Kompromittáló felvételeket találtak az egyik közéletben szereplő személyről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetőjénél, Schadl Györgynél tartott házkutatáson – értesült az RTL Híradója.
„Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek”
– áll az ügyészség összefoglalójában, amit tavaly novemberben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének páncélszekrényében találtak.
A képek mellett kinyomtatott üzenetek és két DVD is volt a páncélszekrényben, amelyekre egy közszereplő vezetéknevét írták fel.
Schadl György előbb azt mondta, hogy nem tudja, mi van a DVD-ken, és azt sem tudja, hogy kerültek a páncélszekrénybe. A közel tíz órán át tartó házkutatás egy későbbi pontján viszont azt mondta, hogy a DVD-ken üzenetváltások vannak kimentve.
Az ügyészség ezt akkor is megemlítette, amikor Schadl letartóztatását kérték a bíróságtól. Akkor úgy fogalmaztak, hogy
a lefoglalt boríték egy közéleti személyre nézve kompromittáló adatokat és feltehetően kompromittáló videófelvételt is tartalmaz.
Majd arról írtak, hogy Schadl Györgynek kiterjedt kapcsolatrendszere volt, és minden lehetséges eszközt felhasználva igyekezett különböző eljárásokat a maga vagy az őt megkereső személyek számára kedvezően befolyásolni.
Kompromittáló felvételeket találtak az egyik közéletben szereplő személyről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetőjénél, Schadl Györgynél tartott házkutatáson – értesült az RTL Híradója.
„Egy férfi egy nővel szexuális aktust folytat egy ágyon, egy tükrös-tolóajtós szekrény mellett. Ezt az aktust egy másik személy fényképezi, ő is látszik a felvételen. Mindannyian meztelenek”
– áll az ügyészség összefoglalójában, amit tavaly novemberben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének páncélszekrényében találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megdőlt a rekord: történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje Budapesten
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli mérése szerint már csak 31 centiméteren áll a folyó a fővárosban. A korábbi, 33 centiméteres negatív rekordot 2018 októberében jegyezték fel.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
A vízügyi szakemberek arra számítanak, hogy a Duna tovább apadhat, vagyis az elkövetkező napokban újabb roncsok és történelmi emlékek bukkanhatnak elő a mederből.
A fővárosban a vízügyi előrejelzések már napok óta egy rekordközeli állapotot valószínűsítettek, mivel a vízgyűjtő területeken nem volt várható számottevő csapadék. A Duna déli szakaszán, Bajánál már napokkal korábban megdőlt a helyi negatív rekord, ahol a vízállás 17 centiméterre csökkent, ami miatt a helyi szabadstrandot is be kellett zárni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekorddrága petíció: 22,2 milliárdot költött az Orbán-kormány a választás előtt
A 24.hu közérdekű adatigénylésben szerezte meg a Nemzeti Petíció teljes költségvetését. Az összegből 18,2 milliárd forintot reklámokra fordítottak, a legtöbbet online hirdetésekre.
Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúló, bruttó 22,2 milliárd forintos összköltséggel futott a Fidesz-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya, a „Nemzeti Petíció”. Az összegből 18,2 milliárd forintot csak a reklámköltések tettek ki, a részletes, csatornánkénti bontást pedig most először hozták nyilvánosságra, miután a 24.hu közérdekű adatigénylésben megszerezte az adatokat.
A petíció reklámkampányának messze a legnagyobb szeletét, 8,7 milliárd forintot online hirdetésekre fordították.
Ezt követték a televíziós (3,5 milliárd), a sajtó- (3,4 milliárd) és a közterületi (1,8 milliárd) reklámok. Rádiós hirdetésekre 546 millió, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint jutott. A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.
