"Az áradás szétszakította a falut. Egyelőre a szülők segítenek abban, hogy a lehető legtöbb diák részt vehessen az órákon” - panaszkodik az igazgató.
Ám ez még nem minden: a folyón való átkelés csak a kezdete a hosszú, iskolába vezető útnak. Miután túlélték az átkelést, a
fiatalokat egy 15 kilométeres "erdei túra" várja, ahol csúszós utakon kell eljutniuk az iskolába.
Itt látható, amint egy fiatal átkel a folyón, egy felnőtt segítségével:
A BoredPanda bukkant a nem mindennapi történetre, miszerint egy vietnami falu fiatal lakói úgy járnak iskolába, hogy egy szemeteszsákba csomagolva úsztatják át őket a közeli folyón.
A Huoi Ha-ban élő gyermekek és családjaik tudják, hogy számukra az oktatás létfontosságú, ha ki akarnak törni a szegénységből. Ezért hajlandóak sokféle áldozatot meghozni annak érdekében, hogy részt vehessenek az iskolai órákon. Ez sokszor azt jelenti, hogy egy magas sodrású folyón műanyag zsákokba csomagolva jutnak át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák még nem csináltak” – Kiakadt a kitálaló MTI-sek miatt a Kossuth Rádió kirúgott csatornaigazgatója
A nemrég menesztett Siklósi Beatrix egy Facebook-kommentben támadta a közmédia politikai befolyásolásáról kitálaló MTI-s munkatársakat. Szerinte a név nélkül nyilatkozó kollégák tíz éven át szolgálták a rendszert, miközben titokban adatokat gyűjtöttek.
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«” – így reagált egy Facebook-kommentben Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió nemrégiben kirúgott csatornaigazgatója.
A hvg.hu szúrta ki, hogy Siklósi az MTVA közösségi oldalán közzétett poszt alatt fejtette ki véleményét arról, hogy a közmédia kedden közzétett egy dokumentumot a hírszerkesztésben tapasztalt kormányzati befolyásról. A volt csatornaigazgató szerint a kitálaló MTI-sek tíz éven át szolgálták a rendszert, miközben titokban gyűjtöttek információkat.
„10 éven keresztül milliós fizetéseket vettek fel szolgálva és kiszolgálva azt az »átkos Orbán rendszert«, miközben alattomos módon gyűjtötték az adatokat, információkat a saját kollégáikról. Ez a legalja” – fakadt ki Siklósi Beatrix.
A hozzászólását pár percen belül módosította is. Eredetileg azt írta, „neveket akarunk hallani”, ezt később a „kik vagytok?” kérdésre cserélte.
Ahogy arról beszámoltunk, az MTI néhány munkatársa 482 oldalas gyűjtést adott át a megújuló közmédia vezetőinek, amelyben e-mailekkel és SMS-ekkel igyekeznek bizonyítani, hogy a hírszerkesztőség politikai utasításokat kapott.
A közmédia kedden ebből mutatott be néhány példát: ezekből látszik, hogy sok esetben „kuka lett” egy-egy olyan külpolitikai hír, ami politikailag kedvezőtlen lehetett volna a Fidesz-kormány számára. Olyan levelet is bemutattak, amelyben a válogatás szerint Havasi Bertalan, a korábbi miniszterelnöki sajtófőnök diktált az MTI-nek.
A közmédiában július elején történt vezetőváltás. Az új, ideiglenes vezetőség több vizsgálatot indított és komoly átszervezésekbe kezdett, ennek részeként menesztették Siklósi Beatrixot is a Kossuth Rádió csatornaigazgatói székéből.
Siklósi 2003-ban, az Éjjeli Menedék című műsor szerkesztőjeként meghívta David Irving holokauszttagadó brit történészt, ami után távoznia kellett a közmédiából. Később az Echo TV-ben folytatta pályafutását, majd 2014-ben visszatért az MTVA-hoz, ahol főszerkesztői kinevezése ellen a magyarországi történelmi egyházak vezetői közös levélben tiltakoztak.
„Ennél mocskosabb, aljasabb dolgot kollégák az elmúlt évtizedek alatt még nem csináltak, mint ez az arc és név nélküli »munkacsoport«” – így reagált egy Facebook-kommentben Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió nemrégiben kirúgott csatornaigazgatója.
