HÍREK
A Rovatból

Szél Bernadett: „Nem lehet úgy tenni, mintha demokratikus választáson maradt volna alul az egyik oldal”

„Megfordult a világ, és vele borult szinte minden, amit a demokratikus körülmények között végzett politikáról valaha is gondoltunk” – véli a politikus, aki hosszú bejegyzésben elemzi a választások utáni helyeztet.


Szél Bernadett – volt független parlamenti képviselő – a választások után most először hoszzú elemzést írt a közösségi oldalán.

Többek között azt írja:

„Egy demokráciában az ellenzék ellenőrzi a kormányt — Magyarországon viszont pont fordítva: a kormány ellenőrzi az ellenzéket. Mégpedig minden lehetséges módon. Megfordult a világ, és vele borult szinte minden, amit a demokratikus körülmények között végzett politikáról valaha is gondoltunk”

– véli a politikus.

Szél 2012 óta volt képviselő, és beszámolója szerint egyre több lehetőséget vettek el az ellenzéktől. „Felmérve a lehetőségeket, teljesen tudatos döntést hoztam akkor, amikor a parlamenti felszólalások, közlemények és tévéstúdiók világa helyett az aktív, cselekvő ellenzéki politizálást választottam” – írja. Felsorolásából kiderül, hogy foglalkozozz a CEU-val, a gyermekvédelemmel, a nők helyzetével, az idősekkel, pedagósusokkal, eégszségügyben dolgozókkal, de a kisebbségi csoportok jogainak védelme, a környezet-és klímaügy, a külpolitika és a jogállamiság területén is „napi szinten konfrontálódtam a hatalommal”.

Összegzése szerint:

„Számszerűen: az elmúlt 4 évben 471 kérdést és törvényjavaslatot adtam be a parlamentben, az ombudsmanhoz 38-szor fordultom alkotmányos jogokat érintő ügyekben. Sok száz adatkérést adtam be, tucatnyi feljelentést tettem, közérdekű adatperek sokaságát indítottam. Sok esetben fordultam az adatvédelmi biztoshoz, panasszal a Médiahatósághoz, beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Százat közelíti az intézménylátogatásaim száma, aminek során minisztériumokat, állami szerveket, kormányhivatalokat, önkormányzatokat, szociális és gyermekotthonokat kerestem fel”.

Elmondása szerint az utóbbi időben tovább romlott a helyzet: „Már nem nyilatkozhatnak felsőbb engedély nélkül az intézményvezetők, sőt, van, hogy azzal se. Az adatkérésekre már csak 90 nap után kapok választ – ez megy másfél éve, 2020 novembere óta a járványra hivatkozva. Ráadásul már a lehető legritkább esetben teljesítik az adatkérést. A minisztériumok újabban azt állítják, semmilyen adatuk nincs, és úgy kell kinyomozni azt is, ki az adatkezelő. Az állami szervek azzal utasítanak el, hogy "pont úgy" nincsenek meg nekik az adatok, és már olyan is, van, hogy az adatvédelmi hatóság döntését vitatják”.

„Láttam folyamatában és egészen közelről a hatalom működését, és láttam annyit, hogy azt mondjam: Magyarországon jelenleg a parlamenti és már jelentős részben a parlamenten kívüli képviselői munkát is a kormány ellenőrzi. Sőt, a valóságot magát is.

A sajtó nagy részét már bedarálták, ők határozzák meg azokat az információkat, amik eljuthatnak az emberekhez, és azt, amit valóságként érzékelünk. A lényeg a totális kontroll: ezért sem lehet kérdezni tőlük, ezért nyilatkozik a miniszterelnök csak a propagandának, ezért nem áll ki vitára senki”

– írja Szél Bernadett.

A politikus szerint:

„Jelenleg Magyarország már nem demokrácia és nem jogállam,

de továbbra is nagyon sok honfitársunk van, aki azt akarja, hogy az legyen — ez egy olyan alap, amin lehet építkezni. Ez a remény. A közösségszervezés, a társadalomba mélyen beivódott félelmek és fájdalmak komolyan vétele minden oldal részéről, az egymás szenvedéstörténeiteinek mély megértése, a játékszabályok megváltoztatásának kikényszerítése mind fontos lépés a jó irányba”.

Hozzáteszi:

„Számomra most új korszak kezdődik, de igazából Magyarország számára is. Nem lehet úgy tenni, mintha demokratikus választáson maradt volna alul az egyik oldal”.

„Amit mondtam, azt tartom – az eszköz mindig változik, de a küzdelem marad. 18-ban is volt új út, 22-ben is lesz. A lényeg: tegyünk meg mindent azért, hogy ne a hatalom ellenőrizzen minket, hanem mi a hatalmat!” – zárja bejegyzését a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Egy fideszes államtitkár szerint bolsevik tempó, hogy Magyar Péter a kormányváltás után azonnal felfüggesztené a közmédia hírszolgáltatását
Dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára a TISZA Párt vezérének posztja alá kommentelt. Magyar Péter bejegyzésére ezidáig 59 ezer lájk érkezett.


„Ez igen, micsoda bolsevik tempó, Péter Magyar elvtárs!” – írta dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára és a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága (ICSD) elnöke az alá a poszt alá, ahol Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szombat este a közösségi oldalán bejelentette pártja egyik legmarkánsabb vállalását. A pártelnök bejegyzésében akkor úgy fogalmazott:

„A kormányváltást követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását az objektív és pártatlan működés feltételeinek megteremtéséig.”

Magyar bejelentése olyannyira népszerűvé vált, hogy vasárnap délutánra 59 ezer lájk érkezett a bejegyzésére, és közel 4 ezer ember szólt hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk