte, hogy a leggazdagabb és legmagasabban képzett választók körében kisebb a kormánypártok támogatottsága, de szerinte ez részben demográfiai kérdés is.
Álláspontja szerint a diplomások körében ugyan nincs többségük, de „nagyon sok értelmiségi gondolja úgy, hogy az ország jövője szempontjából a polgári kormányzás a helyes irány”. Hozzátette, úgy véli, azok között, akik mélyebben foglalkoznak politikával, még többségben is vannak a kormány támogatói.
A miniszter szerint a modern politika és az értelmiségi attitűd között eleve nagyobb a feszültség, mivel a közösségi média világában néhány másodpercben kell üzeneteket megfogalmazni, ami leegyszerűsítő. „A plakátokon akadémiai székfoglalókkal sehol a világon nem lehet találkozni” – fejtette ki az egyszerűséggel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabadesésben a NER-es cégek: majdnem 20 százalékot zuhant a Gránit
Az Opus 12-t, a 4iG 10-et, a Rába 4,6 százalékot esett. A zuhanás azért is feltűnő, mert a nagyvállalatok többsége jól kezdte a napot, és a Bux is emelkedett.
Tovább zuhannak a NER-es cégek a tőzsdén. Nagy mínuszokkal nyitotta a hetet a Budapesti Értéktőzsdén az Opus, a Gránit és a 4iG – írja a HVG.
Emelkedéssel nyitotta a hetet a BUX index, viszont több nagyon jelentős kormányközeli vállalat papírjai óriási eséssel kezdtek.
Délelőtt 10 óra körül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus részvényárfolyamának vesztesége több mint 12 százalékos volt, a Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonában lévő Gránit Bank papírjai 19,6 százalékos mínuszban álltak, Jászai Gellért 4iG-jének részvényei pedig több mint 10 százalékkal zuhantak. A 4iG-hez tartozó Rába eközben 4,6 százalékkal gyengült.
Az esés azért is feltűnő, mert a nagyvállalatok többsége jól kezdte a napot. A hétfő délelőtt eddigi legnagyobb nyertese az OTP 1,15 százalékos erősödéssel, míg a Richter nyeresége 0,34, a Molé pedig 0,15 százalékos.
A mostani mélyrepülés nem előzmény nélküli. Ahogy azt a Szeretlek Magyarország is megírta: pénteken már látványosan gyors süllyedésbe kezdtek a NER zászlóshajói a Budapesti Értéktőzsdén. Akkor a 4iG árfolyama 16 százalék feletti esést is bemutatott, míg az Opus 10-11 százalékos mínuszban is járt. A vesztesek között szerepelt még a szintén hadiipari Rába, amely 4 százalékos mínuszban volt, de 7 alá is benézett.
Tovább zuhannak a NER-es cégek a tőzsdén. Nagy mínuszokkal nyitotta a hetet a Budapesti Értéktőzsdén az Opus, a Gránit és a 4iG – írja a HVG.
Emelkedéssel nyitotta a hetet a BUX index, viszont több nagyon jelentős kormányközeli vállalat papírjai óriási eséssel kezdtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