A hvg.hu szúrta ki, hogy Siklósi az MTVA közösségi oldalán közzétett poszt alatt fejtette ki véleményét arról, hogy a közmédia kedden közzétett egy dokumentumot a hírszerkesztésben tapasztalt kormányzati befolyásról. A volt csatornaigazgató szerint a kitálaló MTI-sek tíz éven át szolgálták a rendszert, miközben titokban gyűjtöttek információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 629 településen van vízkorlátozás a hőség miatt, 13 helyen harmadfokú
A kormány friss jelentése szerint az Országos Mentőszolgálatot kedden 22 esetben riasztották a hőség okozta rosszullétek miatt, a tűzoltóknak pedig csak hétfőn 76 erdő- és vegetációtűzhöz kellett vonulniuk. A bruttó csúcsidei áramfogyasztás kedden 6800 megawatt volt, ami 300 megawattal maradt el a tervezettől.
A területi védelmi bizottságok adatszolgáltatása alapján Magyarországon 629 településen rendeltek el valamilyen fokú vízkorlátozást a rendkívüli hőség miatt – olvasható a kormany.hu oldalon szerda reggel közzétett jelentésében.
A részletes adatok szerint 465 településen elsőfokú, 151 helyen másodfokú, 13 településen pedig a legszigorúbb, harmadfokú korlátozás van érvényben.
A kánikula az egészségügyet is terheli: az Országos Mentőszolgálatot kedden 22 esetben riasztották a hőség okozta rosszullétek miatt, a hőhullám kezdete óta pedig összesen 91 ilyen eset történt.
Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos péntek éjfélig meghosszabbította a harmadfokú hőségriasztást, de a jelenlegi előrejelzések szerint a rendkívüli hőterhelés akár jövő keddig is velünk maradhat.
A kormányzati jelentés szerint a védelmi munkacsoport áttekintette az energiaellátási helyzetet is.
A bruttó csúcsidei áramfogyasztás kedden 6800 megawatt volt, ami 300 megawattal maradt el a tervezettől.
A kormány szerint ennek oka a lakossági fogyasztás átütemezésére vonatkozó kommunikáció és a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásai. Ennek ellenére a Paksi Atomerőmű termelését jelentősen vissza kellett fogni: az erőmű a névleges 2000 megawatt helyett mindössze 230 megawatton üzemel.
A Duna rendkívül alacsony vízállása és magas hőmérséklete miatt Paksnál 16 szivattyú áll készenlétben a szivattyúállásoknál, további négy a kikötőben, tizenegy pedig a parton tartalékként. A Duna Paksnál kedd este -135 centiméteren állt, a víz hőmérséklete pedig elérte a 28,6 Celsius-fokot.
A természetes tavak állapota is kritikussá vált.
A Balaton átlagos vízállása 54 centiméterre csökkent, a Velencei-tóé pedig 30 centiméter, ami 23 centiméterrel marad el a valaha mért legalacsonyabb szinttől.
Az extrém meleg a közlekedést és az intézményeket is érinti: 17 vasútvonalon és a HÉV-vonalakon sebességkorlátozást vezettek be, a kórházakban pedig több helyen meghibásodtak a klímaberendezések.
A hatóságok országszerte tűzgyújtási tilalmat rendeltek el, a tűzoltóknak hétfőn 76 erdő- és vegetációtűzhöz kellett vonulniuk. A lakosság ellátását vízosztással és párakapuk üzemeltetésével segítik, a MÁV-csoport kedden 16 434 palack vizet osztott ki az állomásokon.
A területi védelmi bizottságok adatszolgáltatása alapján Magyarországon 629 településen rendeltek el valamilyen fokú vízkorlátozást a rendkívüli hőség miatt – olvasható a kormany.hu oldalon szerda reggel közzétett jelentésében.
A részletes adatok szerint 465 településen elsőfokú, 151 helyen másodfokú, 13 településen pedig a legszigorúbb, harmadfokú korlátozás van érvényben.
