Szelfizz Gábriel arkangyallal – Különleges élményekkel várnak a Városliget Látogatóközpontban
Gábriel arkangyal szobrát ugyan ideiglenesen elszállították a Hősök teréről, mégsem kell nélkülözniük az alkotást az idelátogatóknak.
az érdeklődők így testközelből is megismerkedhetnek az egyébként csak 36 méter magasan látható alkotással, sőt, közös képet is készíthetnek vele.
A tárlatot látványos vetítések is színesítik, melyeken keresztül rendhagyó időutazáson vehetnek részt a látogatók, ízelítőt kapva a főváros történelmének egy különösen izgalmas időszakáról. A február 5-től ingyenesen látogatható kiállítás létrejöttének apropója a Gábriel arkangyal átfogó restaurálása, amelynek köszönhetően 120 év után először emelték le helyéről az alkotást, hogy teljesen megújítsák.
A Néprajzi Múzeum nyugati oldalán található, mintegy 300 négyzetméteres Városliget Látogatóközpontban megnyílt a Gábriel arkangyal és szobrának történetét bemutató interaktív élménytér. A Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra című tárlat gerincét hét vetítési állomás adja, melyek archív felvételeken, metszeteken és egyéb vizuális alkotásokon keresztül idézik meg az emlékmű létrejöttét, az azt megelőző, illetve követő évtizedeket, különleges korlenyomatot adva a magyar történelemből, egészen napjainkig. A vetítést egy rövid, informatív szöveg kíséri.
A kiállítás minden bizonnyal
Az automatikus gesztusvezérléssel működő rendszer lehetővé teszi, hogy a használóik saját digitális emléket készítsenek. Az élménytér másik látványos része pedig az az íves falra vetített installáció, ahol a látogatók virtuálisan felmehetnek Gábriel arkangyal mellé, és szobor szemein keresztül megcsodálhatják, hogyan telik az angyal egy napja 36 méter magasságban, Budapest lenyűgöző panorámájával a háttérben.
Több mint 120 év után szükségessé vált Gábriel arkangyal szobrának a leemelése a Hősök terén álló monumentális millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopáról. A közel 5 méter magas bronzszobor állapota drasztikusan leromlott, a korábbi felújítások során csak esztétikai beavatkozásokat végeztek el rajta, ezért felújítása elkerülhetetlennél vált. A munkálatok első és egyben leglátványosabb fázisában a vagyonkezelő Városliget Zrt. megvalósításában egy hatalmas állványrendszer épült a 36 méter magas oszlop köré, mely lehetővé tette a szobor aprólékos helyszíni felmérését, valamint előkészítését a leemelésre. Ehhez Magyarország legnagyobb mobildaruját használták, hiszen a bronz Gábriel szobor közel 5 méter magas és jelentős súllyal bír. A szobor „földre szállása” és restaurátor műhelybe szállítása sokszorosan összehangolt, mérnöki precizitást igényelt.
VIDEÓ: A szobor leemeléséről
Annak érdekében, hogy a fővárosba látogatók a restaurálás ideje alatt se maradjanak angyal nélkül, a Néprajzi Múzeum épületében található Városliget Látogatóközpontban egy különleges élményteret alakítottunk ki, ahol interaktív és látványos időutazáson vehetnek részt az érdeklődők” – mondta el Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A kiállításon megtekinthető az a szenzációs felfedezés is, amire a Millennium Emlékmű oszlopfőjének restaurálása közben bukkantak a szakemberek: a szobor alapzatába ugyanis egy időkapszulát rejtettek el. Az oszlopfő legfelső kőeleme alatti kibetonozásban, két lehorgonyzó vas között, egy borosüveget rejtettek el 120 évvel ezelőtt, amelyben egy összehengerelt papírdarab és nyolc korabeli pénzérme kapott helyet. Az üveg az eredeti beépítés során eltörhetett, így a papír a beton száradása közben felszívódó nedvesség hatására mára sajnos teljesen olvashatatlanná vált. A gondosan elhelyezett érmék azonban megőrizték történelmi értéküket, amelyek megtekinthetőek a kiállításban.