A kampány január végén indult, és a kitöltési határidő április 8-ig tartó meghosszabbításával gyakorlatilag végigkísérte a választási hajrát. A petíció emblémája heteken át látható volt a közmédia különböző műsoraiban is, a híradótól a gyermekműsorokig. A Médiatanács a szabálytalan megjelenések miatt végül 2,1 millió forintos bírságot szabott ki a Duna Médiaszolgáltatóra, valamint 50 ezer forintos bírságot a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére is.
A teljes költéslistát csak a hatalomváltás után, hosszas procedúra végén sikerült megismerni. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az április 2-án benyújtott adatigénylésre a törvényi határidőn túl, csak sürgetés után válaszolt. Végül a Miniszterelnökség egy június 9-i adatkérésre küldte el elektronikusan a részletes adatokat.
A leköszönő kormány május 8-án közölte a petíció hivatalos eredményét: összesen 1,8 millió kitöltés érkezett be.
A 22,2 milliárdos összeg új rekordot jelent a nemzeti konzultációk történetében.
A korábbi csúcstartó a 2023-as, szuverenitásvédelmi konzultáció volt, amelynek teljes költsége 16 milliárd forintot tett ki. A mostani kampányban az online hirdetésekre fordított 8,7 milliárd forint önmagában több, mint amennyit az eggyel korábbi, a „Tisza-adóról” szóló konzultáció teljes reklámozására költöttek.
A kormány az év elején azzal indította a petíciót, hogy a magyaroknak véleményt kell mondaniuk Brüsszel „háborús terveiről”, így az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról és a rezsiárak emeléséről. A kampány technikai részének, vagyis a nyomtatásnak és a postázásnak a közel 4 milliárd forintos költségét már korábban közzétették. Ebből az is kiderült, hogy a Balásy Gyula cégeinek már ekkor is jutott 431 millió forintnyi megbízás.
A választásokat követően a korábbi kormányzati kommunikáció egyik legfőbb haszonélvezőjének, Balásy Gyulának a helyzete megrendült. Az új kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség súlyos kockázatokra hivatkozva felbontotta a szerződéseket a Lounge-csoport cégeivel. Balásy felajánlotta cégei és magántőkealapjai tulajdonjogát az államnak, de az ügylet egyelőre nem zárult le.
Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúló, bruttó 22,2 milliárd forintos összköltséggel futott a Fidesz-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya, a „Nemzeti Petíció”. Az összegből 18,2 milliárd forintot csak a reklámköltések tettek ki, a részletes, csatornánkénti bontást pedig most először hozták nyilvánosságra, miután a 24.hu közérdekű adatigénylésben megszerezte az adatokat.
A petíció reklámkampányának messze a legnagyobb szeletét, 8,7 milliárd forintot online hirdetésekre fordították.
Ezt követték a televíziós (3,5 milliárd), a sajtó- (3,4 milliárd) és a közterületi (1,8 milliárd) reklámok. Rádiós hirdetésekre 546 millió, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint jutott. A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy sor fideszes szabályt semmisíthetnek meg – alapjaiban írná át az Alkotmánybíróság működését egy új törvénycsomag
Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a testületet érintő javaslatát, amely az elnökválasztás módját és a működési rendet is szabályozza. A csomag több, a Fidesz–KDNP által tavaly bevezetett szabályt is eltörölne, visszaállítva a korábbi jogi környezetet.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
A tervezet egy sor, a Fidesz–KDNP által tavaly ősszel bevezetett szabályt is eltörölne. Visszaállítanák azt a korábbi állapotot, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ismét csak a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
Megszüntetnék azt a plusz kontrollt is, amely szerint a köztársasági elnök akadályoztatását kimondó országgyűlési határozat csak az Alkotmánybíróság jóváhagyásával léphet hatályba.
A csomag egy másik pontja szerint ha az elnök és helyettese is akadályoztatva van, nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület legidősebb tagja hívná össze és vezetné az ülést.
A javaslat visszaállítaná a testület 2026. január 1-je előtti költségvetési önállóságát is. A változások nem érintik azt, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozókat közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják.