A kánikula az egészségügyet is terheli: az Országos Mentőszolgálatot kedden 22 esetben riasztották a hőség okozta rosszullétek miatt, a hőhullám kezdete óta pedig összesen 91 ilyen eset történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
42 új motorvonat érkezik: teljesen megújul a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV járműparkja
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közlése szerint még idén elindíthatják azokat a közbeszerzéseket, amelyek révén megújulhat a teljes járműflotta a H5-ös, H6-os és H7-es vonalakon. A Baross Gábor Terv részeként 42 új, modern motorvonat érkezik uniós forrásból.
Még idén kiírják a közbeszerzést 42 új, korszerű, 120 méter hosszú HÉV-motorvonat beszerzésére, az első szerelvények pedig 2030-tól forgalomba is állhatnak a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonalon.
Vitézy Dávid a Facebookon közölte, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében lecserélik az ötvenéves HÉV-kocsikat.
Az uniós források felhasználásának köszönhetően még idén elindíthatják azokat a közbeszerzéseket, amelyek révén megújulhat a teljes járműflotta a H5-ös, H6-os és H7-es vonalakon.
„Ennek köszönhetően belátható időn belül elbúcsúzhatunk a ma 45–60 éves szerelvényektől” – fogalmazott a miniszter.
Felidézte, hogy a kormány több mint tíz éve vette át a HÉV-ek üzemeltetését a fővárostól, azzal az indokkal, hogy csak az államnak lesz forrása a szükséges fejlesztésekre. Azóta szerinte érdemi előrelépés nem történt, miközben tízezrek költöztek az agglomerációba. A miniszter az előző kormányzatot bírálva azt írta,
„Lázár János miniszterként az előző ciklus elején egy tollvonással lefújta a hévek fejlesztését, majd a most lezárult kampányban is csupán egy olyan járművekre vonatkozó közbeszerzés kiírásáig jutott, amelyre konkrétan egyetlen pályázat sem érkezett.”
Kijelentette: „ennek most vége: a hazahozott uniós forrásokból 42 új, korszerű, 120 méter hosszú motorvonatot vásárolunk, vagyis teljesen megújítjuk a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV járműparkját.”
A járműbeszerzéshez szükséges tendert még az idei évben kiírják, az első szerelvények pedig 2030-tól állhatnak forgalomba. A miniszter szerint a növekvő autóforgalom és a belváros élhetőségének romlása ellen „egyetlen valódi ellenszer a minőségi közösségi közlekedés.”
Azt is hangsúlyozta, hogy az előző kormány azzal, hogy hagyta leromlani a HÉV-ek állapotát, egyre több embert terelt az autózás felé. „Mi ezzel szemben alig három hét alatt óriási lépést tettünk előre, mert ahogy ígértük: a vasútrombolás évei után most a vasútfejlesztés korszaka következik” – szögezte le.
A beruházás óriási előrelépést hozhat a HÉV-közlekedés színvonalában, mivel a flottát „akadálymentes, klimatizált, korszerű járművekkel” újítják meg, amelyek kényelmesebb, gyorsabb és megbízhatóbb utazást biztosítanak.
Még idén kiírják a közbeszerzést 42 új, korszerű, 120 méter hosszú HÉV-motorvonat beszerzésére, az első szerelvények pedig 2030-tól forgalomba is állhatnak a szentendrei, a ráckevei és a csepeli vonalon.
Vitézy Dávid a Facebookon közölte, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében lecserélik az ötvenéves HÉV-kocsikat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Energiaválság: a magyarok fele elégedett a kormány lépéseivel, 84 százalék spórol
Egy friss kutatás szerint a lakosság 84 százaléka fogott vissza az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztásán. A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
A kormány energiaválság-kezelését összességében a megkérdezettek fele értékelte jóra vagy jelesre, míg 26 százalékuk adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot.
A Tisza szavazóinak 81 százaléka elégedett, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk támogatói inkább kritikusak, 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan ítéli meg a kormány lépéseit.
A felelősség kérdésében is élesek a törésvonalak.
A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét.
A pártpreferencia itt is döntő: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.
Van azonban egy pont, ahol a táborok közelebb állnak egymáshoz:
a népesség többsége (51%) az önkéntes fogyasztáscsökkentésben hisz, és csak 27 százalék sürgetne szigorúbb szabályokat.
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalékuk ezt, további 42 százalék pedig a nukleáris és a megújuló energia keverékét részesítené előnyben. Az atomenergiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