Képgaléria (A fotókért kattints a képre)
„Gábriel arkangyal szobra nem csupán egy műalkotás, hanem a magyar nemzeti identitás egyik emblematikus jelképe, amely több mint százhúsz éven át őrködött történelmünk felett. Ám Gábriel arkangyal és a magyarság kapcsolata nemzetünk gyökereihez nyúlik vissza. Ő volt az az isteni hírnök, aki II. Szilveszter pápának álmában megjelenve meghagyta, hogy a szentatya Géza nagyfejedelem fiának, Istvánnak küldje el azt a koronát, amelyet eredetileg másnak szánt. Gábriel arkangyal ugyanis azt mondta, hogy érdemei alapján ez a korona Istvánnak jár.
Fájdalommal, de szilárd felelősségtudattal kellett szembenéznünk a ténnyel: az idő és az elemek könyörtelen pusztítása oly mértékben kezdte ki már nemcsak a külsejét, hanem a szobor szerkezetét is, hogy megóvása már nem csupán kulturális kötelesség, hanem biztonsági szükségszerűség, ezért a mielőbbi leemelés elkerülhetetlen volt.
Megnyugtató ugyanakkor az a tudat, hogy a lehető legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, a legapróbb részletekig terjedő alapossággal vizsgáljuk át és restauráljuk a szobrot. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden repedést, minden sérülést pontosan feltárjunk, megértsük az okát, megtervezzük a szükséges beavatkozást, és kellő gondossággal el is végezzük. A legnagyobb kihívást a szobor belső szerkezeti állapotának helyreállítása jelenti. A korábbi javítások során ugyanis csak a külső felületeket kezelték, így a belső rögzítések, illetve a bronz- és acélszerkezetek a lehető legalaposabban fel kell mérnünk. Célunk, hogy a szobrot nemcsak vizuálisan, hanem szerkezetileg is az eredeti állapotában állítsuk helyre, amely legalább újabb 120 évig kitart. A jelenleg zajló, példátlan alaposságú feltárási szakaszt követően a restaurálást végző csapat teljes odaadással dolgozik majd, hogy jövő tavasszal ez az ikonikus alkotás ne csupán visszatérjen méltó helyére, hanem újjászületve, időtállóbb formában ragyoghasson tovább a magyarok és a világ szeme előtt”
– mondta el Móczár Gábor, a Hősök terével, mint nemzeti emlékhellyel kapcsolatos adminisztratív és ellenőrzési feladatokat ellátó Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.
Történelmi háttér
A Millenniumi Emlékmű megalkotása az 1896-os magyar honfoglalás ezeréves jubileuma kapcsán született meg. Az 1894-ben kijelölt helyszín, az Andrássy út városligeti torkolata, ma a Hősök tereként ismert. A Schickedanz Albert építész által megálmodott oszlopcsarnok és a Zala György szobrász keze alól kikerült szoborcsoport egy művészeti remekmű, amely egyaránt szimbolizálja a magyar államiság fénykorát és a Habsburg-dinasztiával kötött kiegyezést. Az emlékmű központi eleme az a 36 m magas kőoszlopon álló, ötméteres Gábriel arkangyal szobor, amely a magyar apostoli kettős keresztet és a Szent Koronát tartja, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Zala György szobrászművész alkotását 1901. október 24-én avatták fel, és azóta is a magyar nemzeti identitás egyik emblematikus műveként tartjuk számon.
Az elmúlt évtizedek során azonban a bronzszobor állapota drámai módon leromlott. Az 1995-1996-os első restaurálási ütem során csak a Hét vezér szoborcsoport és Gábriel szobrának esztétikai rekonstrukciója valósult meg, a szerkezeti elemekkel akkor nem foglalkoztak.
A 2021-es, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt végzett munkálatok a felületi tisztításra és az újrapatinázásra korlátozódtak, azonban a szakemberek ekkor szembesültek a korrózió okozta mélyebb szerkezeti problémákkal, melyek veszélyeztették a szobor hosszú távú fennmaradását. Mindezeket követően nyílt lehetőség arra, hogy a Városliget Zrt. a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködve felújítsa a szobrot. A munkálatok során a bronzelemeket műhelyben restaurálják, a szobrot tartó korinthoszi fejezet díszeivel együtt. A restauráció előkészületei során 3D-szkenneléssel dokumentálták az eredeti állapotot, jelenleg pedig a szobor alapos restaurátori vizsgálata zajlik a műhelyben annak érdekében, hogy a szakemberek eldöntsék, milyen eszközökkel és technikákkal tudják mielőbb helyreállítani a 120 éves, egyedülálló alkotást. A szobor restaurálása a vizsgálat eredményeitől függően előreláthatóan tavasszal kezdődik.
További információk ITT