A július közepén elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, amelyet korábban a Fidesz törölt el. Emiatt Polt Péternek – és három másik, 70 év feletti bírónak – szeptember 1-jén megszűnik a megbízatása. A módosítás egyúttal Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát is megszüntette, ami miatt a Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alkotmánybírósághoz fordult.
A módosításnak volt egy másik, közvetett személyi következménye is: a képviselőkre bevezetett 12 éves mandátumkorlát miatt Hende Csaba volt fideszes miniszter elvesztette képviselői választhatóságát, ami az AB-törvény szerint a bírói tisztségének megszűnésével járt. Helyére a parlament éppen hétfőn választott új tagot.
A Tisza Párt Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját, a Mi Hazánk pedig Schiffer András ügyvédet jelölte. A Fidesz bojkottálta a szavazást, amelyen végül Sonnevend Pál kapott többséget, aki így az új szabályok szerint majd szintén választható lesz a testület elnökének.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsz centisre apadhat a Velencei-tó augusztusra, a halak kimentésére készül a kormány
A vízügyi főigazgatóságok előrejelzése szerint a Velencei-tó vízszintje augusztusra kritikus szintre eshet, ami miatt vészforgatókönyvet dolgoztak ki. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tervei között szerepel a szárazulatok átvágása és a halállomány mentőhalászattal való kimenekítése.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
A hatóságok azonnali beavatkozásokra készülnek: a várhatóan kialakuló, egymástól elszigetelt tavacskák között átvágják majd a szárazulatokat, hogy ökológiai folyosókat hozzanak létre az élővilágnak. Ha az aszály folytatódik, és a vízszint tovább csökken, mentőhalászatot indítanak, mert az élőlényeknek legfeljebb egy-két hetük maradna az elpusztulásig.
Mivel a feladat végrehajtója a Magyar Országos Horgász Szövetség, a vízügyi helyettes államtitkárság már megkezdte velük az egyeztetéseket. A tó teljes rehabilitációjáról és a hosszú távú vízpótlásról azonban még nem született döntés.
Az országos aszályhelyzet miatt a minisztérium egy teljes „vízleltárt” készít, hogy felmérje, pontosan mennyi víz van a folyókban és a felszín alatti rétegekben, és ez mekkora hiányt jelent az optimális állapothoz képest. Ezt követi majd az igények felmérése az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság részéről. A tervek szerint ez a helyzetkép legkorábban szeptember-október környékére készülhet el.
Orbán Zoltán szerint ha gond van, a megfelelő szervek a katonaság bevonásával, lajtos kocsival szállítják majd a vizet, „szóval Armageddon nem lesz”.
A vízhiány miatt már az is felmerült, hogy középtávon felülvizsgálják, lehet-e rentábilisan kukoricát termeszteni Magyarországon, vagy más, kevesebb vizet igénylő növényekre kell áttérni.
A teljesen újonnan felállított minisztérium szervezeti kiépítése még mindig tart. Jelenleg két helyszínen, a Dürer Parkban és a Hermina úti Lukács-villában működnek, a szakmai állomány nagyjából 550 főből áll, de a cél a 750-800 fős létszám elérése. A tárca eközben olyan ügyekkel is foglalkozik, mint a szombathelyi azbesztmentesítés és a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezése, emellett augusztus végére tervezik egy új klímatörvény beterjesztését, amit a parlament várhatóan október-november táján fogadhat el.
Az elmúlt időszakban a Velencei-tó vízszintje több új negatív rekordot is döntött. Az extrém vízhiány miatt a hatóságok már napokkal korábban belengették a halállomány megmentésére irányuló terveket, felkészülve az őshonos fajok áttelepítésére és az invazív fajok eltávolítására. A probléma azonban országos: a Duna vízállása is rekordokat döntött, Bajánál sosem látott alacsony szintet mértek, Budapesten pedig a Margit híd pillérei körül már a mederben lehetett sétálni.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
